BH 1996.11.582 Fertőző betegségnek közhírré tétele alapot teremt a személyhez fűződő jogsérelem következményeként a nem vagyoni kártérítés megítélésére [Ptk. 84. § (1) bek. e) pont, 355. § (4) bek.]

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes a felperes személyiségi jogát megsértette. Arra kötelezte, hogy a polgármester útján a falusi kábeltelevízióban tegye közzé e tényt, továbbá azt, hogy a felperes nem szenved fertőző betegségben. A felperesnek a nem vagyoni kár megtérítésére irányuló kereseti kérelmét elutasította. Tényként állapította meg, hogy a felperes az alperestől szociális segély megállapítását kérte, kérelméhez olyan orvosi igazolást csatolt, amely szerint gyógyíthatatlan fertőző betegségben szenved. A kérelmét a képviselő-testület nyílt ülésen tárgyalta meg, és ennek során a polgármester közölte a testület tagjaival, hogy az igazolás szerint a felperes gyógyíthatatlan fertőző betegségben szenved. A testület a felperes férje javára ápolási díjat állapított meg. Az ülésről videofelvétel készült, amelyet a helyi kábeltelevízióban két alkalommal is levetítettek. Ítéletének indokolásában az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes személyhez fűződő jogait kétszeresen is megsértették. Először azzal, hogy a segély iránti kérelmét a jegyző javaslata és a szervezeti és működési szabályzat előírásai ellenére nyílt ülésen tárgyalták, másodszor pedig azáltal, hogy az ülésről készült felvételt a kábeltelevízióban le is vetítették. A nem vagyoni kárigényt a bíróság azért utasította el, mert megítélése szerint nem nyert bizonyítást, hogy a felperest a falu közössége kiközösítette.

Az első fokú ítélet ellen a felperes fellebbezett, kérve a 100 000 forint nem vagyoni kár megállapítását. Az első fokú ítéletet a másodfokú bíróság annyiban változtatta meg, hogy az alperest 100 000 forint nem vagyoni kár megfizetésére is kötelezte. Döntésének indokolása szerint a polgármester sérelmezett kijelentése a kábeltelevízió révén egy olyan zárt községben került nyilvánosságra, ahol a lakosság viszonylag csekély száma miatt az emberek ismerik egymást. A felperes személyiségi jogának a megsértése a kárigény jogalapját megadta, az összegszerűséget pedig a bíróság mérlegeléssel állapította meg, kiemelve azt, hogy a felperes által előterjesztett igény egyáltalán nem eltúlzott.

A jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmében az alperes az ítélet megváltoztatásával az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. Indokolása szerint a másodfokú ítélet megalapozatlanság miatt jogszabálysértő, a feltárt tényekből a bíróság helytelenül következtetett a felperes károsodására.

A felperes a jogerős ítéletnek hatályában való fenntartását kérte.