A Kúria Kfv.37393/2018/8. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 94. §] Bírók: Fekete Ildikó, Kovács András, Mudráné dr. Láng Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

Amennyiben az EUB ítéletének megállapításai kizárólag az uniós jogi érintettségű ügyekben érvényesülhetnének, az adott esetben fordított irányú hátrányos megkülönböztetést jelenthetne. Az EUB gyakorlata alapján a fordított diszkrimináció kiküszöbölése érdekében az uniós jogi előírásokat szükséges kiterjeszteni az ilyen nem uniós jogi érintettségű helyzetekre is.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.III.37.393/2018/8.

A tanács tagjai: dr. Kovács András a tanács elnöke

dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró

dr. Fekete Ildikó bíró

A felperes: (...)

A felperes képviselője: dr. Kende Péter ügyvéd

Az alperes: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal

Az alperes képviselője: (...) kamarai jogtanácsos

A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.455/2015/6.

Rendelkező rész

A Kúria a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.455/2015/6. számú ítéletét és az alperes 30320/2/2015 számú határozatát - az elsőfokú határozatra kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi.

Kötelezi a Kúria az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A (...) (...) hrsz. alatt nyilvántartott "kivett tanya" megnevezésű 795 m2 térmértékű tanya ingatlan 1/2-1/2-ed arányban B.A. és B.A.-né tulajdonát képezte. A 2008. augusztus 27. napján megkötött adásvételi szerződéssel B.A. a tulajdonát képező 1/2-ed tulajdoni illetőséget eladta B.A.-né állagvevőnek, valamint a felperesnek mint haszonélvezeti vevőnek. Az adásvételi szerződés alapján az állagvevő 35.000 forint vételárat, a haszonélvezeti vevő pedig 15.000 forint vételárat fizetett. Az adásvételi szerződés rögzítette, hogy az ingatlanon szoba, konyha, fürdőszoba helyiségekből álló tégla-vályog falú, cseréptetős, körülbelül 45 m2 területű tanyaház áll. B.A.-né a felperessel élettársi kapcsolatban élt. Ezt követően B.A.-né a tulajdonát képező (...) külterület (...) hrsz. alatti ingatlant - a holtig tartó haszonélvezeti joga fenntartásával - 2011. január 28-án eladta a perben nem álló P. Gy.

[2] A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Kisvárdai Járási Hivatala (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) hivatalból indított eljárásban 2015. június 17. napján meghozott 32531/2015. számú határozatával a (...) (...) hrsz.-ú, P. Gy. tulajdonát képező ingatlan vonatkozásában a felperes haszonélvezeti jogát törölte.

[3] A felperes fellebbezése nyomán eljáró alperes 2015. július 15. napján kelt, 30320/2/2015. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes a döntését a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 108. § (1) bekezdésére, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 94. § (1)-(3) bekezdései rendelkezéseire alapította. Az alperes megállapította, hogy a felperes haszonélvezeti joga 2008 évben nem közeli hozzátartozók között létre jött szerződés alapján keletkezett, ez okból a haszonélvezeti joga a törvény erejénél fogva - az Fétv. 108. § (1) bekezdésére tekintettel - megszűnt, melynek törléséről tehát az Inytv. 94. § (1) bekezdés alapján hivatalból kellett rendelkezni.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[4] A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát kérte, annak megváltoztatásával a haszonélvezeti joga visszajegyzését az ingatlan 1/2-ed tulajdoni hányadára. A felperes jogi álláspontja szerint hátrányos megkülönböztetés áll fenn, tekintettel arra, hogy haszonélvezeti jogát az élettársa nem vesztette el, míg a felperes haszonélvezeti jogát törölték. Hivatkozott továbbá arra, hogy az ingatlanon a haszonélvezeti joga alapítását követően mintegy 4-5 millió forint összegben beruházásokat eszközölt, melyek eredményeként a haszonélvezeti joga alapítása időpontjához képest az ingatlanon lévő felépítmény jelentősen megváltozott.

[5] Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte.

Az elsőfokú ítélet