A Kúria Kfv.37276/2020/8. számú precedensképes határozata fogyasztóvédelmi ügyben indult közigazgatási jogvita tárgyában. [2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) 3. §, 6. §, 7. §] Bírók: Sperka Kálmán, Sugár Tamás, Vitál-Eigner Beáta

A határozat elvi tartalma:

Az online repülőjegy vásárlási folyamat során a légitársaság által adott információk vásárlásra felhívásnak minősülnek. Annak lehetősége, hogy a feladott poggyász nem utassal együtt kerülhet elszállításra repülésbiztonsági okból, nem tekinthető az Fttv. 7. § (5) bekezdése szerinti jelentős információnak abban az esetben, ha a foglalási folyamat során adott a technikai lehetősége az Üzletszabályzat megtekintésének, amelyben szerepelnie kell az erre vonatkozó információnak.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.III.37.276/2020/8.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró

A felperes: felperes neve ..

A felperes képviselője: ...

Az alperes: alperes neve ...

Az alperes képviselője: ...

A per tárgya: fogyasztóvédelmi ügyben indult közigazgatási jogvita

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: az alperes

A felülvizsgálati kérelem száma: 17.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2020. január 14-én hozott 16.K.32.722/2019/15. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.32.722/2019/15. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2019. január 26-án D.-B. útvonalon közlekedett ....számú járata a kedvezőtlen időjárási viszonyok - megnövekedett szembeszél, havazás - miatt 1.500 kg többlet üzemanyag vételezése mellett közlekedett. Ennek következtében a repülőgép súlya meghaladta a megengedett maximális felszállási súlyt, ezért repülésbiztonsági okból 70 utas 90 darab poggyászát a felperes 2019. január 29-én fuvarozta B.re. A poggyászok szokásostól eltérő fuvarozásáról a felperes a járat B.e érkezését követően, a poggyászkezelő szalagnál, valamint a lerakott poggyászoknak az indulási állomáson történő regisztrálását követően e-mailban tájékoztatta az érintett utasokat. A felszállást megelőzően az eltérő poggyászkezelésről az utasok tájékoztatást nem kaptak.

[2] Az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság az érintett járat vonatkozásában felmerült felperesi jegyértékesítési és poggyászkezelési gyakorlatot, valamint a fogyasztók tájékoztatását hivatalból indult eljárásában vizsgálta, ennek során nyilatkoztatta a felperest. A határozatában a felperes terhére 15.000.000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki és kötelezte arra, hogy a jövőben működése során tartózkodjon a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattól.

[3] Az indokolásban kifejtette, a felperes a Légi személy- és poggyászfuvarozási szabályzatának (a továbbiakban: Üzletszabályzat) 14.2. pontjában arról tájékoztatta a fogyasztókat, hogy "a feladott poggyászát az Önt szállító járaton fuvarozzuk". A felperes 70 utas 90 csomagja vonatkozásában megtévesztette a fogyasztókat, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 6. § (1) bekezdés b) pont be) alpontjában írtak alapján.

[4] A fentiek mellett a felperes elhallgatta azt az információt az érintett járaton utazók elől, hogy nem mindenkinek a csomagját fogják a járaton szállítani. Az elhallgatott információ ismeretében a fogyasztó az áruval kapcsolatos jogait gyakorolhatta volna, például nem veszi igénybe a felperes szolgáltatását. A társaság megtévesztő mulasztásával megsértette az Fttv. 7. § (1) bekezdésében foglaltakat.

[5] A fenti két pontban megjelölt magatartásával a felperes tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg, megsértve a Fttv. 3. § (1) bekezdésében írtakat.

[6] A bírság összegszerűsége körében az elsőfokú hatóság értékelte a jogsértés súlyát, a fogyasztók érdekei sérelmének körét, a jogsértő magatartás kiterjedtségét, a jogsértéssel érintett áruk értékét és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítását. Rögzítette, hogy a jogsértéssel elért előny körében releváns adat nem merült fel. Az enyhítő és súlyosító körülmények értékelése eredőjeként a hatóság megállapította, hogy a felperes által elkövetett jogsértések súlyosak, ezért szükséges a társasággal szemben a 15.000.000 Ft-os fogyasztóvédelmi bírság kiszabása.

[7] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2019. május 28-án kelt PE/002/00531-7/2019. számú határozatában az elsőfokú határozatot az abban kiszabott kötelezés fenntartása mellett megváltoztatta oly módon, hogy egyrészt kötelezte a felperest arra, hogy a feladott poggyászra vonatkozó vásárlásra felhívás esetén - a határozat indokolási részében foglaltak figyelembevételével - tájékoztassa a fogyasztókat a feladott poggyász szállítására irányuló szolgáltatás lényeges jellemzőiről (I. pont). Másrészt a felperessel szemben kiszabott fogyasztóvédelmi bírság összegét 20.000.000 Ft-ra emelte fel és kötelezte a felperest ennek megfizetésére (II. pont).

[8] Az indokolás szerint a felperes azt az információt, hogy a feladott poggyász fuvarozása során a légi személyszállítás szabályairól szóló 25/1999. (II. 12.) Korm. rendelet ( a továbbiakban: Rendelet) 14. § (1) bekezdése szerint is eljárhat, oly módon jelenítette meg, hogy az Üzletszabályzat 14. pontja összességében alkalmas volt arra, hogy a fogyasztókban az a téves elképzelés szilárduljon meg, hogy a felperes - a légitársaságok nagy többségétől eltérően - minden esetben az utassal azonos járaton szállítja az utas feladott poggyászát. Az elsőfokú hatóság tehát helyesen állapította meg, hogy az Üzletszabályzat alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztókat a feladott poggyász szállításának módja tekintetében, ennek következtében a társaság magatartása az Fttv. 6. § (1) bekezdés b) pont be) alpontja szerinti megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot valósított meg.

[9] Az alperes úgy ítélte meg, hogy a felperes a Üzletszabályzat tartalmától függetlenül az Fttv. 7. § (1) bekezdése szerinti megtévesztő mulasztást is megvalósított, ugyanis a jegyvásárlási folyamat során nem hívta fel a fogyasztók figyelmét arra, hogy repülésbiztonsági okok által indokolt esetekben előfordulhat, hogy a feladott poggyászt a társaság az utas járatától eltérő járaton kényszerül szállítani, így a fogyasztók nem szereztek tudomást a poggyászszállítás jelentős késedelmének kockázatáról. Ez a kockázat az alperes szerint a szolgáltatás lényeges jellemzője. Feladottpoggyász- szolgáltatás esetén a lényeges jellemzőknek az Üzletszabályzatban történő közlése sem lenne elegendő, mivel ezt az információt a feladott poggyász megvásárlásával kapcsolatos vásárlásra felhívásnak is tartalmaznia kell.