A Budapest Környéki Törvényszék P.28927/2010/4. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 23. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §, 80. §, 84. §, 85. §] Bíró: Horváth Zsolt

Pest Megyei Bíróság

10.P.28.927/2010/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pest Megyei Bíróság a dr. Hegyi Krisztina ügyvéd () által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek

a Szabó Ügyvédi Iroda ()által képviselt (I.rendű alperes címe) I. rendű alperes, (I.rendű alperes címe) II. rendű alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és birtokháborítás iránt indított perében a bíróság meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság megállapítja, hogy az alperesek megsértették a felperes személyhez fűződő jogát, egyidejűleg kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 500.000 (ötszázezer) forint nem vagyoni kártérítést és 60.000 (hatvanezer) forint + áfa perköltséget.

A bíróság kötelezi az alpereseket a jogsértő magatartásuk abbahagyására egyidejűleg eltiltja őket a további jogsértésektől.

A bíróság ezt meghaladóan a keresetet, valamint a viszontkeresetet e l u t a s í t j a .

A bíróság kötelezi a felperest, hogy a Magyar Állam javára a Nemzeti Adó és Vámhivatal külön felhívására a per illetékfeljegyzési jogos voltára tekintettel előzetesen le nem rótt 30.000 (harmincezer) forint kereseti eljárási illetéket, míg az alperesek részleges költségmentességére tekintettel az előzetesen meg nem fizetett 210.000 (kétszáztízezer) forint viszontkereseti eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblának címzett, jelen bíróságnál négy példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés az ítélet indokolása ellen, vagy csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték megfizetésére irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

Ha a fellebbezés a megjelölt hivatkozást nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy - ítélet elleni fellebbezés esetén - az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező (Pp. 73/A. § a) pont).

I n d o k o l á s:

A bíróság a Pest Megyei Bíróság ... számú és az ezt felülbíráló, a Fővárosi Ítélőtábla ... számú eljárásában feltártakra figyelemmel az alábbi tényállást állapította meg:

A peres felek - jelenleg is - egymás közvetlen szomszédai ...on, felperes ingatlana saroktelek.

Felperes 1985-ben 3048/85. szám alatt kapott engedélyt üveges és asztalos szakmai tevékenységre, majd 1986-ban építette meg, ugyancsak építési engedéllyel azt a műhelyt, amelyben jelenleg is folytatja egyéni vállalkozását.

A felperes 2000. augusztus 24. napján kapott telepengedélyt, amely asztalosipari termékek gyártására és asztalosipari gépek üzemeltetésére jogosította fel (Legfelsőbb Bíróság .... számú ítélete, 11/F/I).

Az alperesek, különösen a II. rendű alperes - a felperessel történő szomszéddá válástól kezdődően - olyan jelzéseket, bejelentéseket tettek különböző hatóságokhoz, melyekben azt állították, hogy a felperes engedély nélkül végzi a tevékenységét, valamint az általa végzett vállalkozói tevékenység mind a kibocsátott zaj, mind pedig a levegőszennyezés tekintetében sérti alperesek érdekeit, illetve hátrányos hatással van az egészségügyi állapotukra.

... Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala előtt kezdeményezett eljárást a II. rendű alperes, mely 343/2005. számon és birtokvédelem miatt indult, mely kérelmet a hatóság elutasított.

Ugyancsak ... Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala előtt II. rendű alperes kérelmére indult eljárás 1064/2006. számon, melynek eredményeként II. rendű alperes környezetvédelmi határozat betartása ügyében benyújtott kérelme érdemi vizsgálat nélkül szintén elutasításra került.

A II. rendű alperes ezek után is sorra kezdeményezett eljárásokat, így a ... Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala előtt 1444-2/2007. számon, mely a 2007 április 09. számú határozattal elutasításra került, majd a 2011-2/2007. számú ügy, ahol a hatóság ismét elutasította a II. rendű alperes kérelmét.

2003. júniusában az I. rendű alperes feljelentése folytán a felperessel szemben szabálysértési eljárás indult annak kivizsgálása érdekében, hogy a felperes a telephelyén engedély nélkül végez vállalkozási tevékenységet, valamint hogy bejelentés nélkül foglalkoztat idegen munkásokat.

A 3089-5/2003. számon folyó szabálysértési eljárás azzal zárult, hogy a felperes szabálysértést nem követett el. Ennek folyományaként felperes feljelentést tett hamis vád miatt, amelyet a ...i Városi Bíróság .... sorszámú - első fokon jogerőre emelkedett (2005. március 10.) - ítéletében a büntetőbíróság az I. rendű alperes bűnösségét állapította meg szabálysértésre vonatkozó hamis vád vétségében és egy évre próbára bocsátotta.

Peres felek között az alperesek kezdeményezésére birtokháborítási eljárás is folyamatban volt a felperessel szemben, amely perben a keresetnek a ...i Városi Bíróság ... számú ítéletével részben helyt adott, míg a másod fokon eljáró Pest Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság .... számú ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és a keresetet teljes egészében - jogerősen - elutasította. A másodfokú bíróság az ítéletében kiemelte:

"Az kétségtelen, hogy az ipari tevékenység folytatására vonatkozó jogosultság önmagában senkit nem jogosít arra, hogy e tevékenységével szomszédait szükségtelenül zavarja, a hatósági engedély ugyanis csak az üzemeltetés államigazgatási feltételeinek kereteit szabja meg, de nem érinti a szomszédjogból folyó polgári jogi kötelezettségeket. Az alperes (jelen per felperese) nem vitásan olyan ipari tevékenységet folytat, ami jellegénél fogva, a keltett zajhatás által alkalmas lehet lakókörnyezetének, szomszédainak zavarására; illetőleg arra, hogy őket ingatlanaik rendeltetésszerű használatában akadályozza. E másokat zavaró tevékenységet azonban a törvény (Ptk. 100. § ) nem feltétlenül tiltja, hanem csak akkor, ha a zavarás szükségtelenül történik. (...) A felperesek (jelen per alperesei)által hivatkozott - és annak szubjektív jellege miatt teljes mértékben kétségbe nem vonható - érdeksérelmet, azaz az alperes által okozott zajhatást szembe kell állítani azon alperesi érdekkel, ami az ipari tevékenysége folytatásaként egzisztenciájában, illetve családja megélhetésének biztosításában mutatkozik".

2001. március 8-án kelt a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, mint elsőfokú környezetvédelmi hatóság felpereshez intézett levele, amely arról szól, hogy lakossági bejelentés miatt műszeres ellenőrző zajszintmérést végeztek az asztalosműhely környezetében és megállapították, hogy a telephely zajkibocsátása a vonatkozó előírásoknak megfelel.