A Kúria Pfv.20198/2012/4. számú precedensképes határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §] Bírók: Baka András, Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna

A határozat elvi tartalma:

A bizonyítékok iratellenes, kirívóan okszerűtlen mérlegelése hiányában a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel alappal nem támadható.

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék P.28927/2010/4., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20874/2011/6., *Kúria Pfv.20198/2012/4.*

***********

Pfv.IV.20.198/2012/4.szám

A Kúria a dr. Hegyi Krisztina ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Attila ügyvéd által képviselt I. és II. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt a Pest Megyei Bíróság előtt 10.P.28.927/2010. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.874/2011/6. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 11. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 12.000 (tizenkettőezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felperes köteles megfizetni az államnak - külön felhívásra - 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet meghozatalának alapjául szolgáló releváns tényállás a következő. A peres felek közvetlen szomszédok. A felperes üveg- és asztalosipari tevékenységet folytat az ingatlanában, az ehhez szükséges engedélyek birtokában. Az alperesek odaköltözésüktől kezdődően a zaj- és porhatás miatt hatósági eljárásokban sérelmezték a felperes tevékenységét, ezért a hatóságok több alkalommal vizsgálták a felperes tevékenységét, az engedélyek meglétére és a zaj mértékére is kiterjedően. Az eljárásokban megállapítást nyert, hogy a felperes tevékenysége által keltett zajhatás a megállapított határértéket nem haladja meg.

Az I.r. alperes telephely engedély nélküli vállalkozási tevékenység miatt indított szabálysértési eljárást a felperes ellen. Az ehhez kapcsolódó felperesi feljelentés alapján a Dabasi Városi Bíróság az I.r. alperes bűnösségét hamis vád vétségében jogerősen megállapította és az I.r. alperest egy év próbaidőre bocsátotta.

A felperes keresetében az alperesek által indított eljárásokat sérelmezve annak megállapítását kérte, hogy az alperesek alaptalan bejelentéseikkel és a felperes ingatlanáról készített fényképfelvételekkel megsértették jóhírnevét. Emiatt kérte az alperesek jogsértéstől való eltiltását és 1.000.000 forint egyetemleges megfizetésére kötelezését.

Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Viszontkeresetet terjesztettek elő annak megállapítására, hogy a felperes valótlanul közölte az I.r. alperes főnökével, hogy az I.r. alperest jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, különböző hatóságok több alkalommal milliós büntetéseket róttak ki rá és különböző anyagok eltulajdonításával megkárosította munkaadóját. A jogsértés abbahagyására és 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kérték kötelezni a felperest.

Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította mind a keresetet, mind a viszontkeresetet, mivel a felek nem jelölték meg konkrétan követelésük jogalapját.

A Fővárosi Ítélőtábla végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította a tényállás feltárása érdekében.

A megismételt eljárásban a felperes jóhírneve megsértését arra alapította, hogy a hatósági eljárásokban az alperesek azt állították: a felperes a szükséges engedélyek és a vonatkozó előírások betartása nélkül végzi tevékenységét. Azzal pedig, hogy az alperesek a felperesek ingatlanán zajló tevékenységről, az ott megjelenő személyekről engedély nélkül fényképeket készítettek, és azokat a hatósági eljárásokban becsatolták, képmáshoz fűződő személyiségi jogát sértették meg. Az alperesek a lakókörnyezetében is a felperes rossz hírét keltették, ezért, valamint az engedély nélkül készített fotók miatt a felperes megrendeléseinek száma csökkent. Keresetét birtokháborítás címén is fenntartotta azzal, hogy az alperesek tevékenysége őt ingatlana birtoklásában és vállalkozói tevékenysége gyakorlásában is zavarja. Kérte az alperesek eltiltását a személyiségi jogot sértő és birtoksértő tevékenységtől, valamint egyetemleges marasztalásuk mellett 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket.

Az alperesek ellenkérelmükben előadták, hogy a felperes által folytatott ipari tevékenység zavarja őket az ingatlan rendeltetésszerű használatában, a hatósági eljárások megindítása pedig nem volt alaptalan a felperes konkrét birtokháborító magatartása miatt. Nem vitatták azt, hogy fényképfelvételeket készítettek a felperes ingatlanáról, azonban a fényképekkel nem éltek vissza és kizárólag a hatósági eljárásokban használták fel. Viszontkeresetüket akként pontosították, hogy nem vagyoni kárigényüket a II.r. alperes egészségkárosodása miatt 3.500.000 forintra emelték fel.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperesek megsértették a felperes személyhez fűződő jogát. Kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 500.000 forint nem vagyoni kártérítést és 60.000 forint + áfa perköltséget. Kötelezte az alpereseket a jogsértő magatartás abbahagyására és egyidejűleg eltiltotta őket a további jogsértéstől. Ezt meghaladóan a keresetet, valamint a viszontkeresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 30.000 forint kereseti eljárási illetéket fizessen meg az államnak külön felhívásra, az alperesek részleges költségmentességére tekintettel pedig 210.000 forint viszontkereseti eljárási illetékről úgy rendelkezett, hogy azt a Magyar Állam viseli.