A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20874/2011/6. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §, 355. §] Bírók: Kincses Attila, Sághy Mária, Varga Edit

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.20.874/2011/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Hegyi Krisztina ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Szabó Ügyvédi Iroda tagjaként eljáró dr. Szabó Attila ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, I.rendű alperes neve (u. o) II. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jogsértés megállapítása iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság 2011. évi április hó 7. napján kelt 10.P.28.927/2010/4. számú ítélete ellen az I-II. rendű alperesek részéről 5. sorszám alatt joghatályosan előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit a következők szerint változtatja meg:

A felperes nem vagyoni kárigényét teljes egészében elutasítja; A jogsértést megállapító rendelkezést akként pontosítja, hogy az I-II. rendű alperesek a felperes jó hírnevét sértették meg annak valótlan állításával, hogy a vállalkozói tevékenységét engedély nélkül és az előírások be nem tartásával végzi.

Megállapítja, hogy a felperes az I. rendű alperes munkáltatójával közölt azon valótlan tényállítással, miszerint bírósági kötelezésből fakadóan az I. rendű alperesnek milliós tartozása van, megsértette az I. rendű alperes jó hírnevét.

Az I-II. rendű alperesek perköltség fizetési kötelezettségét 40.000 (Negyvenezer) forintra leszállítja.

A felperes kereseti illetékfizetési kötelezettségét 39.000 (Harminckilencezer) forintra felemeli, és kötelezi, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 21.000 (Huszonegyezer) forint viszontkereseti illetéket, míg 231.000 (Kettőszázharmincegyezer) forint le nem rótt kereseti és viszontkereseti illetéket az állam visel.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Egyetemlegesen kötelezi az I-II. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget.

A le nem rótt fellebbezési eljárási illetékből a felperes köteles 24.000 (Huszonnégyezer) forintot az államnak felhívásra megfizetni, míg 216.000 (Kettőszáztizenhatezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam visel.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes, valamint az I-II. rendű alperesek lakóházai ...on egymás közvetlen szomszédságában állnak. A felperes üveg- és asztalosipari tevékenységét - a szükséges engedélyek birtokában - az ingatlanában folytatja. Az alperesek odaköltözésük óta az azzal kapcsolatos zaj és porhatás miatt indított számos hatósági eljárásban sérelmezik a felperes tevékenységét, ezért az eljárt hatóságok - polgármesteri hivatal, bíróság, környezetvédelmi felügyelőség - eljárásaikban a felperes tevékenységét több alkalommal, a szükséges engedélyek meglétére és a tevékenység által keltett zaj mértékére is kiterjedően vizsgálták. Az eljárások végeredménye szerint a felperesi tevékenység által keltett zajhatás a megállapított határértéket nem haladja meg.

Az I. rendű alperes által a felperes ellen, telephely engedély nélküli vállalkozási tevékenység miatt indított, alaptalannak bizonyult szabálysértési eljáráshoz kapcsolódó felperesi feljelentés alapján a ...i Városi Bíróság az I. rendű alperes bűnösségét hamis vád vétségében jogerősen megállapította, és az I. rendű alperest egy év próbaidőre bocsátotta.

A II. rendű alperessel szemben - a felperes ellen a vállalkozáshoz kapcsolódó zajkeltés miatt indított szabálysértéssel összefüggésben - hamis vád vétsége miatt 2009-ben indult büntetőeljárás, amely a II. rendű alperes felmentésével zárult.

A felperes keresetében az I-II. rendű alperesek által alaptalanul indított, álláspontja szerint asztalosipari tevékenysége ellehetetlenítését célzó eljárásokat sérelmezte, előadva, hogy a valótlan alperesi bejelentések és az azokat követő hatósági intézkedések idegileg tönkretették. Megállapítani kérte, hogy az alperesek alaptalan bejelentéseikkel és a felperesi ingatlanról fényképfelvételek készítésével jóhírnevét sértették meg. Kérte az alperesek jogsértéstől való eltiltását és - az I-II. rendű alperesek egyetemleges marasztalásával - 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetését.

Az I-II. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték és viszontkeresettel annak megállapítását, hogy a felperes a Ptk. 75. §-ába ütköző módon, valótlanul közölte az I. rendű alperes főnökével, hogy az I. rendű alperest jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, különböző hatóságok több alkalommal milliós büntetéseket róttak ki rá, és különböző anyagok eltulajdonításával megkárosította a munkaadóját. A felperest a jogsértés abbahagyására és 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérték kötelezni.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet és a viszontkeresetet is elutasította. Utalt arra: a felek követelésük jogalapját konkrétan nem jelölték meg, azonban kölcsönösen személyiségi jogaik egymás általi megsértésére hivatkoztak. Az elsőfokú bíróság nem látott megállapíthatónak olyan mértékű személyiségi jogsértést, amely a Ptk. vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását indokolta volna.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította a kereset és a viszontkereset tartalmának pontosítása és a tényállás feltárása érdekében.

A megismételt eljárásban a felperes előadta: az alperesek a sorozatosan megindított és alaptalannak bizonyuló hatósági eljárásokban tett kijelentéseikkel, miszerint a felperes a tevékenységét a szükséges engedélyek és a vonatkozó előírások betartása nélkül végzi, alkalmazottait feketén foglalkoztatja, a felperes jóhírnevét, míg azon tevékenységükkel, hogy a kerítéshez támasztott létráról, illetve az utcáról a felperes ingatlanán zajló tevékenységről, az ott megjelenő személyekről sorozatosan, engedély nélkül fényképeket készítenek, azokat a hatósági eljárásokban becsatolják, képmáshoz fűződő személyiségi jogát sértették meg. Az I-II. rendű alperesek híreszteléseikkel a lakókörnyezetében is rossz hírét keltették, emiatt, valamint az engedély nélkül készített fotók miatt a felperes megrendeléseinek száma is csökkent. Keresetét birtokháborítás címén is fenntartotta, előadva, hogy az alperesek tevékenysége - a folyamatos leselkedés, fényképezgetés, az alaptalan bejelentések - őt ingatlana birtoklásában és vállalkozói tevékenysége gyakorlásában is zavarja. A jogsértés megállapítását és az alperesek eltiltását kérte a további, személyiségi jogot és birtoksértő tevékenységtől, továbbá - egyetemleges marasztalásuk mellett - 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetését.

Az I-II. rendű alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hangsúlyozták: a felperes által folytatott ipari tevékenység őket az ingatlanuk rendeltetésszerű használatában zavarja, ezért - és nem alaptalanul - indítottak hatósági eljárásokat, minden esetben a felperes valamely konkrét birtokháborító magatartása miatt. Nem vitatták, hogy fényképfelvételeket készítettek a felperes ingatlanáról, azonban a fényképekkel nem éltek vissza, kizárólag az általuk indított hatósági eljárásokban használták fel. Viszontkeresetüket az alapeljárásban előadottakkal egyezően adták elő, nem vagyoni kárigényüket a II. rendű alperes egészségkárosodása miatt - amely az általuk csatolt orvosi vélemény szerint összefüggésben áll a felperes által végzett vállalkozói tevékenységgel - 3.500.000 forintra emelték fel.