32006D0939[1]

2006/939/EK: A Bizottság határozata ( 2006. július 19. ) a Hollandia által bejelentett, a KG Holding N.V.-nek nyújtandó támogatásról (az értesítés a C(2006) 2954. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

2006. július 19.

a Hollandia által bejelentett, a KG Holding N.V.-nek nyújtandó támogatásról

(az értesítés a C(2006) 2954. számú dokumentummal történt)

(Csak a holland nyelvű szöveg hiteles)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2006/939/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra, és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután az érdekelteket a fenti rendelkezések értelmében felszólították arra, hogy észrevételeiket (1) közöljék, és tekintettel ezen észrevételekre,

mivel:

1. ELJÁRÁS

(1) A holland hatóságok 2004. január 26-i, illetve 2004. február 11-én iktatott levelükben bejelentették a Bizottságnak, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások értelmében (a továbbiakban: az iránymutatások) (2) szerkezetátalakítási támogatást kívánnak nyújtani a KG Holding NV (a továbbiakban: Kliq Holding vagy KH) javára. A bejelentés után 2004 áprilisában, augusztusában és novemberében a Bizottság arra kérte Hollandiát, hogy küldjön kiegészítő információkat. 2004 decemberében a holland hatóságok kérték a válaszadási határidő meghosszabbítását, és egyben jelezték, hogy a vállalkozás még mindig rosszul teljesít, és egy másik vállalkozás érdeklődést mutatott a vállalkozás megvételére.

(2) A 2005. augusztus 5-i levelében a Bizottság értesítette Hollandiát, hogy a bejelentett támogatással kapcsolatosan elindítja a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást.

(3) A Bizottság eljárást megindító határozatát közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3). Ebben a Bizottság felszólította az érdekelteket, hogy nyújtsák be a támogatással kapcsolatos észrevételeiket.

(4) A 2005. szeptember 7-i levelükben a holland hatóságok kérték a Bizottság eljárást megindító határozatával kapcsolatos észrevételezési határidő hosszabbítását; a Bizottság 2005. szeptember 15-i levelében helyt adott a kérésnek.

(5) Hollandia 2005. szeptember 29-i, 2005. szeptember 30-án iktatott levelében, 2006. január 13-i, 2006. január 18-án iktatott levelében, valamint 2006. február 17-i, 2006. február 23-án iktatott levelében küldte el észrevételeit és adatait.

(6) A Bizottság érdekelt harmadik felektől nem kapott észrevételeket.

2. A NYÚJTOTT TÁMOGATÁS RÉSZLETES LEÍRÁSA

2.1. Háttér

(7) A KH-t 2002-ben alapították a holland Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkaerő-piaci reintegrációhoz nyújtott szolgáltatásainak privatizálása keretében azért, hogy az előbbi szolgáltatások magánjogi társaságba kerüljenek (4). A 2003. év vége felé a KH jelentősen csökkentette a munkatársak számát a növekvő veszteségek következtében, amelyeket egyebek között a kedvezőtlen piaci körülmények és rossz vezetés okozott.

(8) 2003 novemberében Hollandia bejelentette, hogy a vállalkozásnak az iránymutatások szerint 45 millió EUR összegű, megmentési célú kölcsönt kíván nyújtani, hogy fennmaradjon a vállalkozás, míg kidolgoznak egy átfogó szerkezetátalakítási tervet. 2003. decemberében a Bizottság jóváhagyta a KH (5) javára nyújtott megmentési célú támogatást, a hat hónapon belül elkészülő átfogó szerkezetátalakítási tervet várva.

2.2. A vállalkozás

(9) A KH olyan holdingtársaság, amely főtevékenysége keretében a holland piacon munkaerő-piaci reintegrációhoz nyújt szolgáltatásokat. Mintegy 3 000 alkalmazottal előbb a holland hatóságokhoz tartozott, majd 2002. január 1-jén privatizálták. A holland állam az egyedüli részvénytulajdonos. A KH akkor 3000 személyt foglalkoztatott.

(10) A holdingtársaság munkaerő reintegrációját szolgáló tevékenysége mellett, amit a Kliq Reïntegratie (a továbbiakban: OK) 1450 dolgozóval rendelkező leányvállalat végzett, másik jelentős leányvállalata a 200 alkalmazottat foglalkoztató Kliq Employability (a továbbiakban: KE) volt. A KH ezen túlmenően részesedéssel rendelkezett 4-20 alkalmazottat foglalkoztató 6 nagyon kicsi leányvállalatban és közös vállalatban (a továbbiakban a KE és a nagyon kicsi leányvállalatok együttesen: AD): Kliq Experts, Brug en Instroomprojecten, Flexpay BV, Simnet BV, Kliq Match BV és Kliq business school.

(11) A két legjelentősebb leányvállalat főtevékenységei közé a munkaerő-piaci reintegrációhoz és foglalkoztathatósághoz nyújtott szolgáltatások tartoztak. E szolgáltatásokat a munkahelykeresés során nehézségekkel küzdő, csökkent munkaképességű személyeknek, valamint olyan vállalatoknak is nyújtották, amelyek bizonyos munkákra nehezen találják meg a megfelelő embereket.

2.3. Az érintett piacok

(12) Ebben az esetben a legfontosabb piac a munkaerő-piaci reintegrációhoz nyújtott szolgáltatásoké. Mind az állam, mind magánvállalkozások megbíznak munkaerő-piaci reintegrációhoz nyújtott szolgáltatásokat kínáló vállalkozásokat. A KH-nak elsősorban a közszektor a legfontosabb piaca. Helyi hatóságok és az UWV (munkavállalói járulékokat kifizető intézet) dolgoznak olyan vállalkozásokkal, mint pl. a KH. A KH piaci részesedése 16 % volt az UWV-piacon, a többi fontos piaci részvevőé 12 % (Alexander Calder), 10 % (Argonaut) és 9 % (Randstad). A KH második legfontosabb piaca az önkormányzati megbízások piaca, ahol a KH piaci részesedése körülbelül 38 %. Ennek a piacnak más fontos pályázója az Alexander Calder (25 %) és a TMP (25 %).

2.4. A szerkezetátalakítási terv

(13) A KH a bejelentett szerkezetátalakítási terv értelmében felszámolná az OK-t, legnagyobb és veszteséges leányvállalatát, eladná vagy felszámolná az AD-hez tartozó vállalatokat, valamint célirányosan létrehozná a Kliq B.V.-t (a továbbiakban: Nieuwe Kliq, NK), egy új leányvállalatot, amely a KH főtevékenységének, a reintegrációhoz nyújtott szolgáltatás folytatására összpontosítana (6). A szerkezetátalakítási terv keretében az NK az a szerv, amelyet megbíztak a KH megkövetelt hosszú távú életképességének helyreállításával.

(14) A szerkezetátalakítási program alapesetet feltételező forgatókönyvének az alábbi kulcsfontosságú jegyei voltak:

- Főintézkedések:

- Az NK a KH reintegrációhoz nyújtott főszolgáltatásának nyújtására fog összpontosítani, a KH értékesíti valamennyi leányvállalatát, kivéve a legnagyobbat, az egyébként veszteséges OK-t, amelyet 2004 végére felszámol;

- A vállalat működésbeli átszervezése (a foglalkoztatottak és a telephelyek számának csökkentése, a vállalat belső szervezésének javítása, üzleti megbízások szerzése és végrehajtása, továbbá pénzügyi tevékenységek stb.).

- Célkitűzések:

- Az NK-nak 2004-től nyereségesnek kellett volna lennie, és hasznát át kellett volna adnia a KH-nak,

- A KH-nak 2005-től életképesnek kellett volna lennie, és az NK által kifizetett hasznot a 41 millió EUR összegű fennálló állami kölcsönök 2016-ig történő visszafizetésére használta volna fel.

- A szerkezetátalakítási támogatás:

- A 45 millió EUR összegű megmentési célú kölcsön KH által történő kiterjesztése részben az NK-ra (9,25 millió EUR) és részben az OK-ra (35,75 millió EUR);

- A 45 millió EUR összegű megmentési célú teljes kölcsön - beleértve az előzetesen mintegy 1,2 millió EUR összegre becsült kamatot - szerkezetátalakítási támogatássá történő átalakítása saját tőkévé való átalakítás útján, amit a legrosszabb esetben további feltételes állami intézkedésekkel kellene kiegészíteni (az intézkedések áttekintése a Bizottság, a Szerződés 88. cikke, 2. bekezdésén alapuló eljárás indításáról szóló határozat I. sz. mellékletében található).

(15) Alábbi ábra mutatja a KH szerkezetét, valamint a szerkezetátalakítási terv szerinti tulajdoni rendet.

3. A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TERV, AZ ELJÁRÁS INDÍTÁSA ELŐTTI ÁLLÁSA

(16) A KH és az OK a komoly nehézségek fennállása miatt a kifizetések felfüggesztését kérelmezte, amit az illetékes rotterdami, illetve utrechti bíróságok 2005. január 20-án engedélyeztek. A KH és az OK zárgondnokai arra kérték 2005. február 7-én a fenti bíróságokat, hogy a kifizetések felfüggesztését alakítsák át csődeljárássá, majd a fenti holland bíróságok végül 2005. február 8-án fizetésképtelenné nyilvánították a KH-t és az OK-t.

(17) Az NK ezzel szemben 2003 vége és 2004 vége között mintegy 12 millió EUR összegű veszteséget halmozott fel az 5,75 millió EUR saját tőkével szemben, amit a KH az alapításkor bocsátott rendelkezésre. Ezen túlmenően nagyon bizonytalan volt az NK sorsa, mivel a vállalat nem érte el a szerkezetátalakítási tervben meghatározott célkitűzéseket, és továbbra is kedvezőtlen piaci feltételekkel állt szemben, mivel a szabályozásmódosítás megszünteti az önkormányzatok azon kötelezettségét, hogy a költségvetésük egy részét a munkaerő-piaci reintegrációhoz nyújtott szolgáltatásokra használják, minek következtében a piac mérete is csökkent.

4. AZ ELJÁRÁS INDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ OKOK

(18) A 2005. augusztusi, az eljárást indító határozatában a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy az a 45 millió EUR, amelyet a holland állam a KH-nak nyújtott, a későbbiekben saját tőkévé alakítandó szerkezetátalakítási támogatás és kamatai, úgy tűnt, nem feleltek meg az iránymutatások követelményeinek. Azonkívül a Bizottság megkérdőjelezte, hogy a támogatást valóban egy minimum összegre lehet-e korlátozni, valamint azt, hogy a kedvezményezett saját forrásaiból is jelentősen tudna-e hozzájárulni az átalakításhoz. Következésképpen a Bizottság megállapításában kétségbe vonta, hogy a szerkezetátalakítási támogatás az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal.

5. A HOLLAND HATÓSÁGOK ÉSZREVÉTELEI

(19) A holland hatóságok 2005. szeptemberi levelükben válaszoltak a Bizottságnak az eljárást indító határozatára, amelyben: i) a KH és OK csődeljárásáról; ii) az NK eredményeiről és hozamáról; valamint iii) az NK és a holland állam közötti jogi eljárásról további információkat közöltek. Az utolsó ügy vonatkozik különösen a KH és OK csődjének utóhatásaként az NK az illetékes holland bírósághoz benyújtott követelésére, hogy a bíróság rendelje el, hogy a holland állam a Bizottság a megmentési célú kölcsön jóváhagyása után, a KH által az NK-nak nyújtott 9,25 millió eurót saját tőkévé változtassa át. Bár az ilyen jellegű támogatás az iránymutatásoknak megfelelően likviditási támogatásnak, és átmeneti jellegűnek kell legyen, és csak akkor szabad tartósnak tekinteni, amikor a Bizottság már jóváhagyta a szerkezetátalakítási támogatást, a holland hatóságok mégis 2005. nyarán értesítették a Bizottságot arról, hogy a holland bíróság elrendelte, hogy a kölcsönt át kell alakítani saját tőkévé.

(20) 2006. januári levelében Hollandia tájékoztatta továbbá a Bizottságot az NK 2005. december 14-én kihirdetett csődjéről, valamint az abból következő eljárásról. Végül Hollandia 2006. februári levelében a KH és OK csődeljárással kapcsolatosan aktuális adatokat közölt.

6. MEGÍTÉLÉS

6.1. Az a kérdés, hogy támogatásról van-e szó

(21) Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében "a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet".

(22) Először is az intézkedés arról szól, hogy a KH-nak nyújtott megmentési célú kölcsönt, valamint annak kamatait átalakítják saját tőkévé, amely művelet teljesen az államnak számítható fel és így állami forrásból finanszírozottnak tekintendő. A KH-nak nyújtott megmentési célú kölcsön, valamint annak tőkévé történő átalakítása olyan előny, amelyhez egy hasonló nehézségek között, a tönk szélén álló vállalkozás a pénzügyi piacon nem tudott volna hozzájutni.

(23) Bár a KH kizárólag a holland piacon működik, nem lehet kizárni, hogy a KH-nak nyújtott előny nem torzítja, vagy torzíthatja a versenyt és ezáltal hátrányosan befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmi forgalmat. Azonkívül kisebb nemzetközi vállalkozások is tevékenykednek a holland piacon, mint pl. a TMP és a Creyff's (a belgiumi Solvus leányvállalata). Ezért úgy tűnik, hogy olyan előny ez egy vállalkozás számára, amely által a verseny torzul, vagy torzulhat, valamint a tagállamok közötti kereskedelemre is előnytelenül hat.

(24) A fentiek alapján a KH javára bejelentett támogatást az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak kell tekinteni, és ennek megfelelően kell értékelni.

6.2. A támogatásnak a közös piaccal való összeegyeztethetősége

(25) A Bizottságnak a támogatást ad hoc-intézkedésként kell értékelnie. A Szerződés 87. cikke (2) és (3) bekezdésében szerepelnek azok a mentességek, amelyek kivételt képeznek az említett cikk (1) bekezdésében meghatározott támogatás összeegyeztethetetlensége alól.

(26) E támogatási intézkedés nyilvánvalóan nem felel meg az EK-Szerződés 87. cikke (2) bekezdésében felsorolt mentességeknek. A bejelentett támogatási intézkedés ugyanis nem szociális jellegű intézkedés egyéni felhasználók részére, sem természeti csapások vagy más rendkívüli események miatt keletkezett kár helyreállítására szánták, sem nem a Német Szövetségi Köztársaság olyan területein használják fel, amelyek hátrányt élveznek Németország felosztása miatt.

(27) A Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a)-d) pontjai tartalmazzák a többi mentességet. Mivel a támogatás elsődleges célja nem regionális jellegű, hanem nehéz helyzetben lévő vállalatok szerkezetátalakítására irányul, csak a 87. cikk (3) bekezdése c) pontjában előírt mentesség engedélyezheti bizonyos gazdasági ágazatok fejlesztésének könnyítését szolgáló állami támogatás nyújtását, amennyiben e támogatások nem befolyásolják a kereskedelmi feltételeket a közérdekkel ellentétes mértékben.

(28) A megmentési célú és a szerkezetátalakítási támogatás megítéléséhez a Bizottság különleges iránymutatásokat határozott meg. Hollandia megkérte a Bizottságot, hogy az iránymutatások alapján vizsgálja meg az intézkedést.

(29) Az iránymutatások 3.2. (28.-63. pont) része és különösen a 30-47. sz. pontok leírják a szerkezetátalakítási támogatás Bizottság által történő jóváhagyásának feltételeit. A megítélés felsorolja a (30)-(55) bekezdésekben a megfontolásokat.

6.2.1. A vállalkozásnak szóló, a támogatás megszerzésének feltételei

(30) Az iránymutatások 30. pontja szerint a vállalatnak meg kell felelnie az iránymutatások 2.1. része (4.-8. pont) értelmében felállított, nehéz helyzetben lévő vállalkozás meghatározásnak. A 6. pont szerint egy vállalkozás nehéz helyzetének ismérvei általában a veszteségek halmozódása, a forgalom csökkenése, a készletek felhalmozódása, a kihasználatlan kapacitás, likviditási gondok, a fokozódó eladósodás, a pénzügyi terhek növekedése, valamint a nettó vagyon értékének csökkenése vagy teljes eltűnése.

(31) Az iránymutatások 5. a) pontja szerint egy társaság kifejezetten nehéz helyzetben lévő vállalkozónak tekinthető, ha törzstőkéjének több mint a fele eltűnt, és ez az elmúlt tizenkét hónap folyamán történt meg.

(32) A bejelentés szerint ez így van a KH-nál is. A 2002. december 31-i megvizsgált éves beszámoló alapján megállapítható, hogy a holding (konszolidált) törzstőkéje 2002. január 1-én 73 millió EUR volt. A hivatkozott év végén a törzstőke 22 millió EUR-ra csökkent. Ez mintegy 70 %-os csökkenésnek felel meg. Ezenkívül a következő kilenc hónap folyamán, 2003. szeptemberéig még további, jelentős mértékű visszaesés következett be.

(33) A holland hatóságok szándékában áll a KH-nak szerkezetátalakítási támogatást nyújtani. KH pedig ezt a támogatást két leányvállalatába, az NK-ba és OK-ba beviszi apportként, hogy befejeződjön a szerkezetátalakítás.

(34) A Bizottság véleménye az, hogy KH az iránymutatások 4-8. pontjainak megfelelően nehézségekkel küzdő vállalkozásnak minősül, és ezért jogosult szerkezetátalakítási támogatásra.

6.2.2. Az életképesség helyreállítása

(35) A támogatás odaítélésének feltétele a szerkezetátalakítási terv végrehajtása, amelyet a Bizottságnak kellett jóváhagynia azokban az egyéni esetekben, mint a jelenlegi intézkedésnél. Az iránymutatások 31-34. pontja az alábbiakat követeli meg:

- "A szerkezetátalakítási tervnek - amely időtartama a lehető legrövidebbnek kell legyen - ésszerű időn belül helyre kell állítania a vállalkozás hosszú távú életképességét a jövőbeni működési körülményekre vonatkozó reális feltételezések alapján. A szerkezetátalakítási támogatást tehát egy olyan megvalósítható szerkezetátalakítási tervvel kell összekapcsolni, amely iránt az érintett tagállam elkötelezi magát..."

- "A tervnek olyan fordulatot kell eredményeznie, amely lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy a szerkezetátalakítást követően fedezni tudja valamennyi költségét, beleértve az amortizációt és a pénzügyi terheket is. A várható tőkemegtérülésnek elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy az átalakított vállalkozás saját erejéből is versenyképes legyen a piacon."

(36) Először is emlékeztetőül: a bejelentett szerkezetátalakítási terv hiányos volt; a holland hatóságok például elfelejtettek benyújtani aktuális likviditási tervet. A szerkezetátalakítási terv nem tájékoztatta a Bizottságot oly módon, hogy az iránymutatásokra nézve teljes képet kapott volna a megfelelő döntéshozatalhoz. A Bizottságnak külön kellett kérnie a KH likviditási költségeit, valamint a különböző vállalati forgatókönyvek érzékenységi elemzését. A KH-nál kialakult dolgok menete miatt a holland hatóságok soha nem voltak képesek valamennyi kért információ átadására.

(37) A Bizottság a kezdetektől fogva kételkedett abban, hogy a szerkezetátalakítási terv eredményezheti a követelt fordulatot a várható tőkebevétellel összehasonlítva az elégtelen belső költséghatékonyság miatt, illetve amiatt, hogy az NK eredményei elmaradtak a szerkezetátalakítási terv mérföldköveitől, és megmaradtak azok a súlyos strukturális gondok, amelyek a KH nehézségeit okozták; végül amiatt is, hogy a holland hatóságok elmulasztották, hogy megfelelően bejelentsék a kedvezményezetteknek nyújtott jelentős, saját forrásokból származó szerkezetátalakítási támogatást. Ezeknek a jelentős problémáknak köszönhetően nem lehet teljesíteni az iránymutatásokban meghatározott, a szerkezetátalakítási támogatás jóváhagyásához szükséges feltételeket.

(38) Mint ahogy azt már a fenti (16) bekezdésben is kifejtették, a Bizottság említi, hogy a KH-t 2005. februárjában már fizetésképtelenné nyilvánították. Mivel a KH nem tudta elérni a terv szerinti szükséges fordulatot, így az is megállapítandó, hogy hosszú távon a jelen vagy módosított szerkezetátalakítási terv az életképességét sem tudja helyreállítani. Ezenkívül hangsúlyozandó, hogy a hivatalos vizsgálati eljárás megindítása után a holland hatóságok megjegyezték, hogy még a KH fordulatának eredményessé tételére alakított NK-t is fizetésképtelenné nyilvánították, ami igazolja az NK-nak az eljárás indításáról szóló határozatban vázolt súlyos gondjait, valamint a szerkezetátalakítási terv célszerűségének hiányát.

(39) Mivel a szerkezetátalakítási támogatás nyújtására vonatkozó, az iránymutatásokban meghatározott feltételek nem teljesültek, a Bizottság nem hagyhatja jóvá a szerkezetátalakítási tervet, és így nem is hagyhatja jóvá a szerkezetátalakítási támogatást sem. Következésképpen a bejelentett támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében nem egyeztethető össze a közös piaccal.

(40) A fentiek alapján a Bizottság nem tartja szükségesnek, hogy részletesen vizsgálja, vajon az iránymutatásokban meghatározott, a szerkezetátalakítási támogatás jóváhagyásához szükséges egyéb feltételeknek megfeleltek-e, egyebek között az iránymutatások 40. pontjában meghatározott követelménynek, amely szerint a támogatás mértékét a szükséges minimumra kell korlátozni, valamint a kedvezményezett saját forrásából jelentősen hozzájárul.

6.2.3. További megfontolások

(41) Az iránymutatások 24. pontjának megfelelően elvileg a KH-nak nyújtandó megmentési célú támogatást hat hónapra hagyták jóvá. A KH-nak nyújtandó megmentési célú támogatás jóváhagyása után hat hónapon belül a holland hatóságok bejelentették a KH-ra vonatkozó szerkezetátalakítási tervet.

(42) A holland hatóságok által bejelentett szerkezetátalakítási terv szerint a KH a megmentési célú kölcsönből 35,75 millió eurót adott át az OK-nak és 9,25 millió eurót az NK-nak.

6.2.3.1. A 9,25 millió eurós megmentési célú, NK-nak átadott kölcsön saját tőkévé történő átváltása

(43) A holland hatóságok arról értesítették a Bizottságot, hogy az illetékes holland bíróság a holland Csődtörvény 53. és 69. cikke alapján arra kötelezte őket, hogy a 9,25 millió EUR összegű kölcsönt változtassák át részvénytőkévé, ami 2005. augusztus 22-én meg is történt. Az átalakítás ezért a bejelentett intézkedés részleges végrehajtásának fogható fel.

(44) A Bizottság emlékezteti a holland hatóságokat arra, hogy annak az elvnek megfelelően, amely szerint a közösségi jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, a (43) bekezdésben említett nemzeti bíróság határozatának a végrehajtása ellentétes azzal, hogy tilos állami támogatás nyújtása, mielőtt a Bizottság a Szerződés 88. cikke (3) bekezdésének megfelelően ezt jóváhagyta volna. A megmentési célú kölcsön a szerkezetátalakítás miatt történt részvénytőkévé alakítása törvénytelen szerkezetátalakítási támogatásnak minősül. Mivel a bejelentett támogatás ezenkívül nem is felel meg az iránymutatások feltételeinek, minden olyan intézkedés, amely annak a részleges végrehajtása, szintén összeegyezhetetlennek minősül. Az a körülmény, hogy egy nemzeti bíróság utasítására intézkedtek, ebben az összefüggésben nem számít, tekintettel arra, hogy a bíráknak - ugyanúgy, mint más állami szerveknek - figyelembe kell venniük a Szerződés szabályait.

(45) Következésképpen az NK-nak átadott, 9,25 millió EUR összegű megmentési célú kölcsön nemzeti bíró ítélete alapján történt átváltása végül is azt jelenti, hogy a szerkezetátalakítási támogatást jogtalanul és összeegyeztethetetlenül nyújtották az NK-nak. Mivel ezt a szerkezetátalakítási támogatást nem lehet jóváhagyni, ezért a közös piaccal összeegyeztethetetlen.

(46) Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikke (7) értelmében a Bizottságnak a jogtalan támogatással kapcsolatos nemleges határozatok esetében meg kell állapítani, hogy az érintett tagállam megtesz minden tőle telhető intézkedést, hogy visszakövetelje a kedvezményezettől a támogatást. Viszont a Bizottság nem várhatja ezt el, amennyiben ez a közösségi jog általános alapelvével ellentétes. Jelen ügyben nem lehet hivatkozni ilyen elvre. Ezért teljes egészében vissza kell követelni azt a 9,25 millió EUR összegű megmentési célú kölcsönt, amelyet végül is saját tőke formájában nyújtottak.

6.2.3.2. Az OK-nak nyújtott 35,75 millió EUR összegű megmentési célú kölcsönnel kapcsolatosan

(47) A bejelentett szerkezetátalakítási tervnek megfelelően KH átadott OK-nak a teljes megmentési célú, 45 millió EUR összegű állami támogatásból 35,75 millió EUR-t, hogy a KH hosszú távú életképességét helyreállítsák. Az NK-nak átadott, 9,25 millió EUR összegű megmentési célú kölcsönnel szemben ezt a kölcsönt nem változtatták saját tőkévé. Ezért ez az intézkedés a továbbiakban is megmentési célú támogatásnak minősül.

(48) Az iránymutatások 23. d) pontja szerint a tagállamnak a megmentési célú támogatás, illetve a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása után hat hónapon belül a Bizottsághoz felszámolási tervet kell benyújtani, vagy igazolni kell, hogy a kölcsönt teljes egészében visszafizették.

(49) Jelen esetben az érintett vállalkozások rövidesen a szerkezetátalakítási tervnek a Bizottsághoz történt benyújtása után fizetésképtelenné váltak. Ezért a Bizottság nem tudta a tervet jóváhagyni.

(50) A holland hatóságok azonban értesítették a Bizottságot, hogy a hivatalos csőd- és felszámolási eljárás elindult. Ez megfelel az iránymutatások 23. d) pontjának, amelyben a kölcsön teljes visszafizetésének vagy a szerkezetátalakítási terv benyújtásának alternatívájaként a felszámolási terv benyújtását kérik. A Bizottság engedélyezi a felszámolási terv benyújtását, amennyiben az alábbi két feltétel teljesül:

- Hollandia jegyzi hitelezőként a csődbiztosnál a csődeljárásban a KH-val és/vagy az OK-val szembeni, 35,75 millió EUR összegű követelését; valamint

- Hollandia gondoskodik arról, hogy a társaságot oly módon számolják fel, hogy véget vetnek a tisztességtelen versenynek, ami azt jelenti, hogy meg kell szüntetni az érintett vállalkozások tevékenységeit, valamint eszközeit minél hamarabb piaci feltételek között el kell adni. Általánosságban érvényes, hogy a teljes vállalkozás eladása tartalmazza azt a kockázatot is, hogy a nyújtott állami támogatás átszáll arra, aki megszerzi a vállalkozást. Kisebb ez a kockázat, ha csakis a vállalkozás eszközeit adják el.

6.2.3.3. A KH megalapításánál nyújtott régi kölcsönökkel kapcsolatosan

(51) Bár a régi, KH-nak nyújtott állami támogatások nem tartoznak a szerkezetátalakítási támogatási csomagba és a jelen eljárás alá (8), a Bizottság szeretné ismertetni álláspontját, nehogy jelen esetben további ellentmondások keletkezzenek az állami támogatásokról szóló közösségi szabályok és a nemzeti törvények nemzeti bíróságok által történő alkalmazása között, ahogy jelen esetben történt a (43)-(46) preambulumbekezdésekben leírt intézkedéssel. Jelen álláspontot ismertetik különösen a holland bíróságon függőben lévő bírósági eljárásra vonatkozóan, amelyre vonatkozóan magyarázatot az (52)-(55) preambulumbekezdések nyújtanak.

(52) A bejelentett szerkezetátalakítási terv keretében KH-nak 2016-ig teljesen vissza kellene fizetnie a 41 millió EUR összegű kölcsönt, beleértve a 17 millió EUR összegű feltételes folyószámla-hitellehetőséget (a továbbiakban: "hitellehetőség"), amelyet az állam piaci feltételek mellett 2002-ben az alapítás után nyújtott KH-nak, és amely nem tartozik a szerkezetátalakítási támogatási csomagba.

(53) 2006. februári levelében Hollandia tudatta a Bizottsággal, hogy a csődgondnokok a KH és az OK csődeljárásaiban megkérték a nemzeti bíróságokat arra, hogy kötelezzék az államot arra, hogy fizesse ki teljes egészében a hitellehetőséget, amelyet az állam 2005. februárjában a fizetésképtelenség kihirdetése után befagyasztotta a KH és az OK csődbejelentésére várva.

(54) A Bizottság figyelembe veszi, hogy ez az ügy az illetékes nemzeti bíróság hatáskörébe esik, amelynek meg kell állapítania, vajon az állam hitellehetőség megszüntetésére irányuló döntése megfelelt-e a megállapodásnak.

(55) A Bizottság arra az álláspontra helyezkedik, hogy ha az állam döntése megfelel a megállapodásnak, akkor a bíróság igazolja az állam döntését és utasítsa el a csődgondnokok követelését. De ha a bíróság mégis azt állapítja meg, hogy ki kell fizetni a hitellehetőség teljes összegét a gondnokoknak, bár az állam figyelemmel volt a szerződéses jogaira és kötelezettségeire, akkor arról van szó, hogy az állam egy újabb állami támogatást nyújt a KH-nak, amelyet a Szerződés 88. cikke (3) bekezdése értelmében be kellene jelenteni a Bizottsághoz.

7. KÖVETKEZTETÉS

(56) Tekintettel a fentiekre a Bizottság megállapítja, hogy a vizsgált intézkedés a Szerződés 87. cikkének (19) bekezdése értelmében állami támogatás. A holland hatóságok a hivatalos vizsgálat során és azon kívül benyújtott információk alapján igazolták, hogy a Hollandia által a KH-nak nyújtandó szerkezetátalakítási támogatás, azáltal, hogy a 45 millió EUR összegű megmentési célú kölcsönt részvénytőkévé változtatja, nem felel meg az iránymutatások követelményeinek, és ezért nem felel meg a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjának.

(57) Amennyiben sor került a támogatási intézkedésre, mivel már az NK-nak nyújtott, 9,25 milliós EUR összegű megmentési kölcsön részvénytőkévé változott át, akkor azt vissza kell követelni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Hollandia, 45 millió EUR összegű, szerkezetátalakítási támogatás alakjában, a KG Holding NV-nek nyújtott támogatási intézkedés nem felel meg a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtható megmentési célú és szerkezetátalakítási támogatás közösségi iránymutatásinak, és következésképpen a közös piaccal összeegyeztethetetlen.

2. cikk

1. Hollandia minden szükséges lépést megtesz azért, hogy visszakövetelje KG Holding NV-től és Kliq BV-től azt az 1. cikkben megnevezett támogatást, valamint annak kamatait, amelyet KG Holding NV 9,25 millió EUR összegű megmentési célú kölcsönként átadott a Kliq BV nevű leányvállalatának és ott saját tőkévé alakítottak.

2. A visszakövetelés azonnali hatályú, és a nemzeti jogi eljárásoknak megfelelően történik, amennyiben ezek az eljárások megengedik e határozat azonnali és tényleges végrehajtását.

3. A visszakövetelendő összeg tartalmazza a kamatot is, attól a naptól számítva, amelyen a kölcsön külön elemeit a kedvezményezettek rendelkezésére állították, addig a dátumig, amíg azt ténylegesen visszafizetik.

4. A 3. bekezdésben meghatározott kamatot a 794/2004/EK sz. tanácsi rendelet 9. és 11. cikke értelmében kell kiszámítani (9).

3. cikk

Hollandia jegyzi hitelezőként a csődbiztosnál a csődeljárásban a KG Holding NV-vel és/vagy Kliq Reïntegratie-val szembeni, 35,75 millió EUR összegű követelését. Hollandia gondoskodik arról, hogy a társaságot oly módon számolják fel, hogy véget vessenek a tisztességtelen versenynek, ami azt jelenti, hogy meg kell szüntetni az érintett vállalkozások tevékenységeit, valamint azt, hogy eszközeit minél hamarabb piaci feltételek között kell értékesíteni.

4. cikk

Hollandia e határozat közzététele után két hónapon belül közli a Bizottsággal, milyen intézkedéseket tervezett és tett, hogy ennek megfeleljen.

5. cikk

E határozatnak a Holland Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2006. július 19.

A Bizottság részéről

Neelie KROES

a Bizottság tagja

(1) HL C 280., 2005.11.12., 2. o.

(2) HL C 288., 1999.10.9., 2. o. Mivel a támogatást 2004. október 10. előtt jelentették be, a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló új közösségi iránymutatások 103. pontja értelmében ezen iránymutatások alkalmazandók (HL C 244., 2004.10.1., 2. o.).

(3) Ld. 1. lábjegyzet.

(4) A társaság NV Kliq néven alakult, amelyet 2003 második felében KG Holding NV névre változtattak.

(5) HL C 33., 2004.2.6., 8. o.

(6) Erre való tekintettel NK a szerkezetátalakítási terv keretében átvette OK eszközeit és forrásait, valamint a dolgozók egy részét, és megszerezte az érvényben lévő reintegrációs szerződéseket.

(7) HL L 83., 1999. 3. 27., 1. o. A 2003. évi Csatlakozási Szerződéssel módosított rendelet.

(8) Emlékeztetőül: valamennyi régi kölcsönt piaci feltételekkel nyújtottak.

(9) HL L 140., 2004. 04. 30., 1. o.