A Győri Ítélőtábla Pf.20117/2012/12. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 123. §, 164. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 242. §, 339. §] Bírók: Maurer Ádám, Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig, Zámbó Tamás

Győri Ítélőtábla

Pf.IV.20.117/2012/12.szám

A Győri Ítélőtábla a dr. Jávor Béla ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bélik Mihály ügyvéd által képviselt I.r., dr. Csák Anikó ügyvéd által képviselt II.r. és III.r., IV.r., dr. Rezes Zoltán István ügyvéd által képviselt V.r. és dr. Vidó Andrea ügyvéd által képviselt VI.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása, szerződés érvényességének megállapítása, kártérítés megfizetése, ingók és ingatlan birtokbaadása és egyéb igények iránt indított perében a Tatabányai Törvényszék 2012. január 31-én kelt 10.P.20.281/2010/35. számú ítéletével szemben a felperes által 36. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I., V. és VI.r. alpereseknek személyenként, a II-III.r. alpereseknek pedig mint egyetemleges jogosultaknak 100.000,- (Egyszázezer) Ft másodfokú perköltséget, viselje továbbá a fellebbezéssel felmerült költségeit.

A feljegyzett fellebbezési illeték az állam terhén marad.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 609.600,-Ft perköltséget, az I-III.r. alpereseknek 609.600,-Ft perköltséget, míg a VI.r. alperesnek ugyancsak 609.600,-Ft perköltséget. Megállapította, hogy 576.000,-Ft illeték az állam terhén marad.

Határozata indokolásában megállapította, hogy az I.r. alperes 2006. május 5-én megbízási szerződést kötött a III.r. alperesi önkormányzattal, melyben vállalta, hogy személyes és folyamatos háziorvosi ellátást biztosít "A" háziorvosi körzet lakosai számára. Az önkormányzat az I.r. alperes részére szolgálati lakást biztosított, amelyre a megbízási szerződésen kívül egy önálló lakásbérleti szerződés jött létre. Az I.r. alperes az önkormányzat tulajdonát képező rendelőben és annak eszközeivel kezdte meg háziorvosi tevékenységét. Az I.r. alperes tárgyalásokat kezdett háziorvosi praxisa értékesítése tárgyában a felperessel, azonban ezt megelőzően nem egyeztetett a III.r. alperessel arról, hogy kíván-e a felperessel a feladat ellátására szerződést kötni. 2008. december 14-én az I.r. alperes a "A" felnőtt háziorvosi praxis működtetési jogát eladta a felperesnek.

Az ítéleti tényállás szerint a folyamatos szabadságolása miatt az I.r. alperes a megbízási szerződésben foglaltaknak felhívás ellenére sem tett eleget, ezért a III.r. alperes 2009. január 20-án a megbízási szerződést azonnali hatállyal felmondta. Ezzel a megbízás megszűnt, a háziorvosi körzet betöltetlenné vált, annak betöltésére a III.r. alperes pályázatot írt ki, a második pályázaton a II.r. alperes pályázatát fogadták el, aki 2009. július 20-tól szeptember 15-ig helyettesítés útján, majd szeptember 16-tól véglegesen látta el a körzet orvosi teendőit.

A felperes a IV.r. alperes felé működtetési jog engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be, aki megállapította, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint a felperes jogosult a szakterületébe tartozó tevékenységek végzésére, esetében nincs kizáró ok az engedély kiadására, ezért 1348/9/2009. számú határozatával a felperes részére engedélyezte a területi ellátási kötelezettséggel bíró felnőtt háziorvosi körzetben a működtetési jogot.

A felperes kezdeményezte a III.r. alperesnél a körzetben való háziorvosi feladatok ellátására irányuló megbízási szerződés megkötését, a III.r. alperes azonban ettől elzárkózott, arra hivatkozással, hogy nem köteles foglalkoztatni a működtetési jog jogosultját. A felperes az V.r. alperes felé jelezte, hogy a III.r. alperes nem kötött vele feladatellátási szerződést, az V.r. alperes tájékoztatta a felperest, hogy a működtetési jog kiadása vonatkozásában a regionális ÁNTSZ (a IV.r. alperes) rendelkezik hatáskörrel.

A bíróság megállapítása szerint a VI.r. alperes a II.r. alperessel finanszírozási szerződést kötött, később pedig a felperes az I.r. alperessel 2009. december 22-én engedményezési szerződést kötött, melyben az I.r. alperes, mint engedményező a 2006. május 5-i szerződésből eredő kötelezettségeket és jogokat engedményezte a felperesre.

A IV.r. alperes a 2009. február 9-én kelt határozatában az "B". Bt. részére kiadott működési engedélyt 2009. február 28-i hatállyal visszavonta, azon indokból, hogy az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv, azaz a III.r. alperes, továbbá az egészségügyi szolgáltató közötti megbízási szerződés felmondásra került, így az egészségügyi szolgáltató nem felel már meg a 60/2003. (X.20.) ESZCSM. rendelet 3. §-ának, valamint az 1. számú mellékletében foglalt feltételeknek.

A bíróság ítélete jogi indokolásában kiemelte, hogy az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (továbbiakban Öotv.) 1. §. (2) bekezdés c.) pontja szerinti működtetési jog az egészségügyi államigazgatási szerv által adott önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog. A 2. §. (3) bekezdés szerint a működtetési jog olyan személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jog, amely jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén elidegeníthető és folytatható. A III.r. alperes akként teljesítette az önkormányzati törvényben meghatározott egészségügyi alapellátási kötelezettségét, hogy a működtetési joggal, azaz praxisjoggal rendelkező I.r. alperessel kötött feladatellátási szerződést. A szerződést azonban 2009. február 28-i hatállyal szerződésszegés miatt felmondta. A praxisjog személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jog, de az Öotv. nem kapcsolja össze a működtetési jogot konkrét háziorvosi körzettel, azaz a működtetési joggal rendelkező orvos bármely körzetben elláthat háziorvosi teendőket, hogyha az adott önkormányzat alapellátási kötelezettsége körében vele feladatellátási szerződést köt.

A praxisjog engedélyezése, valamint az egészségügyi szolgáltató telephelyre kiadott működési engedélyezési eljárás két egymástól elkülönülő közigazgatási eljárás. A IV.r. alperes ugyan engedélyezett a felperes részére működtetési jogot, ez az engedély azonban nem konkrét körzetre szólt. Az orvosnak működtetési jog birtokában van lehetősége arra, hogy egy önkormányzattal feladatellátási szerződést kössön. Az Ötv. (1990. évi LXV. törvény) 8. §. (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy az önkormányzat az egészségügyi alapellátásról való gondoskodás keretében szabadon döntsön a működtetési jog jogosultjának foglalkoztatásáról. A működtetési jog értékesítésével a feladatellátás körében nem következik be jogutódlás, a praxist megvásároló orvossal az önkormányzat nem köteles feladatellátási szerződést kötni. A feladatellátási szerződés nem része a működtetési jognak, a működtetési jog abszolút szerkezetű jog, engedményezése fogalmilag kizárt. A feladatellátási szerződés engedményezése is kizárt, az abban foglalt kötelezettségek ugyanis a működtetési joggal rendelkező és önkormányzattal szerződött orvost terhelik.