BH 2023.11.265 I. A kötelesrész nem öröklés, hanem a hagyatékkal szembeni kötelmi igény, amely nem a hagyatékkal, hanem a hagyatékban részesítettekkel szemben áll fenn. A kötelesrészre jogosultság nem keletkeztetett tulajdonjogot. A kötelesrészre jogosult nem rendelkezhetett olyan pénzről, amely soha nem került tulajdonába; ebből következően tulajdonjog hiányában a sikkasztás sértettje sem lehet, az fogalmilag kizárt [Btk. 372. § (1) bek.; Ptk. 7:94. § (1) bek. d) pont].

II. Az eltulajdonítás akkor jogtalan, ha azt sem a jogszabály, sem az arra jogosult nem engedi meg.

A terhelt mint kiskorú törvényes képviselő, illetve vagyonkezelő - a gyámhatóság hozzájárulásával - a vételárat teljes egészében felhasználva a kiskorú örökös részére egy új ingatlant vásárolt, ezzel a kiskorú örökös érdekeit szolgálta, kárt nem okozott a kiskorúnak. Következésképpen a sikkasztás törvényi tényállási elemei közül a másik elem, a jogtalan eltulajdonítás elkövetési magatartása is hiányzik.

Pertörténet:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.30136/2020/21., Fővárosi Törvényszék Bf.6392/2022/7., Kúria Bfv.956/2022/9. (*BH 2023.11.265*)

***********

[1] A kerületi bíróság a 2021. december 1. napján kihirdetett ítéletével a terheltet sikkasztás bűntette [Btk. 372. § (1) bek., (4) bek. a) pont] miatt 1 év 6 hónap - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett - börtön fokozatú szabadságvesztés-büntetésre ítélte azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a polgári jogi igényről és az eljárási illeték megfizetéséről.

[2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a törvényszék mint másodfokú bíróság a 2022. június 13. napján meghozott végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[3] A jogerős, ügydöntő határozattal megállapított tényállás a következő:

A terhelt - a 2012. június 19. napján elhunyt - néhai házastársának, dr. B. L.-nek 2012. június 3. napján kelt végrendeletében foglaltakra figyelemmel lefolytatott hagyatékátadási eljárás során dr. S. Z. közjegyző a 2014. május 23. napján kelt és 2014. június 20. napján jogerős - 2014. július 29. napján változatlan tartalommal teljes hatályúvá vált - rész-hagyatékátadó végzésében a hagyatékot a terhelt és az elhunyt közös gyermeke, kiskorú B. L. Gy. részére adta át, míg az örökhagyó első házasságából született gyermekét, B. K.-t kötelesrészre szorította.

Kiskorú B. L. Gy. örökös törvényes képviselőjeként a terhelt a hagyatéki eljárás során kötelezettséget vállalt arra, hogy kötelesrész iránti igényét a hagyatékba tartozó B., N. utca 16. I/7. szám alatt található ingatlan eladásából befolyt vételár terhére az ingatlan értékesítését követően megfizeti.

A rész-hagyatékátadó végzésben foglaltakra figyelemmel a terhelt megállapodást kötött a sértettel kiskorú B. L. Gy. örökös törvényes képviselőjeként és a B., A. utca 4. III/1. szám alatti ingatlan haszonélvezőjeként 2015. július 26. napján. A dokumentum tanúsága szerint a sértett beleegyezett abba, hogy a kötelesrészként neki járó összeg csak akkor kerül kifizetésre, ha a vevő a fenti ingatlan teljes vételárát átutalja a kiskorú B. L. Gy. örökös nevére nyitott számlára, és ezen adásvételi szerződést a gyámhivatal engedélyezi. A megállapodás szerint a sértettet megillető kötelesrész összege 6 437 333 forintban került megállapításra, a felek azonban rögzítették, hogy a sértett követelése 6 119 516 forint, amely a megállapított kötelesrész összegének az ingatlanközvetítői díj fele részével, azaz 317 817 forinttal csökkentett összege. A terhelt ezt követően, 2015. július 31. napján az B., N. utca 16. I/7. szám alatti ingatlant dr. F. Z. J. részére 14 300 000 forintos vételáron értékesítette. A kormányhivatal által 2015. augusztus 27. napján kelt határozattal jóváhagyott adásvételi szerződésben foglaltaknak megfelelően dr. F. Z. J. vevő a terhelt - mint kiskorú B. L. Gy. eladó törvényes képviselője - részére foglalóként 1 430 000 forintot megfizetett (2015. június 26. napján 286 000 forintot a bank részére ajánlati biztosítékként történő befizetéssel, valamint 1 144 000 forintot az adásvételi szerződés aláírásakor készpénzben teljesített), majd az utolsó vételárrészletet, azaz 12 870 000 forintot 2015. szeptember 3. napján a banknál a kiskorú B. L. Gy. nevén vezetett bankszámlára - amely felett a terhelt rendelkezett jogosultsággal - átutalással megfizetett. A terhelt kiskorú B. L. Gy. örökös tekintetében fennálló törvényes képviselői minőségéből eredő jogával élve, és a kiskorú bankszámlája feletti rendelkezési jogosultságát felhasználva ahelyett, hogy a megállapodásban szereplő, az ingatlan értékesítése és a megállapodás folytán B. K. sértett tulajdonába került, ily módon őt illető összeget neki megfizette volna, azzal oly módon rendelkezett, hogy a saját haláláig tartó haszonélvezeti joggal terhelve kiskorú B. L. Gy. örökös részére, az ő törvényes képviseleti jogosultsága alapján eljárva, a 2015. augusztus 10. napján kelt adásvételi szerződés megkötésével 28 000 000 forintért - B. K. sértett tudta nélkül és az ő 6 119 516 forintját is felhasználva - lakóingatlant vásárolt Gy.-ben. Az adásvételi szerződés megkötésekor kiskorú B. L. Gy.-t mint vevőt K. E. képviselte, akinek a képviseleti jogosultsága a 2015. augusztus 10. napján kelt azon meghatalmazáson alapult, amit a terhelt kiskorú B. L. Gy. törvényes képviselőjeként eljárva írt alá. A terhelt a sértettnek 6 119 516 forint kárt okozott, ami ezidáig nem térült meg.

A sértett magánfélként a terhelttel szemben a neki okozott kár miatt 6 119 516 forint összegben polgári jogi igényt terjesztett elő.

[4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti okból felmentés érdekében.

[5] Indokai szerint a bűnösséget megállapító ítélet anyagi jogszabályt sért, mivel a Btk. 372. §-ában rögzített sikkasztás bűncselekményének törvényi tényállási elemei - rábízás, idegen dolog, sajátjaként rendelkezés - hiányoznak.

[6] Hivatkozott arra, hogy jelen ügyben elkerülhetetlen az örökléssel összefüggő polgári jogintézmények helyes értelmezése, ezek alapján állapítható meg ugyanis, hogy milyen jogai voltak a terheltnek és milyenek a sértettnek. A terheltet megillető polgári jogosultságok gyakorlása nem alapozhat meg bűncselekményi tényállást.

[7] Kifejtette, hogy B. K. sértett soha nem volt tulajdonosa a 6 119 516 forintnak. Az A. utcai ingatlan tulajdonosa kiskorú B. L. Gy. volt, míg az adásvételi szerződés megkötésekor, a vételár banki átutalásáig a pénz tulajdonosa dr. F. Z. J. volt. Ebben a szerződéses jogviszonyban semmilyen formában nem szerepelt B. K. sértett, a sértett és a terhelt közötti megállapodás nem tartalmaz tulajdonjog átruházására irányuló rendelkezést.

A kötelesrész nem képezi a hagyaték részét, az a hagyatékkal szemben keletkező igény, amelynek kielégítéséért a hagyatékban részesülő személyek felelősek.

[8] A védő szerint, ha a kötelesrészi igény kielégítése tekintetében a törvényes képviselő megállapodik a jogosulttal a kötelesrészi igény jövőbeni érvényesítéséről, illetőleg kötelezettséget vállal egy meghatározott pénzösszeg kifizetésére a kötelesrész jogcímén, de annak nem tesz eleget, nem valósít meg tulajdonjog-átruházást a kötelesrészre jogosult irányában sem a meglévő vagyon, sem az annak esetlegesen helyébe lépő vagyon tekintetében. Megvalósít ugyanakkor egy polgári jogi jogsérelmet (szerződésszegést), amelynek következtében csak polgári jogi igényérvényesítésnek van helye.