A Fővárosi Ítélőtábla Bf.292/2012/9. számú határozata kábítószerrel visszaélés bűntette (JELENTŐS mennyiségre, KERESKEDÉSSEL elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 51. §, 89. §, 282. §, 283. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 75. §, 82. §, 99. §, 102. §, 110. §, 258. §, 296. §, 338. §, 348. §, 352. §, 361. §, 370. §, 371. §, 372. §, 375. §, 386. §, 593. §] Bírók: Nehrer Péter, Sárecz Szabina Martina, Sebe Mária

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, 2013. év április 03. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t:

A jelentős mennyiségre kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt I.r. vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Budapest Környéki Törvényszék 2012. június 26. napján kelt 18.B.79/2011/27.számú ítéletét I. r. vádlottal szemben megváltoztatja.

A pénzbüntetés napi tételeinek számát 300 (Háromszáz) napi tételre, a végösszeget a napi tétel összegének érintetlenül hagyása mellett 3.000.000,- (Hárommillió) Ft-ra enyhíti.

E vádlottal szemben 141.500,- (Egyszáz-negyvenegyezer-ötszáz) Ft vagyonelkobzást rendel el.

A pártfogó felügyelet mellett előírt külön magatartási szabály megállapítását mellőzi.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét I. r. vádlottal szemben helybenhagyja.

II. r. vádlottal szemben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy vele szemben 1.365.000,- (Egymillió-háromszázhatvanötezer) Ft vagyonelkobzást rendel el.

A másodfokú eljárásban felmerült 6.880,- (Hatezer-nyolcszáznyolcvan) Ft bűnügyi költséget II. r. vádlott köteles az államnak megfizetni.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság ítéletében

I. r. vádlottat társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette [Btk. 282/A. § (1) és (3) bekezdés] és kábítószerrel visszaélés vétsége [Btk. 282. § (1) és (5) bekezdés a.) pont] miatt halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre és 500 napi tétel, 10.000.- forint napi összegű, összesen 5.000.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette és elrendelte pártfogó felügyeletét. Külön magatartási szabályként előírta, hogy a vádlott nem látogathatja Budapest és Pest Megye szórakozóhelyeit, valamint hogy vegye fel a kapcsolatot a K. Bt.-vel és előadások tartásával vagy más módon kapcsolódjon be a drogprevenciós programba.

II. r. vádlottat társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette [Btk. 282/A. § (1) és (3) bekezdés] 2 év börtönbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette.

Az ítélet ellen az ügyész mindkét vádlott terhére, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása és vagyonelkobzás elrendelése érdekében jelentett be fellebbezést.

A Pest Megyei Főügyészség Nf.1968/2011/15. számon benyújtott fellebbezés indokolásában kifejtette, hogy a vádlottakkal szemben kiszabott büntetés enyhe, aminek - a büntetés céljaival ellentétben - semmilyen visszatartó ereje nincs. A törvényszék helytelenül értékelte a büntetéskiszabási körülményeket, ugyanis egyik vádlott sem tett teljes feltáró, beismerő vallomást, mivel mindketten tagadták a kábítószer kereskedésben való részvételüket. Megbánásuk a nyomozás során egyáltalán nem mutatkozott meg, tárgyalási szakban is inkább felelősségelhárító magatartást tanúsítottak.

Az enyhítő körülményeket nagyszámú súlyosító körülmény ellensúlyozza, ezek a halmazat, a társtettesi és hosszú időn át való elkövetés, valamint az ilyen jellegű cselekmények elszaporodottsága. II. r. vádlott esetében nem értékelte az elsőfokú bíróság, hogy a vele közös háztartásban élő két kiskorú hozzátartozója közvetlen környezetében végezte a tevékenységet, egyikük - 6. sz. tanú - erről tudomást is szerzett és a tanú ezáltal került kapcsolatba a kábítószerrel.

A kábítószer fajtái között a magyar jogalkotó nem tett különbséget, tudományos körökben már elavult az a nézet, hogy a marihuána veszélytelenebb, mint az egyéb fajtájú kábítószerek.

Az ügyész vitatta I. r. vádlott esetében a pártfogó felügyelet alá helyezését. A vádlott a munkahelyén, kollégái körében értékesítette a kábítószert, így a budapesti és pest megyei szórakozóhelyekről öt évig való kitiltása nem kapcsolódik a cselekményhez, annak ellenőrzése is kivitelezhetetlen, tehát semmilyen hátránnyal nem jár a vádlottra nézve, és így visszatartó ereje sincs. Feleslegesnek ítélte a drogprevenciós programba való bekapcsolódását is, mivel nem szakember vagy híres személyiség, aki követendő példa lehetne a fiatalok számára.

A kedvező anyagi helyzetben lévő I. r. vádlottal szemben kiszabott 5 millió forint összegű pénzbüntetés sem szolgálja a visszatartó erőt, főként nem általános szinten, a társadalom védelmében.

Indokoltnak tartotta a vádlottakkal szemben vagyonelkobzás alkalmazását, mivel a törvényszék a kábítószerrel kereskedés alkalmainak számát, a mennyiséget és árat megállapította a történeti tényállásban, illetve kimondta, hogy a II. r. vádlott a bérleti díjból rendszeres bevételre tett szert és mindkét vádlott esetében fennállt az anyagi haszonszerzés és gazdagodás.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség Bf.799/2012/1. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok megtartásával járt el, ennek során az ügy elbírálásához szükséges bizonyítékokat beszerezte, a tárgyalás anyagává tette és iratszerűen rögzítette is. A tényállás megállapításakor megfelelő indokát adta, hogy a vádlotti nyilatkozatokkal szemben mely bizonyítékot és miért fogadott el, a bíróság értékelő, mérlegelő tevékenységét egyébként nem érte támadás.

A megállapított tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére, a cselekmények minősítése is törvényes.

A büntetés nemének és mértékének meghatározásakor azonban a törvényszék nem volt figyelemmel a vádlottak által elkövetett bűncselekmények tárgyi súlyára, a bűnösség fokára és a bűnösségi körülményekre. Az elsőfokú ügyészi fellebbezésben részletezett indokokat fenntartva az ítélet megváltoztatását, lényegesen hosszabb tartamú főbüntetés és ehhez igazodó közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását és vagyonelkobzás alkalmazását indítványozta.

A II. r. vádlott védője írásbeli beadványában II.r. vádlottat terhelő bűnügyi költség összegének mérséklését, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta.

Álláspontja szerint a kiszabott büntetés mértéke és a végrehajtás felfüggesztése is megalapozottnak tekinthető, ugyanis az eljárás során megállapítást nyert, hogy II.r. vádlott a bankhitele miatt várható árverezés elkerülése érdekében egyezett bele az ingatlan üres helyiségének bérbeadásába. A kapott bérleti díjból a bankhitelét törlesztette, megmentve családját a kiköltöztetéstől.

A vagyonelkobzás alkalmazása tekintetében előadta, hogy nem nyert bizonyítást, hogy védence az értékesítésben részt vett, ezért a vagyonelkobzás vele szemben nem rendelhető el.

Jelenlegi nehéz anyagi körülményeire tekintettel indítványozta a bűnügyi költség ráeső részének mérséklését, illetve részletfizetés engedélyezését.