A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31917/2014/15. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 6. §, 16. §, 26. §, 29. §, 39. §] Bíró: Ságiné dr. Márkus Anett

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

12.K.31.917/2014/15.

A bíróság a dr. Hargitai, dr. Szajlai & Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: ügyvédnév 1. ügyvéd, cím.) által képviselt felperes (cím) a dr. Szabó Zsuzsanna jogtanácsos (Budapest Főváros Kormányhivatala Jogi és Perképviseleti Főosztály, cím.) által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala (cím.) alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat (hivatkozási szám: 30405/1/2014.) bírósági felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe beavatkozott a Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd (cím) I. rendű felperesi beavatkozó, a Felperesi beavatkozó ügyvezető által képviselt Kft. 1.. (cím .) II. rendű felperesi beavatkozó és a dr. Fodor Ákos Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Fodor Ákos ügyvéd (cím) által képviselt Kft. 2.. (cím.) alperesi beavatkozó - a bíróság nyilvános tárgyaláson, az alulírott napon meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a kézbesítéstől számított 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000,- (Ötvenezer) forint perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 30.000,- (Harmincezer) forint kereseti illeték összegét - az illetékügyi hatóság külön felhívására - a Magyar Állam javára fizesse meg

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

Az irányadó tényállás szerint 2010. november 22. napján nyújtott be kérelmet a Budapesti 1. Számú Földhivatalhoz (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a Kft. 2.. jogi képviseletében ügyvédnév ügyvéd (a perben : I. rendű felperesi beavatkozó) és kérte a cím1. hrsz-ú ingatlan vonatkozásában a Alperesi beavatkozó javára használati jog bejegyzését az ingatlan 1490/61298 tulajdoni hányada tekintetében. A kérelem mellékleteként - egyebek mellett - benyújtásra került a 2010. október 29. napján kelt használati jog átadási szerződés, amely egyrészről a Kft. 1.. és felperes neve (a perben: felperes), mint átadók, valamint a Alperesi beavatkozó, mint átvevő között jött létre.

Az elsőfokú hatóság a 2014. február 6. napján kelt 53161/1/2014. számú végzésével a használati jog bejegyzésére vonatkozó kérelmet elutasította. Indokolása szerint a Alperesi beavatkozó a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 171. § (1) bekezdése által a használati jog jogosultjaként meghatározott személyi körbe nem tartozik, ezért a Kft.-t az ingatlan-nyilvántartásba a használati jog jogosultjaként bejegyezni nem lehet. Rögzítve a használat jogának és a használati jognak az eltérő voltát, megállapította, hogy a használat joga eszmei tulajdoni hányadra nem alapítható. Döntését - egyebek mellett - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 39. § (4) bekezdés d) pontjára alapította és további - pótolható - hiányosságként jelölte meg a cégek cégkivonatainak és a képviselőik aláírási címpéldányainak benyújtása elmulasztását.

A végzés ellen a felperes képviseletében terjesztett elő fellebbezést ügyvédnév 1. ügyvéd, és a végzés megsemmisítése mellett kérte az érintett ingatlan - Kft. 2.. átadó tulajdonában és a felperes haszonélvezete alatt álló - 1490/61298 tulajdoni hányada vonatkozásában a használat jogának bejegyzését az eredeti kérelemnek megfelelő ranghelyen. Indokai szerint a benyújtott szerződés tartalmából egyértelműen kitűnik, hogy a kérelem eredetileg is a használat jogának bejegyzésére irányult, a bejegyzés alapja az okirat és nem a formanyomtatvány, amelyen tévesen került megjelölésre a jog. A szerződésből továbbá megállapítható, hogy a felek akarata a Ptk. 165. §-a szerinti használat jogának bejegyzésére irányult. Sérelmezte, hogy a hatóság elektronikusan szerzi be a cégnyilvántartásból a kért adatokat, ha azok nem kerültek benyújtásra. Fellebbezéséhez - egyebek mellett- helyszínrajzot csatolt.

A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2014. március 27. napján kelt 30405/1/2014. számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú végzést.

Határozatának indokolásában hivatkozva az Inytv. 6. § (1) bekezdésére, 26. § (1) és (3) bekezdésére rögzítette, hogy e jogszabályhelyek és a kérelemhez kötöttség elve alapján az ingatlanügyi hatóság csak annak a jognak a bejegyezhetőségét vizsgálhatja, amelyet a kérelem megjelöl, a kérelmet pedig formanyomtatványon kell előterjeszteni a bejegyezni kívánt jog feltüntetésével. Megállapította, hogy a kérelemben egyértelműen használati jog bejegyzését kérték és a szerződésben is a használati jog fogalmat használják. Mivel a használati jog jogi személy részére, nem közérdekből, hanem szerződéses megállapodás alapján nem jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba, az elsőfokú hatóság jogszerűen bírálta el a kérelmet végzéssel, ugyanis a kérelem-formanyomtatvány szerinti szerződésen alapuló használati jog vonatkozásában a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani az Inytv. 39. § (4) bekezdés d) pontja alapján. A Ptk. 171. § (1) bekezdése alapján ingatlanra használati jogot csak közérdekből, a külön jogszabályban feljogosított szervek javára lehet alapítani, ezért a Alperesi beavatkozó szerződésen alapuló használati jog bejegyzésének a kérelmezésére nem jogosult. E körben hivatkozott a Kúria 2010.7. számú eseti döntésére és Kfv.IV.37.459/2007. számú ítéletére.

A fellebbezéssel szemben az alperes rögzítette, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 37. § (1) bekezdéséhez képest az Inytv. az elsődlegesen alkalmazandó jogszabály, annak 6. § (1) bekezdése alapján pedig az ingatlanügyi hatóságnak nincs mérlegelési joga annak vonatkozásában, hogy az ügyfél tényleges akarata mire irányult, hanem kizárólag a kérelemben megjelölt jog kapcsán hozhat döntést. Megjegyezte, hogy magában a szerződésben is a felek a használati jog átadásaként jelölték meg a jogügylet tárgyát. Megállapította továbbá, hogy az elsőfokú hatóság a feltárt pótolható hiányosságokat helyesen rögzítette, a cégkivonatot és az aláírási címpéldányt a kérelem előterjesztésekor hatályos Inytv. 37. § (3) bekezdése szerint a kérelemhez csatolni kell. Ez elmaradt, illetve nem történt hivatkozás arra sem, hogy az iratokat korábban a földhivatalhoz benyújtották, és az adatokban változás nem következett be. A fellebbezésben hivatkozott ügyszámok alapján a céges iratok a földhivatal irattárában megtalálhatók, de ezek nem relevánsak, mivel kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani.

További - elsőfokú hatóság által fel nem tárt - hiányosságok voltak az alperes szerint: a szerződés nem tartalmazza a felperes születési nevét, illetve a Kft. 2.. nem rendelkezik az okiratban megjelölt 1490/61298 tulajdoni hányaddal, csak 521/61298 tulajdoni hányadban tulajdonosa az ingatlannak. Ez utóbbi miatt az okirat tartalmát is módosítani kellene, amely miatt szintén a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lenne helye.