BH 1998.7.321 Az ún. intellektuális közokirat-hamisítás megvalósul, ha a terhelt az ingatlan-adásvételi szerződésben eladóként a tulajdonos nagynénje nevét írja alá, és így e hamis magánokirat folytán valótlan adat kerül a földhivatali nyilvántartásba [Btk. 274.§ (1) bek c) pont, 276. §].

A városi bíróság az 1996. október 11. napján kelt végzésével a terhelt ellen a közokirat-hamisítás bűntette miatt indult büntetőeljárást megszüntette, és a terheltet megrovásban részesítette.

A megyei bíróság mint másodfokú bíróság az 1997. április 4. napján kelt végzésével a városi bíróság határozatát azzal hagyta helyben, hogy a terheltet az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére is kötelezte.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A terhelt - aki jogi egyetemet végzett - 1992. június 10-én adásvételi szerződést kötött a nagynénje nevén levő ingatlanra vonatkozóan. A terhelt eladóként a nagynénje nevét írta alá a szerződésen. Az adásvételi szerződés alapján a földhivatal kirendeltsége az ingatlan tulajdonjogát a vevő nevére vétel címén bejegyezte.

A fenti jogerős határozatok ellen a terhelt a felmentése érdekében - a Be. 284. §-a (1) bekezdésének a) pontjára alapított - felülvizsgálati indítvánnyal élt. Az ebben foglaltak lényege szerint az eljárt bíróságok a tényállást kellően nem derítették fel; de a cselekmény elkövetését is anyagi jogszabálysértéssel rótták a terhére. Az adásvételi szerződés megkötésére ugyanis a nagynénje által adott megbízási szerződés alapján került sor. E megbízási szerződés feljogosította őt a nagynénje nevének az aláírására is. Ily módon az ingatlan-nyilvántartásba is valós adatok kerültek, tehát a közokirat-hamisítás bűntettét sem követhette el. Amennyiben eljárása mégsem felelt meg a vonatkozó polgári jogi szabályoknak, úgy ez esetben tévedésben volt.

A legfőbb ügyész a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.

A felülvizsgálati indítvány nem alapos.