A Kúria Kfv.37483/2019/9. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1993. évi II. törvény (Fkb (hk).) 14. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 33. §] Bírók: Figula Ildikó, Kovács András, Rák-Fekete Edina

A határozat elvi tartalma:

I. A Kp. 33. §-a szerinti mintaperben hozott ítélet, a mintapertől jogi és ténybeli szempontból nem különböző közigazgatási perben, a bíróságot - fő szabály szerint - köti. II. A földhasználó mezőgazdasági szövetkezetnek nincs kereshetőségi joga a részarány-tulajdonosok tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését elrendelő határozat vonatkozásában.

Kapcsolódó határozatok:

Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27348/2018/18., *Kúria Kfv.37483/2019/9.*

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.II.37.483/2019/9.

A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke

Dr. Figula Ildikó előadó bíró

Dr. Rák-Fekete Edina bíró

A felperes: (...)

A felperes képviselője: Petia Ügyvédi Iroda

Az alperes: Fejér Megyei Kormányhivatal

Az alperes képviselője: (...) kamarai jogtanácsos

A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.348/2018/18. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.348/2018/18. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A Kúria kötelezi a felperest, hogy fizessen meg alperesnek 15 napon belül 30.000,- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a Kúria a felperest, hogy az állami adóhatóság felhívására, az ott megjelölt számlára és módon fizessen meg az államnak 70.000,- (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A még felszámolási eljárás alatt nem álló felperesnek egykoron kötelessége volt a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény hatályba lépésével, az 1992. január 20-ával a szövetkezet közös használatában álló, továbbá bármilyen címen tulajdonába került földekből elkülöníteni a tagok, a velük azonos jogállású személyek, és a kívülállók, azaz a részarány földtulajdonosok tulajdonában lévő földeket. Ennek során többek között kijelölésre került (...) külterületi (...) hrsz. alatti ingatlan is.

[2] A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatala mint elsőfokú földművelésügyi hatóság 137-10/1998-137-75/1998. számú határozataiban a felperes működési területén lévő földterületek ún. maradványföldek részarány földtulajdonosok részére történő kiadásáról rendelkezett, mely érintette a (...) külterületi (...) hrsz. alatti ingatlant is. A földkiadásról rendelkező határozatot jogorvoslat során a másodfokú hatóság helybenhagyta 290/1999. számú határozatával, megállapítva, hogy a maradványföldek nem részei a felszámolási vagyonnak. A jogorvoslati eljárás a bírósági szakaszban folytatódott, és a Fejér Megyei Bíróság Kp.21.319/1999/38. számú ítéletével a felperes kereseti kérelmét elutasította. Ezt követően a Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.38.2017/2000/5. számú ítéletével a Fejér Megyei Bíróság ítéletét és földkiadásról rendelkező határozatokat hatályon kívül helyezte. A döntés eredményeként a (...) külterületi (...) hrsz. alatti ingatlan vonatkozásában is visszajegyezték a felperes földhasználati jogát.

[3] 2012. november 26-án perben nem álló, de a földkijelöléssel és a földkiadással közvetlenül érintett k részarány-tulajdonosok földkiadási kérelmet terjesztettek elő az ingatlanaik tekintetében. A Fejér Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, mint elsőfokú hatóság megállapította, hogy a földkiadási kérelem a Nemzeti Földalap földkészletében történő termőföldigényléssel vagy kártalanítással zárható le. Ezen részarány-tulajdonosok e döntéssel szemben fellebbeztek, hatósági szakban először eredménytelenül, majd közigazgatási perben eredményesen, melynek során a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. június 13-án meghozott 13.K.27.488/2013/7. számú ítéletével a földkiadás iránti kérelmet elutasító határozatokat hatályon kívül helyezte, és a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A megindult új eljárás eredményeként végül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2015. május 29-én kelt 04.3/2410-2/2015. számú végzésével előírta, hogy a földkiadási eljárást le kell folytatni.

[4] A részarány tulajdonú földek kiadása céljából kitűzött nyilvános sorsolásra végül azért nem került sor, mert a tulajdonosok egymással egyezséget kötöttek. A Fejér Megyei Kormányhivatal 2015. november 16-án kelt FEH01/1143-57/2015. számú sorsolási jegyzőkönyvében rögzítette, hogy a felperes különlapjain nyilvántartott részarány-tulajdon fedezetéül szolgáló földrészletekre vonatkozóan a részarány-tulajdonosok teljes körű egyezséget kötöttek. E jegyzőkönyvvel szemben a felperes kifogással élt, az ehhez kapcsolódó jogorvoslati eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2016. március 17-én kelt 04.3/2016-1/2016. számú határozatával a sorsolás eredményét helybenhagyta. E döntéssel szemben közigazgatási pert kezdeményezett a felperes,de a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. szeptember 13-án meghozott 13.K.27.262/2016/50. számú ítélet a keresetet azonban elutasította, majd a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság ugyancsak a felperes jogorvoslati kérelmére Kfv.VI.38.078/2017/9. számú, 2018. november 7-én kelt ítéletével az elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta.