A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20945/2009/7. számú határozata biztosítási összeg tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 213. §, 228. §, 239. §, 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 298. §, 301. §, 360. §, 536. §, 548. §, 553. §] Bírók: Molnár Ambrus, Németh László, Szűcs József

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.23678/2006/26., Fővárosi Törvényszék G.41164/2003/137., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21045/2009/4., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20945/2009/7.*, Kúria Pfv.20047/2010/5. (BH 2011.4.103)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.20.945/2009/9.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Nagy Imre ügyvéd által képviselt I. rendű, a dr. Járos Katalin ügyvéd által képviselt II. rendű felpereseknek, a dr. Bárdos Rita ügyvéd által képviselt alperes ellen, biztosítási összeg megfizetése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2009. március 24. napján meghozott, 7.G.41.164/2003/137. számú ítélete ellen, az alperes részéről 141. és 142. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel meg nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezései közül a II. rendű felperes üzemszüneti vesztesége, elsőfokú perköltsége, és a kereseti illeték tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja. Egyebekben az első fokú ítéletet részben megváltoztatja, és az alperes kötelezését az I. rendű felperes javára a jogerőre emelkedett 1.139.322 (egymillió-százharminckilencezer-háromszázhuszonkettő) forintra és ennek 2003. július 14-től 2004. december 31-ig évi 11 %, 2005. január 1-től a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatot 7 %-kal meghaladó mértékű kamatára, míg a II. rendű felperes javára 1.223.980 (egymillió-kétszázhuszonháromezer-kilencszáznyolcvan) forintra és ennek 2004. július 22-től a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző napon érvényes jegybanki alapkamatot 7 %-kal meghaladó mértékű kamatára leszállítja. Az I. rendű felperes által térítendő elsőfokú részperköltség összegét 2.500.000 (kettőmillió-ötszázezer) forintra felemeli. Ezt meghaladóan ez elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I. rendű felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 474.000 (négyszázhetvennégyezer) forint másodfokú perköltséget.

Megállapítja, hogy a csatlakozó fellebbezés le nem rótt 228.120 (kettőszázhuszonnyolcezer-százhúsz) forint eljárási illetéke az állam terhén marad.

A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az I. rendű felperes egy darab komplett gáz blokk-fűtőművet és egy gázmotort értékesített egy perben nem álló lízingcég részére, amely ugyanezekre a berendezésekre lízingszerződést kötött a II. rendű felperessel. A felperesek és a lízingcég kiegészítő megállapodást kötöttek, melynek értelmében az I. rendű alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a II. rendű felperessel szembeni felmondás esetén társ-lízingbevevőként belép a lízingszerződésbe. Emellett az I. rendű felperes a II. rendű felperessel átalánydíjas karbantartási szerződést is kötött. Az I. rendű felperes géptörés és vagyonbiztosítási szerződést kötött az alperessel, melyben utóbbi a géptörés biztosítás keretében géptörés, illetve gépbaleset esetére, míg a kiegészítő üzemszüneti biztosítás keretében az ezekkel összefüggő üzemszünet miatt elmaradt haszonra, az alkalmazottak munkabérére és közterheire, valamint egyéb költségekre vállalt biztosítási fedezetet. 2002. február 12-én a BAG 1200 P típusú blokk-fűtőmű gázmotorja meghibásodott.

A felperesek az ezzel összefüggő biztosítási összeg megfizetése iránt terjesztettek elő keresetet.

Az elsőfokú bíróság jogerős közbenső ítélettel állapította meg, hogy a gázmotor meghibásodása biztosítási esemény, amellyel összefüggésben az alperest a biztosítási szerződés alapján a vagyoni károkért az I. rendű felperessel szemben, míg az üzemszüneti károkért a II. rendű felperessel szemben fizetési kötelezettség terheli.

A felperesek többször módosított keresetükben arra kérték kötelezni az alperest, hogy a biztosítási eseménnyel összefüggésben fizessen meg az I. rendű felperesnek 12.422.853 Ft-ot, míg a II. rendű felperesnek 23.157.262 Ft-ot.

Az alperes ellenkérelmében azért kérte az I. rendű felperes keresetének a szállítási, darukölcsönzési, valamint szakértői díjakat meghaladó elutasítását, mert a géptöréssel kapcsolatos kár nem az I. rendű felperesnél, hanem a tulajdonos lízingcégnél merült fel, másodlagosan a gép gazdaságos javíthatóságára hivatkozva vitatta az új beszerzési érték megtérítésének kötelezettségét. A II. rendű felperes keresetének 10.000.000 Ft-ot meghaladó elutasítását azért kérte, mert vitatta a szakértői kárszámítás helyességét.

Az elsőfokú bíróság kijavított ítéletével arra kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I. rendű felperesnek 8.090.704 Ft-ot, a II. rendű felperesnek pedig 23.157.262 Ft-ot, valamint mindennek 2002. február 15-től járó kamatát. Döntését a következőkkel indokolta: Jogerős közbenső ítélet állapította meg, hogy a biztosítási szerződés alapján az alperes az I. rendű felperessel szemben a géptöréssel kapcsolatos, a II. rendű felperessel szemben pedig az üzemszüneti veszteséggel összefüggő károk megtérítésére köteles. 1.139.322 Ft erejéig azért volt megalapozott az I. rendű felperes keresete, mert a hiba feltárásával kapcsolatos költségeit okiratokkal igazolta. A további kereset részben volt megalapozott, mivel az aggálytalan szakvélemény szerint a gázmotor 7.551.382 Ft költséggel gazdaságosan javítható volt, ezért az I. rendű felperes ennek megtérítését igényelheti. Az így felmerült kárból 500.000 Ft önrészt levonva, az alperes 8.190.704 Ft biztosítási összeg megfizetésére köteles. Miután a biztosítási szerződés nem tartalmaz eltérő rendelkezést, az alperes a Ptk. 360. § (1) bekezdése alapján a káresemény bekövetkezésétől kezdődő késedelmi kamat megfizetésére is köteles.

Mivel a tényleges üzemszünet tartama nem korlátozható a javítás időtartamára, és a hiba feltárása során nem merült fel a mentesüléséhez vezető biztosítotti mulasztás sem, az alperes az 5 napos önrésszel csökkentett hat napos időtartamra köteles megtéríteni az üzemszüneti károkat. Az aggálytalan szakvélemény szerint a II. rendű felperes elmaradt haszna 12.569.197 Ft volt. A II. rendű felperes számlákkal igazolta, hogy az üzemszünet ideje alatt lízingdíj fizetési kötelezettsége állt fenn, amely a bérleti díjjal esett egy tekintet alá, mivel a lízingszerződés alapján a II. rendű felperes nem szerzett tulajdonjogot a berendezéseken. Ezért az alperesnek az üzemszüneti biztosítási szerződés IV. 10.c) pontja szerint kell megtérítenie az ezzel összefüggő 9.364.085 Ft kárt. Az alperes ugyancsak köteles az okiratokkal igazolt 1.223.980 Ft amortizációs költség megtérítésére.