A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21974/2012/10. számú határozata kártérítés (HIBÁS TELJESÍTÉSBŐL eredő kártérítés) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 305. §] Bírók: Csóka István, Lente Sándor, Világhyné dr. Böcskei Terézia

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.21.974/2012/10.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Sztrókay Ottó ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Törőcsikné dr. Király Katalin ügyvéd által képviselt alperes ellen hibás teljesítés miatti kártérítés iránt indított perében - amelybe, az alperes pernyertessége érdekében a dr. Ékes Edvárd ügyvéd által képviselt beavatkozott -, a Fővárosi Törvényszék 2012. január 30. napján meghozott, 66.P.25.161/2006/67. számú ítélete ellen, a felperes részéről 72. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a felperes által fizetendő perköltség összegét az alperes javára 635.000 (hatszázharmincötezer) forintra és az alperesi beavatkozó részére 508.000 (ötszáznyolcezer) forintra leszállítja azzal a kiegészítéssel, hogy a felperes a perköltséget 15 napon belül köteles megfizetni. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesi beavatkozónak 254.000 (kétszázötvennégyezer) forint másodfokú perköltséget, és fizessen meg az államnak külön felhívásra 1.248.000 (egymillió-kétszáznegyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes végleges keresete szerint a Ptk. 305. § (1)-(2) bekezdése szerinti szavatossági felelőssége alapján az alperes kötelezését kérte 15.600.000 forint kártérítés és 2004. június 3-tól számított késedelmi kamatának megfizetésére. Előadta, hogy a 2004. június 3-án kötött szerződés alapján lízingelte a ... forgalmi rendszámú, ... típusú személygépkocsit, amelynek szállítója az alperes, kizárólagos magyarországi importőre az alperesi beavatkozó volt. A garázsban álló gépjármű 2005. április 20-án éjszaka teljesen kiégett. Állítása szerint ennek oka a járműben bekövetkezett elektromos zárlat (öngyulladás) volt.

Az alperes és beavatkozója a kereset elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint a tűz keletkezésének oka szakértői módszerrel teljes bizonyossággal nem volt meghatározható.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és a felperest az alperes és a beavatkozó javára egy-egy millió forint perköltség fizetésére kötelezte. Indokolásában tényként állapította meg, hogy a felperes által 2004. június 3-án vásárolt gépkocsi 2005. április 20-án leégett. Kiemelte, hogy az alperesi teljesítés hibájának bizonyítása a felperest terhelte. A felperes indítványai alapján a bizonyítást lefolytatta, az azonban nem vezetett eredményre. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján ugyanis nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy a tűz az alperes hibás teljesítése miatt keletkezett. Álláspontja szerint az alperes felelősségének bizonyítatlansága miatt az összegszerűség tekintetében a bizonyítás lefolytatása szükségtelen volt. A perköltség viseléséről a Pp. 78. § (1) bekezdése, és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet alapján határozott, utalva egyúttal arra, hogy a beavatkozó tevékenysége eredményre vezetett.

Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását és az alperes keresete szerinti marasztalását kérte. Másodlagosan a másodfokú eljárásban új szakértő kirendelését, vagy az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. Kérte továbbá az alperes és a beavatkozó javára megítélt perköltség leszállítását úgy, hogy annak összege az 550.000 forintot ne haladja meg. Fellebbezésében hivatkozott arra, hogy a tűzoltóság iratai alapján a rendőrhatóság az idegenkezűséget vizsgálta és arra bizonyítékot nem talált. A kirendelt szakértők a tűz okát nem tudták felderíteni. Velük ellentétben az általa felkért szakértő egyértelműen megállapította, hogy a jármű kigyulladását elektromos zárlat okozta. Véleményét a gépkocsi pontos átvizsgálása alapján, műszaki levezetéssel ellátva adta úgy, hogy a helyszínen vett mintákat is felhasználta a véleményének alátámasztására. Utalt arra is, hogy hasonló körülmények között öngyulladás következtében egy ... típusú gépkocsi a XIV. kerületben is leégett. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság teljes egészében mellőzte a magánszakértő véleményét amiatt, hogy a tűzesetek kivizsgálására szakértői kompetenciával nem rendelkezett, holott ez a bíróság által kirendelt két szakértőre is igaz volt. Utalt arra, hogy csodák nincsenek, a káreset körülményei alapján a tűz keletkezésének oka nem vitásan a személygépkocsiban keresendő, a szakértő pedig levezette az elektromos hiba bekövetkezését. Csatolta a Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság 2010. október 4. napján kelt nyomozást megszüntető határozatát, amely álláspontja szerint igazolja, hogy az idegenkezűséget alátámasztó bizonyítékot nem találtak. Kiemelte továbbá, hogy a megítélt perköltség eltúlzott.

A beavatkozó terjesztett elő fellebbezési ellenkérelmet, amely az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Ebben azt emelte ki, hogy kizárólag a kirendelt szakértő tekinthető függetlennek, ezért a bizonyítékok értékelése során az ő véleménye a döntő. A kirendelt szakértő pedig megállapította, hogy a gépkocsi meghibásodása mint tűzkeltő ok 80-90 %-os valószínűséggel kizárható. Ezzel szemben az idegenkezűség nem zárható ki. A szakértők és a szakértő tanúk egyetértettek abban, hogy a gépkocsi olyan mértékben kiégett, hogy a tűz oka szakértői módszerekkel nem állapítható meg.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét teljes terjedelmében vizsgálta felül, mert annak első fokon jogerőre emelkedett rendelkezése nem volt [Pp. 228. § (4) bekezdése].

A fellebbezés a per főtárgya tekintetében nem megalapozott, a perköltség vonatkozásában viszont részben alapos.

Az ítélőtábla az ítéleti tényállást szükségesnek tartja annyiban módosítani és kiegészíteni, hogy a ... forgalmi rendszámú gépjárművet a felperes nem az alperestől vásárolta, hanem a ... Lízing Rt-vel kötött szerződés alapján lízingelte. A lízingbeadó az alperessel szállítási szerződés kötött, és a szállítási szerződés hibás teljesítéséből eredő követeléseit a felperesre engedményezte. A felperes tehát az alperessel szemben nem adásvételi szerződés alapján, hanem a lízinghez kapcsolódó engedményezés folytán volt jogosult szavatossági jogait érvényesíteni.