A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32617/2014/26. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bíró: Ságiné dr. Márkus Anett

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

12.K.32.617/2014/26.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Hajdu és Menyhei Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Hajdu György ügyvéd; cím) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a dr. Ovárdics János jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, adóügyben hozott 2512544733. iktatószámú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a bíróság a határozathirdetésre halasztott tárgyaláson az alulírott napon meghozta az alábbi

Í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 2512544733. számú határozatát részben - a fordított adózással minősített jogügyletekre vonatkozó megállapítások és jogkövetkezményeik körében - hatályon kívül helyezi és az alperest e tekintetben új eljárás lefolytatására kötelezi, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

A peres felek a perben felmerült költségeiket maguk viselik.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy - az illetékes adóhatóság külön felhívására - fizessen meg 750.000,- (hétszázötvenezer) forint kereseti részilletéket az állam javára, míg az alperes személyes illetékmentességére tekintettel a további 750.000,-(hétszázötvenezer) forint kereseti részilleték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az irányadó tényállás szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) Kiemelt Adózók Adóigazgatósága Ellenőrzési Főosztálya I. Ellenőrzési Osztály 3. (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a ... számú megbízólevéllel 2007., 2008., 2009. időszakra vonatkozóan bevallások utólagos vizsgálatára irányuló, az összes adónemre kiterjedő ellenőrzést végzett a felperesnél. Az alapeljárásban az ellenőrzés megállapításait a 2196304223. iktatószámú ellenőrzési jegyzőkönyv foglalta össze, amelyre a felperes észrevétele után hozta meg az elsőfokú adóhatóság a 2196306447. iktatószámú határozatát, amelyben a felperes terhére 270.140.000,- Ft, míg a felperes javára 3.900.000,- Ft adókülönbözetet állapított meg, a felperes terhére megállapított adókülönbözetből 267.704.000,- Ft-ot minősített adóhiánynak, továbbá adóbírságot szabott ki, illetve késedelmi pótlékot számított fel, és mulasztási bírságot alkalmazott. Az elsőfokú határozattal szembeni felperesi fellebbezés folytán eljárt NAV Kiemelt Adó- és Vám Főigazgatóság Hatósági Főosztály 2013. április 23. napján kelt, 2197590971. iktatószámú határozatával a hivatkozott elsőfokú adóhatósági határozatot részben megváltoztatta, úgy, hogy az Áfa adónemben, társasági adó és különadó adónemek tekintetében tett megállapításokat és azok jogkövetkezményeit megsemmisítette és az elsőfokú adóhatóságot e körben új eljárás lefolytatására utasította, egyebekben az elsőfokú határozatban foglalt megállapításokat fenntartotta. A másodfokú adóhatóság az új eljárás során tisztázandó kérdéseket, illetve az eljárás lefolytatására vonatkozó szempontokat összefoglalta e határozatában a következők szerint: vizsgálnia kellett a revíziónak a felperesnek az 1 bt-vel-1 kft-vel kapcsolatos gazdasági kapcsolatát, a 2 kft-vel kötött megbízási szerződés alapján a gazdasági esemény megvalósulását az iránymutatás szerint. A 3 kft., az 4 kft. és a 5 kft. kapcsán az ezen alvállalkozóktól befogadott számlákkal kapcsolatban azt írta elő a másodfokú adóhatóság: ha az új eljárás során új tény, bizonyíték nem merül fel, az elsőfokú adóhatóság az alapeljárás megállapításait fenntarthatja; de a fordított Áfával összefüggő megállapítás vonatkozásában az adóbírság mértékének megállapításakor a felperes javára kell értékelni, hogy jogszabálysértése nem szándékos, a költségvetést csak időleges kár érte, kizárólag a jogszabályok nem megfelelő értelmezése miatt került sor téves számlázásra és Áfa levonására.

A megismételt eljárásban az elsőfokú adóhatóság 2014. január 7. napján készítette el a 2198107693. iktatószámú jegyzőkönyvét, amelyre a felperes észrevételt, illetve észrevétel kiegészítést tett, valamint mindezt megelőzően a 2013. szeptember 16-án kelt beadványában kifejtette, hogy számviteli felülvizsgálatot végzett a 2009-2010. évek vonatkozásában, megállapítva, hogy a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló adatok alapján képzett költségek és bevételek passzív, illetve aktív időbeli elhatárolása nem felel meg a ténylegesen bekövetkezett gazdasági eseményeknek a megállapítása szerint.

Az adóhatóság a megállapításait a 2511707636. iktatószámú elsőfokú határozattal realizálta.

Az elsőfokú határozat 6. és a jegyzőkönyv 7. pontja szerinti, az elsőfokú határozat 7. és a jegyzőkönyv 8. pontja szerinti, továbbá az elsőfokú határozat 8. és a jegyzőkönyv 9. pontja szerinti, az elsőfokú határozat 9. és a jegyzőkönyv 10. pontja szerinti, az elsőfokú határozat 10. és a jegyzőkönyv 11. pontja szerinti, valamint az elsőfokú határozat 11. és a jegyzőkönyv 12. pontja szerinti megállapítás kapcsán rögzítésre került, hogy már az alapeljárásban hozott 2197590971. iktatószámú másodfokú határozattal jogerőssé vált megállapításokról van szó, melyek adózás előtti eredményre gyakorolt hatását a megismételt eljárásban figyelembe kellett venni, ezért ezeket az elsőfokú adóhatóság a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) egy-egy meghatározott rendelkezésére utalva a társaság adózás előtti eredménye tekintetében összegszerűen tekintetbe vette.

A 2007. november hónapra az alapeljárás során megállapított Áfa különbözet kapcsán az elsőfokú határozat 12. és a jegyzőkönyv 13. pontja rögzítette, hogy a megállapítás elévült, az elévülés a 7.500.000,- Ft megállapítás társasági adóra gyakorolt hatását nem érinti.

Az elsőfokú határozatban - a másodfokú adóhatóság által adott útmutatások miatt ismét vizsgált - 1 bt-vel kapcsolatos gazdasági esemény kapcsán az került rögzítésre, hogy a megismételt eljárásban - részben az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés alapján -a revízió a 2008. év tekintetében a répcelaki projekt vonatkozásában nem fogadta el a felperes eljárását, mivel felperes nem tudta megfelelően alátámasztani az 1 bt. részére kifizetett összeg jogalapját. Így a kifizetés teljesítését a revízió hiteltelennek minősítette és azt végleges pénzeszközátadásnak tekintette, amellyel a 2008. évi társasági adó alapját meg kellett volna a felperesnek növelnie. Ennek kapcsán e körben 2008. év november hónapra 2.800.000,- Ft adókülönbözetet állapított meg a revízió azzal, hogy az adózás előtti eredmény 2008. évben csökken az el nem számolható adó összegével, a 2.800.000,- Ft-tal, a társasági adó alapja pedig 2008. évben 16.800.000,- Ft összeggel nő a megállapítás kihatásaként.

Az elsőfokú határozatban - a másodfokú adóhatóság által adott útmutatások miatt szintén ismét vizsgált - 2 kft-vel kapcsolatos gazdasági esemény vonatkozásában azt állapította meg a revízió: a 2 kft. által kibocsátott számlákon szereplő gazdasági esemény tényleges megtörténtét, a kifizetés vállalkozás érdekében való felmerülését felperes hitelt érdemlően nem tudta igazolni, ezért a kifizetést végleges pénzeszközátadásnak minősítette azzal, hogy a felperesnek az elszámolt összeggel 4.400.000,- Ft-tal az adózás előtti eredményét meg kellett volna növelnie, így e körben 2008. október hónapra 4.400.000,- Ft adókülönbözetet állapított meg az adóhatóság és ugyanezen összeggel az adózás előtti eredmény csökkenését.