A Szegedi Ítélőtábla Pf.20059/2015/2. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 84. §, 339. §, 349. §, 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 12. §] Bírók: Bálind Attila, Bánfalvi-Bottyán Csilla, Kiss Gabriella

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.059/2015/2. szám

A Szegedi Ítélőtábla felperes neve (címe) szám alatti lakos felperesnek - a Dr. Boros Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Boros Erzsébet ügyvéd) által képviselt alperes neve(címe) szám alatti székhelyű alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Gyulai Törvényszék 2014. december 9. napján kelt 5.P.20.215/2014/7. számú ítélete ellen az alperes részéről 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését megváltoztatja és a keresetet elutasítja.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 12.700,- (Tizenkettőezer-hétszáz) Ft másodfokú eljárási költséget.

A le nem rótt 15.000,- (Tizenötezer) Ft fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A ...-i Városi Bíróság 2010. február 25. napján rendelte el a felperes előzetes letartóztatását, melynek végrehajtása során (2010. augusztusáig) az alperes 38. számú zárkájában került elhelyezésre. A zárka 12 személyes, megközelítőleg 5 x 6 méteres alapterületű, benne hat darab egyemeletes ágy van elhelyezve, az ajtó mellett található a WC, amely a légtér többi részétől függönnyel van elválasztva. Mellette van a mosdó hideg vizes csapokkal, alatta fémből készült vályúval. A szekrények ugyancsak itt vannak elhelyezve. A fogvatartottak ebben a zárkában étkeznek, azt napi rendszerességgel a séta idejére hagyják el, illetve olyankor, ha könyvtárba, illetve edzőterembe mennek. A felperes fogvatartása idején a zárkában a fogvatartottak létszáma 8 és 12 fő között változott. Az alperesi büntetés-végrehajtási intézetben a felperes emésztési zavarokat nem jelzett.

Az alperesi büntetés-végrehajtási intézet épülete 1899-ben épült, műemléki védelem alatt áll. Az intézetben található 35 zárka közül négyben megoldott a WC leválasztása. Az alperes beruházásra vagy felújításra előirányzattal nem rendelkezik, ezekről a kérdésekről a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága dönt. A fogvatartás körülményeinek javítására közvetlenül csak költségvetési források állnak rendelkezésre, pályázati pénzek bevonására a felperes fogvatartása idején, illetve azt megelőzően nem került sor. 2007-ben cserélték a zárkaajtókat, a fogdákat ellátták folyóvízzel és tűzmentesítették a dühöngőt. Ezenkívül televíziókat, ruhaszárítókat szereztek be, és két fogdából kialakítottak egy egészségügyi elkülönítőt, valamint egy befogadó zárkát. 2008. és 2010. között egyéb beruházás - költségvetési forrás hiányában - nem történt.

A felperes jelenleg felnőttkori figyelemhiányos, hiperaktivitás-zavar paranoiditással pszichiátriai megbetegedésben szenved, melynek gyökerei a gyermekkorba nyúlnak vissza, a fogvatartás körülményeire nem vezethetők vissza. Pszichés betegségei megnehezítették a büntetés-végrehajtási viszonyokhoz való alkalmazkodását.

A felperes 30.000 euró megfizetése iránt terjesztett elő kártérítési igényt az alperesnél, aki követelését 2013. szeptember 12. napján kelt 30507/1433-2/2013. ált. számú határozatával elutasította. A határozatot a felperes 2013. szeptember 26. napján vette át.

A felperes az elsőfokú bírósághoz 2013. október 16. napján érkezett, majd a későbbiekben leszállított keresetében 1.500.000,-Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadása szerint az alperesi büntetés-végrehajtási intézetben embertelen, megalázó körülmények között volt elhelyezve, amely miatt romlott pszichés állapota és egyéb egészségi károkat is elszenvedett. Fogvatartása alatt komoly nehézséget okozott számára, hogy a zsúfolt zárkában másoktól csak korlátozottan elkülönülve végezze szükségét, illetve az, hogy a - zárkatársai által is használt - közös WC-vel egy légtérben étkezzék. Ez nála esetenként extrém hosszú időtartamú, akár 10-12 napos székrekedéshez vezetett.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hivatkozása szerint az épület építészeti sajátosságaiból adódóan a WC kialakítását a zárkában nem lehet másként megoldani, a zsúfoltság pedig annak tulajdonítható, hogy az elítéltek befogadását nem utasíthatja vissza. Nem tette vitássá a felperesnek az elhelyezés körülményeire vonatkozó ténybeli előadását, álláspontja szerint azonban ez a helyzet neki nem felróható. Vitatta a kereset összegszerűségét és a felperes - esetleges - egészségi kárainak bekövetkeztét is.