A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20186/2009/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 371. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 340. §, 474. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 138. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 26. §, 39. §] Bírók: Molnár Ambrus, Németh László, Szűcs József

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.20.186/2009/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Jakab Béla ügyvéd által képviselt I. rendű és a személyesen eljáró II. rendű alperesek ellen, kártérítés megfizetése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2008. október 6. napján meghozott, 7.P.21.109/2008/9. számú ítélete ellen, a felperes részéről 10. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alpereseknek 15 napon belül 200.000 (kettőszázezer) forint másodfokú perköltséget és térítsen meg az államnak felhívásra 900.000 (kilencszázezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2005. február 1-én megkötött adásvételi szerződéssel 21.250.000 forint vételár ellenében a 'B' Kft. eladótól megvette a ... helyrajzi számú iroda megnevezésű ingatlant. A szerződés 6. pontja szerint az adásvételi szerződést tartalmazó okirat szerint az adásvételi szerződést tartalmazó okirat megszerkesztésére, ellenjegyzésére és a földhivatali ügyintézésre a II. rendű alperes kapott megbízást. Az okirat nem tartalmazta az eladó tulajdonjog bejegyzési engedélyét, ezért a felperes a bejegyzési engedélyt magába foglaló okirat megszerkesztésével az I. rendű alperest bízta meg. A bejegyzési engedélyt magába foglaló szerződésmódosításnak nevezett okiratot a szerződő felek 2005. február 14-én írták alá.

A felperes 2005. február 1-én kelt okiraton alapuló tulajdonjog bejegyzési kérelmét a földhivatal a bejegyzési engedély hiánya és a kérelem egyéb fogyatékosságai miatt elutasította. A Fővárosi Földhivatal az elsőfokú földhivatali határozatot helybenhagyta. A határozatának indokolásában rámutatott, hogy ha a tulajdonosváltozás bejegyzésére irányuló kérelem alapjául szolgáló okirat a bejegyzési engedélyt nem tartalmazza, a kérelmet a hiánypótlási felhívás nélkül kell elutasítani.

2005. október 11-én a szerződő felek az ingatlanra újabb adásvételi szerződést kötöttek. Ezt megelőzően az ingatlanra több végrehajtási jog bejegyzése is megtörtént. A 2005. október 11-én kelt szerződésen alapuló tulajdonjog bejegyzési kérelme a felperesnek az ingatlan tulajdoni lapján széljegyezve van.

A felperes keresetében az alpereseket 21.250.000 forint és annak 2005. február 1-től járó kamatai megfizetésére egyetemlegesen kérte kötelezni.

A keresetét arra alapította, hogy az alperesek az adásvétel lebonyolítására kötött megbízási szerződést nem teljesítették megfelelően, emiatt az ingatlan tulajdonjogát nem szerezhette meg. Az adásvételi szerződés felbontása esetén a vételár visszafizetésére az eladó nem lenne képes, így a vételárral azonos összegű kár érte, amelynek megtérítésére a megbízási szerződést megszegő alperesek kötelesek.

Az alperesek a keresetet elutasítását kérték.

Azzal védekeztek, hogy a bejegyzési engedélyt a felperes utóbb megkapta, ezért a tulajdonjogának bejegyzése iránt kellett volna intézkednie. A tulajdonjog bejegyzésének nem is lett volna akadálya, mert "korábban szerzett tulajdonjogot az eladótól, mint az első teher feltüntetésének időpontja a tulajdoni lapon".

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.

A döntés indokolása szerint a 2001. február 1-én kelt adásvételi szerződést tartalmazó okirat 6. pontjából kitűnően a felperes az okirat megszerkesztésével, annak ellenjegyzésével és a földhivatali ügyintézéssel a II. rendű alperest bízta meg. Az I. rendű alperes a megbízási szerződés megszegésével okozott károkért, így szerződéses jogviszony hiányában felelőssé nem tehető.

A II. rendű alperes a Ptk. 474. § (2) bekezdését és az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 1. §-ának előírásait megsértve, a megbízotti feladatait nem az ügyvédtől elvárható gondossággal látta el. A jogellenes és felróható magatartás azonban önmagában nem alapoz meg kártérítési felelősséget. Ehhez szükséges az is, hogy azzal okozati összefüggésben keletkezzék kár. A felperes a II. rendű alperes magatartásával okozati összefüggésben álló kárt nem bizonyított, ezért a keresetet vele szemben is el kellett utasítani.

A felperes fellebbezésében az első fokú ítélet megváltoztatását és az alperesek keresetnek megfelelő egyetemleges marasztalását kérte.

Hangsúlyozta, hogy a perben kihallgatott tanúk vallomásai megerősítették: az adásvételi szerződéssel kapcsolatos feladatok ellátására az I. rendű alperes is megbízást fogadott el, így a megbízási szerződéssel okozott károkért való felelősség az I. rendű alperest is terheli. A kárát is bizonyította. A kára az ingatlan vételára, ugyanis az ingatlan tulajdonjogát a szerződéskötést követően bejegyzett terhek miatt nem szerezheti meg, az eladó pedig a vételár visszafizetésére nem képes.