A Kúria Bfv.1395/2011/5. számú precedensképes határozata vesztegetés vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 254. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 426. §] Bírók: Katona Sándor, Kiss Sándor, Molnár Gábor Miklós

A határozat elvi tartalma:

Ha a polgári jogi megbízási szerződés keretei között munkavégzésre szerződő személy tekintetében bizonyos fajta munka rendszeressége, állandó jellege, a megbízó (munkaadó) és a megbízott (munkát végző) közötti szoros kapcsolat, a munkát végző megbízottnak a munkát adó megbízótól függő helyzete, a munkafegyelem megtartásának a kötelezettsége, a munkaerőnek meghatározott keretben állandó jellegű lekötöttsége, tehát a munkaerőnek a megbízó (munkaadó) részére való rendelkezésére bocsátása és mindezt kiegészítendő a megbízó utasításai szerint történő munkavégzés kötelezettsége megállapítható, akkor a megbízott a gazdasági vesztegetés szempontjából dolgozónak minősülhet.

***********

KÚRIA

Bfv.II.1395/2011/5.szám

A Kúria Budapesten, a 2012. június 14. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A vesztegetés vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Baranya Megyei Bíróság 12.B.257/2010/8. számú ítéletét és a Pécsi Ítélőtábla Bf.I.35/2011/3. számú végzését hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I. A Baranya Megyei Bíróság a 2011. január 12-én kihirdetett 12.B.257/2010/8. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 3 rb. vesztegetés vétségében [Btk. 254. § (1) bekezdés]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 6 hónap - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - fogházra ítélte.

A megállapított tényállás lényege szerint az 1981-ben született terhelt büntetlen előéletű.

V. G., K. N., R. T. a 2009. évben valamennyien szerződéses kapcsolatban álltak az S. Kft. vagyonvédelmi társas vállalkozással.

V. G. 2009. április 8-án kötött vagyonvédelmi megbízási szerződést a fenti társasággal, mint egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező vagyonőr. A szerződés 9. pontja tartalmazza, hogy az egyéni megbízottat a szakmai törvényben előírt esetekben nem csak üzleti, hanem a munkája során szerzett információkkal kapcsolatos, adatvédelmi titoktartás kötelezettsége is terheli.

Az S. Kft. és K. N. egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező vagyonőr között, 2009. április 10-én jött létre vagyonvédelmi megbízási szerződés.

A szerződés 5. pontja értelmében a vagyonvédelmi tevékenység magába foglalja az őrzési, az információs, illetve recepciós tevékenységet, az áruszállítási ellenőrzést, a vagyon elleni bűncselekmény gyanújának adatokkal történő alátámasztását, illetve a vagyonvédelemmel kapcsolatos információszolgáltatást.

A szerződés 9. pontja értelmében az egyéni megbízottat a szakmai törvényben előírt esetekben nem csak az üzleti, hanem a munkája során szerzett információkkal kapcsolatos adatvédelmi titoktartás kötelezettsége is terheli.

R. T. és az S. Kft. között 2009. február 4-én jött létre munkaszerződés, mely alapján az S. Kft., mint munkáltató, R. T.-t, mint munkavállalót személy- és vagyonőr, ezen belül járatkísérő, vagyonőr, üzemrendész, testőr, portás, éjjeliőr, telepőr és egyéb hasonló jellegű, egyszerű foglalkozások munkakörben alkalmazta.

A munkaszerződés 18. pontja szerint, a munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott, a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, mely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, a munkáltatóval szerződéses jogviszonyban lévő ügyfélre, vagy más személyre hátrányos következményekkel járna. A titoktartás részletes szabályozását a munkaszerződés mellékletét képező "titoktartási nyilatkozat" tartalmazza.

V. G., K. N. és R. T. 2009 szeptemberében az E. Kft. üzemében dolgoztak, vagyonőrként.

Az E. Kft.-nél szolgálatot teljesítő biztonsági őrök, az ott folyó gyártási tevékenységgel, az alkatrészek és késztermékek belső mozgatásával, a ki- és beszállítással kapcsolatban rendelkezhettek releváns információkkal. Ezen túlmenően - értelemszerűen - az általuk ellátott őrszolgálattal összefüggő információk birtokában is voltak.

Az S. Kft. külön vagyonvédelmi utasítást készített az E. Kft. objektumának őrzési követelményeire vonatkozóan. Ezen utasítás tartalmazza, hogy a megbízó (E. Kft.) vagyonának őrzése során a személy- és vagyonőrt titoktartási kötelezettség terheli, a foglalkoztatásának időszakában tudomására jutott üzleti, üzemi, magánéleti titok és magánéleti körülmények vonatkozásában. Titoktartási kötelezettsége a foglalkoztatási jogviszonya megszűnését követően is fennmarad. A személy- és vagyonőr, a vagyonvédelemre kötött megbízási szerződésben meghatározott őrzési- és védelmi feladatok végrehajtásához a vagyonvédelmi utasításban meghatározottak teljesítéséhez szükséges mértékben ismerhet és kezel személyes adatokat.

2009 szeptemberétől az S. Kft. képviselet-vezetője Sz. M. volt, aki szeptembertől kizárólag a P., Sz. utca alatti üzemrészben dolgozott, mint a vagyonőrök "szolgálati elöljárója".

A terhelt korábban nem ismerte V. G.-t, K. N.-t, illetve R. T.-t.

1.

R. T. vagyonőr 2007 októbere óta dolgozott az E. Kft. P., Sz. utca alatti telepén. Biztonsági őrként alapvető feladata volt a külső portai részeken a belépési jogosultságok ellenőrzése, a vendégek kísérése a recepcióra, valamint az üzem területéről távozó dolgozók ellenőrzése, szükség esetén "kézi detektorral". A fentieken túlmenően az üzem belső részlegeinél is dolgozott, ahol szintén a dolgozók ellenőrzése és szükség esetén áruforgalmi regisztráció volt a feladata.

R. T. 2009. szeptember 2-án délután a teherportán látott el szolgálatot, ahol aktuálisan a be- és kimenő forgalom regisztrálása volt a feladata. 14 óra 30 perc körül a teherportánál megjelent a terhelt, aki R. T.-től először arról érdeklődött, hogyan lehet a biztonsági szolgálat tagjaként munkába állni. R. T. a terheltet Sz. M. képviselet-vezetőhöz irányította azzal, hogy munkaügyben őt keresse meg.

A terhelt megkérdezte, hogy megadná-e neki a telefonszámát. R. T. visszakérdezte tőle, hogy miért kell az neki, melyre a terhelt azt válaszolta, hogy munkája lenne a számára havi 100.000 forintért némi információért cserébe.

R. T. ekkor megkérte a terheltet, hogy várja meg, amíg a kollégája visszajön, és akkor kimegy vele beszélni. Ezt azért mondta, mert szerette volna megtudni, hogy a terhelt kinek a megbízásából érdeklődik.

Miután kollégája végzett, R. T. kiment a teherportán kívüli útszakaszra beszélgetni a terhelttel, aki nem mutatkozott be név szerint. Közölte vele: arról szeretne információkat kapni, hogy mit és mennyit gyártanak, valamint általánosságban hogy mennek a dolgok a cégnél. A terhelt ekkor megint említette azt, hogy havi 100.000 forintot fizetnének ezért, azt azonban nem közölte, hogy kik azok, akik ezt a pénzt kifizetnék. Közölte azt is, hogy ez legális munka, melyre R. T. azt válaszolta, hogy őt titoktartási kötelezettség terheli. A terhelt ekkor arra kérte, hogy gondolja át még egyszer, azonban R. T. elutasította a terhelt próbálkozását és közölte vele, hogy ő ebből nem kér.