A Győri Ítélőtábla Bf.106/2017/8. számú határozata kábítószer-kereskedelem bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 352. §, 371. §, 372. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 72. §, 74. §, 74/A. §, 92. §, 176. §, 461. §] Bírók: Élő András, Kovács Tamás, Takácsné dr. Helyes Klára

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.694/2003/24., Fővárosi Ítélőtábla Bf.1387/2004/8. (BH 2005.12.418), Szekszárdi Törvényszék B.116/2005/108., Székesfehérvári Törvényszék B.271/2008/320., Fővárosi Ítélőtábla Bf.186/2014/36., Székesfehérvári Törvényszék B.33/2016/28., *Győri Ítélőtábla Bf.106/2017/8.*

***********

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.I.106/2017/8. szám

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a 2018. évi február hó 6. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t

A kábítószer-kereskedelem bűntette miatt vádlott neve ellen indult büntető ügyben a Székesfehérvári Törvényszék 2017. szeptember hó 6. napján kelt 5.B.33/2016/28. számú ítéletét megváltoztatja,

A 60.000.- /Hatvanezer/ Ft vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést mellőzi.

A lefoglalás megszüntetése mellett A.A.nak kiadni rendelt bűnjelek közül a 2 db. nylon tasakból a Bj.281/2016. tételszámon, 2. sorszám alatt kezelt 1 db. nylon tasakot - benne 81 db. kisebb tasakkal - elkobozza.

Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A vádlott neve vádlott által az első fokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja.

I n d o k o l á s :

A Székesfehérvári Törvényszék az 5.B.33/2016/28. szám alatti ítéletével vádlott neve vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 176. § (1) és (3) bekezdés szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettében. Ezért, mint különös visszaesőt 7 év szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést fegyház fokozatban rendelte végrehajtani. A szabadságvesztésbe beszámította a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt, kimondta, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A Székesfehérvári Törvényszék 9.B.271/2008/320.szám alatti ítéletével, mely a Fővárosi Ítélőtábla 12.Bf.186/2014/36. szám alatti határozatával emelkedett jogerőre, kiszabott 3 év 10 hónap börtönbüntetéshez fűződő feltételes szabadságot megszüntette. A vádlottal szemben 60.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett a bűnjelekről, és kötelezte a vádlottat a bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés súlyosítása érdekében, míg a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség átiratában az ügyész által bejelentett fellebbezést az alábbi pontosítással és kiegészítéssel tartotta fenn. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok betartása mellett túlnyomó részt megalapozott tényállást állapított meg, azt a Be. 352. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel az iratok tartalma alapján annyiban látta kiegészítendőnek, hogy a vádlott a kábítószer hígításához használatos kreatint egy műanyag zacskóban 115,1 gramm össztömegű fehér porként tárolta, valamint hogy a lefoglalt mérleg felületén lévő anyagmaradvány is amfetamint tartalmazott, melynek mennyisége nem számottevő. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a tényállásból helytálló következtetést vont a vádlott bűnösségére, az anyagi jog szabályainak megfelelő a bűncselekmény minősítése is. Az irányadó büntetési tételkeret alsó határához közelítő büntetés azonban eltúlzottan enyhe. Az írásban indokolt ügyészi fellebbezést e körben annyiban pontosította, hogy a törvényszék helytállóan nem enyhítő, hanem súlyosító körülményként értékelte a terhelti kábítószer fogyasztást. Tévesen vette azonban figyelembe enyhítő körülményként, hogy a kábítószer mennyisége a jelentős mennyiség alsó határának 4,7-szerese, azonban a különösen jelentős mennyiség alsó határának csak 47,4-47,5 %-a. A Btk. ugyanis a különösen jelentős mennyiségre való elkövetést a kábítószer-kereskedelem bűntettének minősített eseteként nem nevesíti, így nem bír relevanciával, hogy a lefoglalt kábítószer mennyisége a Btk. értelmező rendelkezései szerinti különösen jelentős mennyiséggel milyen arányban áll. Ebből is következően nem enyhítő, hanem éppen súlyosító körülményként értékelendő az, hogy a vádlottól lefoglalt kábítószer mennyisége a jelentős mennyiség alsó határát többszörösen is meghaladta. Az így kiegészített súlyosító körülményekre, kiváltképp, hogy a vádlott a jelen eljárásban elbírált cselekményét hasonló bűncselekmény miatt korábban kiszabott szabadságvesztéshez fűződő feltételes szabadság ideje alatt követte el, vele szemben a középmértékhez közelítő szabadságvesztés kiszabása indokolt. Kiegészítette a fellebbviteli főügyészség az ügyészi fellebbezést azzal is, hogy a törvényszék törvénysértően járt el, amikor a vádlottal szemben 60.000 forint erejéig vagyonelkobzást alkalmazott. Utalt e vonatkozásban arra, hogy a 60.000 forint az irányadó tényállás szerint a vádlott által megvásárolt és tőle lefoglalt kábítószer vételára volt. Ezzel a pénzösszeggel tehát nem gazdagodott, így figyelemmel a Btk. 74/A.§ (1) bekezdés b) pontjára és a 74/A. § (2) bekezdés a) pontjára is a vagyonelkobzás alkalmazásának nincs törvényi alapja. Kiegészítette a fellebbviteli főügyészség az ügyészi fellebbezést azzal is, hogy ugyancsak az irányadó tényállásból következik, hogy a bíróság által lefoglalt és A.A. egyéb érdekeltnek kiadni rendelt két darab nylontasak közül az egyik 81 darab kis tasakot tartalmazott, melyek a bűncselekmény tárgyi eszközei voltak, így azok elkobzása indokolt a Btk. 72. § (1) bekezdés a) pontja alapján. Összegezve tehát a fellebbviteli főügyészség indítványa a törvényszék ítéletének megváltoztatására, a szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés mértékének súlyosítására, a 60.000 forint vagyonelkobzására vonatkozó rendelkezés mellőzésére, és a 81 darab kis nylontasakot tartalmazó egy darab nylontasak elkobzására, egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.

A másodfokú nyilvános ülésen a fellebbviteli főügyészség képviselője fenntartva az átiratban foglaltakat röviden ismertette annak lényegesebb elemeit.