A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21178/2010/16. számú határozata jogalap nélküli gazdagodás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §] Bírók: Bartal Géza, Farkas Attila, Fehér Ferenc

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.41720/2008/10., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40507/2009/9., *Kúria Pfv.21178/2010/16.* (BH+ 2011.8.347)

***********

Pfv.VII.21.178/2010/16.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Tóth Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kratochwill György ügyvéd által képviselt alperes ellen jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése iránt a Fővárosi Bíróságon 22.G.41.720/2008. szám alatt indult, és a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.507/2009/9. számú ítéletével befejezett perében, amelybe az alperes pernyertességének előmozdítása végett beavatkozott a dr. Zafír János ügyvéd által képviselt ..., az alperes és a beavatkozó által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest és a beavatkozót, hogy 15 nap alatt fizessenek meg a felperes részére személyenként 300.000 (Háromszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

I n d o k o l á s :

Az alperes 2005. évben elhatározta, hogy értékesíti a ... Kft-ben fennálló 51 %-os üzletrészét. A felperes és az alperesi beavatkozó (mint a Kft. tagjai) bejelentették, hogy élni kívánnak elővásárlási jogukkal, utóbbi oly módon, hogy annak gyakorlására egyik leányvállalatát, a ... Kft-t jelölte ki. Ezután az alperes a beavatkozó leányvállalatával kötött üzletrész-átruházási szerződést.

A felperes ezt követően keresetet indított a megkötött szerződés vele szembeni hatálytalanságának, valamint annak megállapítása iránt, hogy a szerződés közte és az alperes között jött létre. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság azonban az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és megállapította, hogy az üzletrész átruházási szerződés 2005. október 15-i hatállyal a felperes és az alperes között jött létre.

A jogerős ítélet alapján a felperes az üzletrész ellenértékeként 2007. június 12-én megfizetett az alperes részére 600.000.000 forintot, az alperes pedig átutalt a felperesnek 9.000.000 forint perköltséget.

A Legfelsőbb Bíróság azonban a jogerős ítéletet a 2008. február 14-én kelt határozatával hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Ezt követően az alperes 2008. április 14-én a visszajáró 9.000.000 forint perköltség beszámításával visszautalta a felperes részére az üzletrész vételárát.

A felperes keresetében 38.522.630 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperest megfizetni. Arra hivatkozott, hogy a részére visszautalt 591.000 forintot elsődlegesen a jogalap nélkül teljesített vételár 2007. június 12. és 2008. április 11. között felmerült kamataira számolta el, így tőkeköveteléséből 38.522.630 forint változatlanul fennmaradt.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 38.552.630 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A jogerős ítélet indokolása szerint a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó, a keresetlevélben és az elsőfokú ítéletben hivatkozott szabályok nem alkalmazhatók, a felperes azonban a Ptk. 301. § (1) bekezdése alapján késedelmi kamat jogcímén igényt tarthat az általa megjelölt, összegszerűségében nem is vitatott pénzkövetelés megfizetésére.

A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, és elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt - az alperes és a beavatkozó éltek felülvizsgálati kérelemmel.