A Kúria Mfv.10419/2015/1. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

A határozat elvi tartalma:

A bíróságok megalapozatlanul szűkítették le az ellenőrzési kör vizsgálatát arra a körülményre, hogy levált szögfej okozta a szemsérülést. Szükséges lett volna a munkamódszer, a munkaeszköz, anyag, munkavállalói létszám és szakismeret megfelelőségének vizsgálata is, mert ezek megválasztás a munkáltató kötelezettsége, tehát arra befolyása van. Mindezek feltárása lett volna szükséges az ellenőrzési kör megállapításához. 2012. I. Tv. 166. § (1), 2012. I. Tv. 166. § (2)

***********

Mfv.I.10.419/2015/7.

A Kúria a dr. Varga Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Petneházi Zsigmond ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 3.M.158/2013. szám alatt megindított és másodfokon a Gyulai Törvényszék 14.Mf.25.753/2014/5. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Kúria a Gyulai Törvényszék 14.Mf.25.753/2014/5. számú ítéletének azon rendelkezését, amellyel helybenhagyta a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.158/2013/33. számú ítéletének az alperest hátralékos jövedelempótló kártérítési járadék címén 1.405.943 (egymillió-négyszázötezer-kilencszáznegyvenhárom) forint, végkielégítés címén 303.755 (háromszázháromezer-hétszázötvenöt) forint összeget meghaladó marasztalását, az elsőfokú ítélet e rendelkezésére, valamint a perköltség- és illetékviselésre vonatkozóan hatályon kívül helyezi, és a felperes munkabaleset miatti kártérítési igénye vonatkozásában az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, míg az azonnali hatályú felmondás jogellenességét megállapító, és annak jogkövetkezményeként 1.405.943 (egymillió-négyszázötezer-kilencszáznegyvenhárom) forint jövedelempótló kártérítés és 303.755 (háromszázháromezer-hétszázötvenöt) forint végkielégítés megfizetésére kötelező elsőfokú ítéleti döntést helybenhagyó rendelkezését hatályában fenntartja azzal, hogy az 1.405.943 (egymillió-négyszázötezer-kilencszáznegyvenhárom) forint jövedelempótló kártérítési járadék után fizetendő kamat kezdő időpontjáról hozott elsőfokú ítéleti rendelkezést 2014. április 21-ére változtatja meg.

A hatályon kívül helyezett rendelkezések vonatkozásában a felülvizsgálati eljárás részilletékét 499.300 (négyszázkilencvenkilencezer-háromszáz) forintban, a felperes felülvizsgálati részköltségét 50.000 (ötvenezer) forintban és 13.500 (tizenháromezer-ötszáz) forint áfában, az alperesét 50.000 (ötvenezer) forintban állapítja meg.

A hatályában fenntartott rendelkezések vonatkozásában kötelezi az alperest a felperes javára 145.000 (egyszáznegyvenötezer) forint együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási részköltség, az állam javára pedig - felhívásra - 410.300 (négyszáztízezer-háromszáz) forint együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati részilleték megfizetésére.

I n d o k o l á s

A felperes módosított keresetében 2012. október 26-án bekövetkezett munkabalesetével összefüggésben elmaradt jövedelem címén kártérítés és nem vagyoni kártérítés kamatokkal növelt összegű megfizetését, valamint az alperes 2014. február 2-án kelt azonnali hatályú felmondása jogellenessége következtében 2014. július 6-áig elmaradt jövedelem és végkielégítés megfizetését kérte.

A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.158/2013/33. számú ítéletében hátralékos jövedelempótló kártérítési járadék címén 2012. november 1-jétől 2014. július 6-áig terjedően 3.398.473 forint és ennek 2013. szeptember 1-jétől járó törvényes késedelmi kamata, végkielégítés címén 303.755 forint, nem vagyoni kártérítés címén 3.000.000 forint és ennek 2012. október 20-ától járó törvényes kamata, valamint perköltség megfizetésére kötelezte az alperest. Marasztalta továbbá előlegezett költségben és kereseti illetékben az állam javára. Megállapította, hogy a marasztalást meghaladó előlegezett költséget és illetéket az állam viseli.

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes épület- és bútorasztalos szakképesítéssel rendelkezik, és faipari technikumot is végzett. 2006. június 13-ától asztalos munkakörben létesített munkaviszonyt az alperesnél n-i munkavégzésre napi 4 órás munkaidővel havi 66.977 forint alapbérrel. Az n. munkavégzés során a kiegészítő megállapodás szerint külszolgálatért járó térítésre volt jogosult, míg rögzítette, hogy a felperes költségmentes elhelyezését, elszállásolását a munkáltató vállalja. A szállásköltséggel egyidejűleg felmerülő rezsiköltségek és szolgáltatási díjak a kiküldetési díjjal számolandók el. A felperesnek azonban kiküldetési pótlékot nem fizettek, illetve az n. elhelyezéssel és elszállásolással összefüggésben a felperes nem viselt költséget, N.-ben pedig teljes munkaidőben dolgozott. A felperes M.-n a járulékokat a részmunkaidőre megállapított személyi alapbér után viselte, külszolgálatért járó térítésként került az adóbevallásában az n.-i jövedelem feltüntetésre.

Az alperes D-ben alvállalkozóként végzett tevékenységet 2012. október 26-án, melynek során a felperes konténer kiszerelési feladatot látott el. Ehhez faléceket kellett a fémhez erősíteni sűrített levegős szegelőpisztollyal. Munkavégzés közben letört egy szeg feje, és a letört darab a védőszemüveg kerete alatt áthaladva a bőrön keresztül behatolt a felperes jobb szemébe. A sűrített levegős pisztolyt a fővállalkozó G. cég kölcsönözte, az újszerű állapotú volt, sérülés nyomát nem lehetett rajta látni. A munkafeladat során a felperes konténer gyártásnál párnafákat rögzített a konténer belsejére, a balesetkor a felső részre kellett a fát vízszintesen rögzíteni. A vizsgálat során a felperes által felerősített utolsó fadarabban felismerhető volt a törött, fej nélküli szög. A baleset vizsgálatát az n.-i rendőrörs végezte, később pedig az alperes munkáltató is kivizsgálta azt.

A felperes 2012. november 8-áig fekvőbeteg gyógyintézeti ellátásban részesült, majd 2013. június 24-éig volt keresőképtelen. Ezt követően az alperes ismételten foglalkoztatta, majd a felperes munkaviszonyát 2014. február 2-án kelt azonnali hatályú felmondással 2014. február 4-ével megszüntette. A felperes 2014. február 10-étől 90 napig álláskeresési járadékot kapott, 2014. június 7-étől keresőtevékenységet folytatott, ekkortól nem volt jövedelempótló járadék iránt igénye.

Az igazságügyi orvosszakértői vizsgálat során a jobb szem átható sérülése következtében kialakult kötőhártya-, szaruhártya-, szivárványhártya-, illetve pupilla deformáció, idegtesti hegesedés, az ideghártya kóros elvékonyodása, hegesedése, illetve pigmentációjának zavara volt megállapítható. Az elektrofiziológiai vizsgálat az éleslátás kiesését mutatta a perifériás látás megtartásával. A felperesnél a baleset előtt a jobb térd többszörös szalagszakadása és műtéte utáni állapot állt fenn, amely önmagában legfeljebb 5 %-os össz-szervezeti egészségkárosodást okozott, mely az életminőségét érdemben nem befolyásolta, a munkavégző képességét sem rontotta. Az üzemi baleset következtében a sérült jobb szem látása gyakorlatilag teljesen elveszett. A felperes lényegében egyszeműnek tekinthető, amely önmagában 25 %-os egészségkárosodást eredményez, és teljes egészében az elszenvedett üzemi balesettel áll oki összefüggésben. A felperes össz-szervezeti egészségkárosodása így 29 %, amelynek túlnyomó része üzemi baleseti eredetű. A véleményezett 25 %-os baleseti eredetű egészségkárosodás véglegesnek tekinthető. Az egyszeműség ellenére a felperes eredeti munkakörének ellátására alkalmas, ugyanazon munkateljesítmény leadásához azonban a kialakult egészségkárosodás mértékével arányos nagyobb teljesítmény szükséges. A jobb szem éleslátásának elvesztése következtében a felperesnél a térlátás elveszett, ugyanakkor a távolságbecslés képessége viszonylag rövid idő alatt kialakult. Hivatásos gépjárművezetésre alkalmatlanná vált, magánemberként gépjárművet vezethet.