BH 2020.4.95 A tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális cselekmény nem szexuális visszaélésnek vagy szeméremsértésnek, hanem szexuális erőszaknak minősül [Btk. 197. § (2) bek., 198. § (1) bek., 205. § (2) bek.].

Pertörténet:

Monori Járásbíróság B.109/2018/27., Budapest Környéki Törvényszék Bf.239/2019/11., Kúria Bfv.1155/2019. (*BH 2020.4.95*)

***********

[1] A járásbíróság a 2019. március 6. napján meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki szexuális erőszak bűntettében [Btk. 197. § (2) bek.], és ezért 2 évi szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette, valamint akként rendelkezett, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, és abból a terhelt - a végrehajtás elrendelése esetén - legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

[2] A kétirányú fellebbezések alapján eljárt törvényszék a 2019. június 28. napján meghozott és kihirdetett ítéletével a terhelt szabadságvesztésének próbaidőre való felfüggesztését mellőzte; egyebekben azonban az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege a következő.

[4] A terhelt és S. N. 10 éve ismerik egymást, gyakran együtt jártak szórakozni. Az évek alatt a terhelt S. N. családjával is közelebbi, jó kapcsolatba került, náluk rendszeres vendég lett, sőt az is előfordult, hogy többször náluk aludt egy-egy bulizást követően a családi házukban. A terhelt így megismerte S. N. tanú szüleit, két kisebb testvérét, gyk. S. N. E.-t és a sértettet, a 2009. szeptember 25. napján született gyk. S. N. P.-t, akinek az életkorával is tisztában volt.

[5] 2017. március 11. napján a terhelt és S. N. együtt szórakoztak, a terhelt alkoholt fogyasztott és ittas állapotba került. A szórakozóhelyről a terhelt és a barátja 2017. március 12. napján a hajnali órákban érkeztek haza S. N. és családja házába, majd lefeküdtek aludni. A sértett ebben az időben a nővérével, gyk. S. N. E.-vel a családi ház nappalijában lévő ágyon aludt.

[6] A terhelt hajnali 5 óra körüli időpontban kiment a konyhába, vizet töltött magának, majd a nappaliba visszamenve a sértett ágyához lépett és az akkor még mindig alvó 7 éves sértettet felébresztette, majd elővette a nadrágjából a nemi szervét és azt mondta a sértettnek, hogy "Nézd N., mekkora!". Amikor a sértett úgy tett, mintha még mindig aludna, a terhelt benyúlt a sértett takarója alá, megfogta a sértett kezét és azt a saját nemi szervére tette, majd a kezével a sértett kezét fogva azt a saját nemi szervén kezdte el fel-le húzogatni. A cselekményét a terhelt röviddel később abbahagyta, és visszament aludni, miközben a sértett is visszaaludt.

[7] Délelőtt 8-9 óra körül, miután a terhelt és S. N. tanú felébredtek, a terhelt felöltözött, és annak ellenére, hogy korábban abban maradtak a barátjával, hogy akár délutánig is náluk marad, sietve távozott. A sértett másnap beszámolt édesanyjának az éjszaka történtekről. Gyk. S. N. sértett pszichoszexuális fejlődését és személyiségfejlődését a terhelt cselekménye károsan, negatív irányban befolyásolta.

[8] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt, melyben a terhelt terhére rótt cselekmény minősítését kifogásolta, és a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, valamint az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását kérte.

[9] Indokai szerint a bíróság jogerős ítéletében a terhelt terhére rótt cselekményt nem a jogszabályoknak megfelelően minősítette, amikor a terheltre leghátrányosabb minősítést alkalmazta, noha helyes minősítés esetén jóval enyhébb büntetési tétel keretei között került volna sor a büntetés kiszabására.

[10] Az indítvány szerint a terheltnek felrótt magatartás egyaránt megfelel a Btk. 198. § (1) bekezdésében foglalt szexuális visszaélés bűntette, valamint a Btk. 205. § (2) bekezdése szerinti szeméremsértés bűntette törvényi tényállásának is. A védő utalt arra, hogy utóbbi bűncselekmény ugyan szubszidiárius jellegű, azonban az irányadó tényállásban nem szerepel olyan többletmagatartás, ami a súlyosabb bűncselekmény megállapíthatóságát alátámasztaná.

[11] Kiemelte, hogy az irányadó tényállás szerint a terhelt a cselekményét röviddel később abbahagyta, a sértett pedig visszaaludt; ennek folytán indokolt lett volna a kísérletre vonatkozó szabályok alkalmazása. Így vizsgálni kellett volna, hogy a terhelt alkalmatlan tárgyon, eszközzel vagy módon követte-e el a cselekményt. Ugyancsak vizsgálni kellett volna az önkéntes elállás és az önkéntes eredményelhárítás megvalósulását, már csak azért is, mert ebben az esetben az indítványban hivatkozott bűncselekmények megállapítása is lehetővé válik.

[12] Az irányadó tényállás alapján a terhelt cselekménye többféleképpen is minősülhet, ezzel szemben a bíróság jogerős ítéletében a terhelt terhére a legsúlyosabb értelmezést és minősítést alkalmazta.

[13] A védő utalt arra, hogy a bíróság által megállapított tényállás ugyan nem tünteti fel, de peradat, hogy a terhelt nemi szerve nem volt izgalmi állapotban. Ugyancsak nem szerepel a tényállásban, hogy a terhelt a nemi vágy kielégítése érdekében vagy arra alkalmas módon végezte volna a terhére megállapított cselekményt, és nem tartalmaz a tényállás semminemű akaratot bénító vagy hajlító terhelti tevékenységet sem.

[14] Minderre tekintettel a védő úgy találta, hogy a terhelt cselekménye kísérleti szakban rekedt, illetve attól függetlenül is fennáll az eltérő minősítés lehetősége. Ezért indokolt a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az új eljárásban pedig nem kizártan a terhelt felmentésére is sor kerülhet.

[15] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak, és a támadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.

[16] Indokául utalt arra, hogy a törvénysértő minősítés önmagában nem felülvizsgálati ok, csak akkor, ha amiatt törvénysértő büntetést szabtak ki. Jelen ügyben a védő által hivatkozott bűncselekmények három évig, illetve egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetettek. Így a jogerős ítéletben kiszabott kétévi szabadságvesztés törvénysértőnek nem tekinthető, végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére pedig nincs alap.

[17] A Legfőbb Ügyészség a védő álláspontját ettől függetlenül is tévesnek tartotta. A terhelt magatartása nyilvánvalóan megfelel a szexuális cselekmény törvényben meghatározott fogalmának, az külön indokolást nem igényel, ekként a terhelt cselekménye is kimeríti a szexuális erőszak törvényi tényállását.

[18] A Legfőbb Ügyészség átirata kapcsán a védő írásban észrevételezte, hogy az első- és a másodfokú bíróság jelentősen eltérő büntetést szabott ki, az elsőfokú bíróság általi büntetéskiszabás "a tényállással és a minősítéssel kapcsolatos kételyek kockázatmentes becsatornázását jelzi". Ennek volt része a büntetés végrehajtásának felfüggesztése, ami a törvény értelmében jelen ügyben nem kizárt.

[19] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.

[20] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. E jogorvoslati mód a Be. 648. §-a értelmében kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.