A Fővárosi Törvényszék K.33607/2011/19. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZIGAZGATÁSI BÍRSÁG ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 26. §] Bíró: Nagy Szabolcs

Fővárosi Törvényszék

19.K.33.607/2011/19.

A bíróság a dr. Bíró J. Judit ügyvéd által képviselt név. (cím) , a dr. Polónyi Adrienn jogi főelőadó által képviselt Budapest Rendőrfőkapitánya (alperes címe) alperes ellen közigazgatási bírság ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Törvényszék a felperes keresetét elutasítja.

A Fővárosi Törvényszék kötelezi felperest, hogy fizessen meg alperesnek 15 napon belül 10.000 (azaz Tízezer) Forint összegű perköltséget.

A Fővárosi Törvényszék kötelezi felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak a székhelye szerint illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására - a felhívásban megjelölt módon és számlára - 20.000 (azaz Húszezer) Forint összegű feljegyzett kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S:

A bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206. § (1) bekezdés értelmében a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok tartalma alapján hozta meg döntését, valamint állapította meg az irányadó ítéleti tényállást az alábbiak szerint:

A felperes az által üzemben tartott ....... forgalmi rendszámú gépjárművel 2010. október 01. napján 11 óra 37 perckor a ... autópálya 86+900 méterszelvényénél (bal pályatest) a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 05.) KPM-BM együttes rendeletnek (a továbbiakban: KRESZ) a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó 26. § (1) bekezdés a) pontban foglalt előírását megszegve a megengedett legnagyobb 130 km/óra sebességet meghaladó 182 km/óra sebességgel közlekedett.

Fenti jogsértés miatt Vas Megye Rendőrfőkapitánya (a továbbiakban: elsőfokú rendészeti hatóság) a 21000/00584563/2/2010 iktatószámú, 2010. október 29. napján kelt határozatával 45.000 Forint közigazgatási bírságot szabott ki felperessel szemben. Az elsőfokú rendészeti hatóság a határozatát a képi bizonyítékokra alapozta.

Felperes fellebbezése folytán az alperes a 21000/00584563/6/2010 iktatószámú, 2011. január 03. napján kelt határozatával helybenhagyta az elsőfokú rendészeti hatóság határozatát. Az alperes a határozatában kifejtette, hogy a képi bizonyítékok és a települési napló együttesen, kétséget kizáró módon tanúsítják a jogsértést. Hivatkozott arra alperes, hogy a sebességmérő berendezés hitelesített berendezés, így az általa mért sebesség hiteles értéknek minősül. Utalt arra is alperes, hogy a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készítő eszközre vonatkozó követelményekről szóló 11/2008. (IV. 30.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet) 6. § (1) bekezdése szerint a rendelet 2008. május 01. napján lép hatályba. A (3) bekezdés alapján a Rendőrség által használt, a rendelet hatályba lépése előtt használatba vett sebességmérő műszernek a 3. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve a mellékletben megállapított követelményeknek nem kell megfelelnie. Tekintettel arra, hogy a felvételt készítő sebességmérő készülék 2008. május 01. napja előtt lett használatba véve, így nem kell megfelelnie a GKM rendelet támasztotta követelményeknek. Tájékoztatta felperest, hogy a mérőműszer hitelességi bizonyítványa a hatóság rendelkezésére áll és megtekintésére az ügyfélnek az iratokba történő betekintés során lehetősége van.

A felperes keresettel élt az alperesi határozattal szemben és kérte elsődlegesen annak megváltoztatását, másodlagosan a hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új határozathozatalra kötelezését. Perköltségre igényt tartott. Felperes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. § (1) bekezdését, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21. § (3) bekezdését és a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 9. § (3) bekezdését jelölte meg az alperesi jogsértésként. Keresetlevelében kifejtette felperes, hogy jogszerű bizonyítékok hiánya állapítható meg és ezen jogszerű bizonyítékok hiányában állapította meg a jogsértést alperes. Utalt arra, hogy a képfelvételek nem tartalmazzák a megengedett sebességet, illetőleg a határozatában alperes semmilyen módon nem támasztotta alá, hogy a mérés hitelesített mérőeszközzel történt és az elsőfokú hatóság csak a fellebbezési határidőn túlra biztosított iratbetekintési lehetőséget. Az elsőfokú hatóság csak a fényképekre hivatkozott, ugyanakkor a fényképek a megengedett legnagyobb sebességet nem tartalmazzák, holott GKM rendeletben foglalt előírásoknak, követelményeknek meg kell felelnie a készüléknek. Felperes sérelmezte, hogy sem a települési napló, sem a hitelesítési bizonyítvány a határozathoz nem lett csatolva, így a hatóság nem tette lehetővé, hogy ezen iratokat megtekinthesse felperes, illetőleg nem bizonyított ezen bizonyítékok hiányában, hogy hiteles volt a készülék, hogy valóban nem kellett megfelelnie a GKM rendeletben foglaltaknak és nem bizonyított az sem a települési naplóban foglaltak ismerete nélkül, hogy valóban azzal a mérőkészülékkel fotózták le a gépjárművet, amelyre hivatkozik alperes. Mindezek alapján felperes bizonyítási indítvánnyal élt és kérte a bíróságot, hogy a bíróság kötelezze alperest a települési napló, a hitelesítési bizonyítvány becsatolására, valamint annak bizonyítására, hogy 2008. május 01. napja előtt vette használatba a készüléket. Kérte, hogy a szolgálati parancsot, utasítást is csatolja az alperes, amely bizonyítja, hogy azzal a mérőműszerrel készítették a felvételt, amelyre hivatkozik alperes, és kérte még azt is, hogy a 15 másodperces mozgófelvételt is küldje meg az alperes. Utalt a Korm. r. 9. § (3) bekezdésére, miszerint a betekintés lehetőségét az ügyfél lakcíme, vagy székhelye szerint illetékes Rendőrkapitányságon kell biztosítani. Az ügyintéző 20 napon túli időtartamot kért az iratbetekintéshez arra hivatkozással, hogy az ügy aktáját az illetékes Rendőrkapitányságra ézbesíteni szükséges, ugyanakkor a fellebbezési határidő mindösszesen 15 nap volt. Ebből következően lényegében alperes kiüresítette felperes a jogorvoslathoz való jogát. Hivatkozott arra is, hogy a hitelesítési bizonyítvány, települési napló birtokában nem lehetett alperes a határozatának meghozatalakor, hiszen azt a bíróság felhívására küldte meg és így azt csak a határozat meghozatalát követően vette át alperes az elsőfokú hatóságtól. Lényegében arra hivatkozott felperes, hogy a bizonyítékok, melyekre alapozta határozatát alperes, nem álltak a határozat meghozatalakor alperes rendelkezésére. Felperes tehát 15/F. szám alatt iktatott beadványában kiemelte, hogy a hitelesítési bizonyítványt 2012. június 27. napján vette kézhez alperes, az tehát kizárólag a peres eljárásban állt a rendelkezésére, márpedig a jogszabályi szabályozás alapján annyiban kötött az alperesi bizonyítás, hogy kizárólag hitelesített sebességmérő eszköz általi méréshez fűződhet joghatás.