BH 1983.5.186 Megfelelő jogosítvány nélküli ipari vállalkozás fenntartásával elkövetett üzérkedés valósul meg, ha az elkövető bontásra ítélt épületeket vásárol, s azoknak idegen munkaerők igénybevételével történt lebontása után az építési anyagok értékesítésével munka nélküli jövedelemhez jut [Btk. 299. § (1) bek. a) II. fordulat, (2) bek. a) és c) pont].

Az első fokú bíróság a vádlottat az üzérkedés bűntettének vádja alól - társadalomra veszélyesség hiányára hivatkozással - a Be. 214. §-a (3) bekezdése a) pontjának I. fordulata alapján felmentette.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A vádlottat a bíróság 1975. október 30. napján jogerőre emelkedett ítéletével üzletszerűen, jelentős értékű árura elkövetett üzérkedés bűntette miatt 1 évi - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélte. Az ítéleti tényállás szerint 1974. tavaszától 1975. nyaráig a városban a szanálásra kerülő épületek közül más nevén öt házat megvásárolt, majd felfogadott segédmunkásokkal azokat lebontatta és 94 000 forint haszonra tett szert.

A vádlott 1976. március 30. napjától 1978. június 1. napjáig, majd 1979. januártól 1982. március 1. napjáig állandó munkaviszonnyal nem rendelkezett.

A városi beruházási vállalat az épületeket versenytárgyaláson a legmagasabb összeget kínáló személynek értékesítette. A licitálásban csak munkaviszonyban álló személy vehetett részt.

Minthogy a vádlott munkaviszonnyal nem rendelkezett, a versenytárgyalásokon albérlőtársa, valamint a megelőző bontáson általa alkalmazott segédmunkásai nevén a vállalattól megvásárolt bontásra két, nagyméretű lakásokból álló, emeletes épületeket összesen 596 000 forintért.

A bontási munkához 20-25 forintos órabérrel segédmunkásokat fogadott fel. A bontási munkát ő irányította, a bontott anyagokat ő értékesítette. A hozzá befolyt pénzből fizette az állandó 4-5, majd hétvégeken ezen felül foglalkoztatott segédmunkásokat. A három épületből 1 180 474 forint értékű anyag került értékesítésre, a vételár és a bontásra kifizetett órabérek után - beleszámítva a vádlott által végzett munka ellenértékét is - 311 186 forint jogosulatlan haszon jelentkezett.

A vádlott felmentése miatt bejelentett fellebbezés alapos.

A megalapozottan megállapított tényállás alapján az első fokú bíróság téves jogi következtetéssel mentette fel a vádlottat az ellene emelt vád alól.

Kétségtelen, hogy az ilyen méretű épületek bontása több személy együttes munkáját tételezi fel, és a kikerülő anyag jóval meghaladja egy családi ház építéséhez szükséges anyagmennyiséget, következésképpen az ilyen célból történő bontásnál az anyag egy része értékesítésre kerül. Az sem vitás, hogy vállalat, illetve szocialista szervezet részéről a bontás gazdaságtalan, ráfizetéses lenne, a városfejlesztési célok pedig a szanált épületek mielőbbi lebontását igénylik. Mindebből viszont nem következik, hogy a cselekmény nélkülözi a társadalomra veszélyességet.