A Legfelsőbb Bíróság Kfv.35019/2010/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 17. §] Bírók: Darák Péter, Hajnal Péter, Kárpáti Magdolna, Madarász Gabriella, Patyi András

Kfv.I.35.019/2010/10.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Dávid Zsófia ügyvéd által képviselt felperesnek a Haszonicsné dr. Ádám Mária jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalának jogutóda, a Budapest Főváros Kormányhivatala alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 28.K.32.512/2007. számon indított és ugyanezen bíróság 2009. november 6-án kelt 28.K.32.512/2007/21. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről 22. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 28.K.32.512/2007/21. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott, telekadóra és jogkövetkezményeire vonatkozó részét és e körben az alperes 05-291/2007. számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú adóhatóságot e körben új eljárás lefolytatására kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 300.000 (háromszázezer) forint elsőfokú részperköltséget és 200.000 (kétszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 90.000 (kilencvenezer) forint kereseti részilletéket. A fennmaradó 810.000 (nyolcszáztízezer) forint kereseti részilletéket, és a 2.500.000 (kétmillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes tulajdonában áll a Budapest, ... szám alatti kivett művelési ágú ingatlan, amelynek teljes nagysága 54 ha 5501 m2. Az ingatlan a Fővárosi Szabályozási Keretterv (46/1998. (X. 15.) Főv.Kgy.r. melléklete) besorolása szerint nagyobb részt E-TG megjelölésű beépítésre nem szánt védőerdő besorolású, míg kisebb része beépítésre szánt KV-HU hulladékkezelésre kijelölt besorolású ingatlan. A Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló (BVKSZ) 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 53. § (1) bekezdése szerint az erdőterületek keretövezetbe tartoznak azok a beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek, melyek a főváros területének erdőterületi területfelhasználási egységeibe tartoznak. A (2) bekezdés szerint az erdőterületek az FSZKT-ben területileg lehatárolt célzott területfelhasználási módjaik szerint turisztikai erdők E-TG is lehetnek. A BVKSZ 50. § (1) bekezdése szerint különleges városüzemeltési területek keretövezetbe tartoznak azok a beépítésre szánt különleges rendeltetésű területfelhasználási egységek, melyek a főváros városüzemeltetési létesítményei számára biztosítanak területet és a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt más keretövezetbe nem sorolhatók. Az e) pont szerint ilyenek a hulladékkezelés területei KV-HU.

A ... városrendezési és építési szabályzatáról szóló 60/2006. (IX. 12.) számú rendelet (továbbiakban VÉSZ) az ingatlant a BVKSZ előírásainak megfelelően szintén turisztikai erdő, illetve hulladékkezelési terület keretövezetbe sorolja. A VÉSZ 19. §-a a kerületben regisztrált talajszennyezéssel érintett területeken építési munkát csak a teljes körű kármentesítést követően, a Környezetvédelmi Felügyelőség hozzájárulásával tekint engedélyezhetőnek. A Közép-dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2009. január 8-án kelt és 2009. április 21-én módosított határozatával a perbeli ingatlan (az ún. Cs. dombok) rekultivációját engedélyezte, és a műszaki kivitelezés határidejét 2015. szeptember 30-ban állapította meg. A rekultiválandó területet 256500 m2-ben és az ahhoz tartozó fenntartó út sávját 26630 m2-ben határozta meg. A határozat megállapította, hogy a perbeli ingatlan részét képező Cs. dombok feltöltés előtti eredeti terepszintjét a múlt század végéig üzemelő homok- és kavicsbányászat alakította ki. Az eredeti terepszint önmagában is egyenetlen és gödrös volt. A területen a múlt század eleje óta komposzttelep üzemelt, amely hulladékhasznosító üzemként működött. A beszállított, nagyrészt fővárosi hulladékból az iparilag hasznosítható anyagokat kiválogatták, feldolgozták, a nem hasznosíthatót elégették. Az itt készített ún. cs. földet, mint trágyát, és mint töltési anyagot értékesítették. A rekultiváció során tereprendezési munkákat kell végezni, lezáróréteg-rendet kell kialakítani, a lerakót körülvevő övárok létesítésével meg kell oldani a csapadék vízelvezetést, monitoring rendszert kell kialakítani, illetve kezelni kell a depónia gázt.

Az ingatlan tulajdoni lapjára építési tilalom nem került bejegyzésre, az ingatlan 6 ha 5200 m2 nagyságú területére 45 m magasság terjedelemig a MATÁV Rt. javára szóló építési korlátozás szerepel.

A felperes 2006 évig mentesült az ingatlant érintő építmény- és telekadó megfizetése alól, miután a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet alapján a felperest az önkormányzat közszolgáltató szervezetnek tekintette. A helyi adóhatóság 2006 évben helyi adóellenőrzést végzett a felperesnél, amelynek során arra a következtetésre jutott, hogy a felperes perbeli ingatlana (telke és építményei) 2001-től 2006-ig, illetve 2007 évben sem mentesek a telek- és építményadó alól. Az első fokú adóhatóság szakértőt rendelt ki, amelynek véleménye alapján megállapította az eljárás tárgyát képező ingatlanon lévő épületek alapterületét, majd egyik első fokú határozatában 2001-2006 évekre vonatkozóan összesen 45.214.815,6 Ft építményadó, és 438.895.582 Ft telekadó kötelezettséget állapított meg, amely után adóbírságot nem szabott ki, késedelmi pótlékot viszont felszámított. Másik határozatában a felperes terhére 2007 évre 9.694.205 Ft építményadót és 99.356.182 Ft telekadó fizetési kötelezettséget tárt fel, amely után késedelmi pótlék felszámítását is mellőzte.

A felperes fellebbezései folytán eljárt alperes 2006. november 30-án kelt határozatával a 2001-2006 évekre vonatkozóan megállapított építményadó és telekadó összegszerűségében megváltoztatta, és 45.214.815 Ft építményadó különbözetet, valamint 438.895.852 Ft telekadó különbözetet állapított meg, továbbá késedelmi pótlékot számított fel. Az alperes 2007. május 11-i határozatával a 2007 évre megállapított adókülönbözet tárgyában hozott első fokú határozatot helybenhagyta.

A felperes két külön keresetében a határozatok bírósági felülvizsgálatát kérte.

A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban Htv.) 52. § 35. pontja alapján megállapította, hogy a felperes a Htv. értelmezésében nem minősül közszolgáltatónak, mert nem csatornaszolgáltatást nyújt, nem közműves szennyvízelvezetést végez, hanem települési folyékony hulladékot szállít, ami csak a hulladékkezelést szabályozó önkormányzati rendeletek szóhasználatában minősül közszolgáltatásnak.