A Legfelsőbb Bíróság Bhar.1155/2011/6. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 166. §] Bírók: Akácz József, Kónya István, Varga Zoltán

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bhar.III.1.155/2011/6.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, mint harmadfokú bíróság Budapesten, a 2011. év december hó 13. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az emberölés bűntettének kísérlete miatt N.M. ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.292/2010/16. számú ítéletét megváltoztatja, a vádlottat az ellene emberölés bűntettének kísérlete (Btk. 166.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés i) pontja) miatt emelt vád alól felmenti.

Az eljárás során felmerült 833.589 (nyolcszázharmincháromezer-ötszáznyolcvankilenc) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Egyebekben a megtámadott határozatot helybenhagyja.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Bíróság a 2010. április 29-én kelt 8.B.1471/2008/8. számú ítéletével N.M. vádlottat az ellene a Btk. 166.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés i) pontja szerint minősülő emberölés bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette.

Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint halva született újszülött bűncselekmény - emberölés - tárgya nem lehet, ezért a vádlott azzal a magatartásával, hogy a halva született csecsemőt a WC lefolyójában hagyta, bűncselekményt nem követett el.

Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében.

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a 2.Bf.292/2010/16. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a vádlottat bűnösnek mondta ki emberölés bűntettének kísérletében, és ezért őt 2 évi - 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte, egyben kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

A Fővárosi Ítélőtábla arra az álláspontra helyezkedett, hogy az elsőfokú bíróság nem minden rendelkezésre álló bizonyítékot tett tárgyalás anyagává, így ezeket értelemszerűen nem is vetette egybe az ügy egyéb adataival. Ebből következően a megállapított tényállás hiányos (Be. 351.§ (2) bekezdés b) pontja), és a bíróság tényekből helytelen ténybeli következtetést vont le (Be. 351.§ (2) bekezdés d) pontja).

Erre figyelemmel az ítélőtábla az ügyben tárgyalást tartott, amelynek keretében részbizonyítást vett fel, és ismertette azokat az okiratokat, amelyek álláspontja szerint az ügy szempontjából jelentőséggel bírnak.

Ennek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 352.§ (1) bekezdés a) pontja alapján a következőkkel egészítette ki:

- a vádlott a gyanúsítotti vallomása szerint (nyomozati iratok: 585. oldal 4. és 5. bekezdés) észlelte magán a terhességének kétségbevonhatatlan jeleit.

- a munkásszállón vele együtt lakó munkatársai előtt - azok kérdése ellenére - kifejezetten letagadta terhességét (nyomozati iratok: 587. oldal 2. és 3. bekezdés).

- 2008. év január hó 20. napján a vádlottnál erős szülési fájások és görcsök jelentkeztek, amelyek alapján arra következtetett, hogy szülni fog, vagy hogy "elmegy a baba" (nyomozati iratok: 587. oldal utolsó előtti bekezdés), ezért megkérte lakótársát V.G.-t, hogy hívja a mentőket, majd a szállón a szomszéd szobában lakó B.B.-t kérte meg, hogy kísérje ki a női WC-be.

- A WC helyiségben erős szülési fájdalom tört rá, érezte, hogy a baba megindult, ezért nyomnia kell, ennek következtében a baba egyből kijött, érezte, hogy "nagy volt ami kijött" és ezzel együtt elmúlt a nagy fájdalom is (nyomozati iratok: 589. oldal 6. bekezdés).

- Az időközben kiérkezett mentősök többször kérték a vádlottat, hogy jöjjön ki a WC helyiségből, sőt L.R. tanú is többször benézett a WC fülkébe, de sem neki, sem a mentősöknek nem mondta el, hogy mi történik vele, hogy éppen szül (nyomozati iratok: 589. oldal 5. bekezdés, nyomozati iratok: 281. oldal alatt elfekvő mentős esetlap és nyomozati iratok: 303. naplószám alatti kórlap, és a 323. sorszám alatti kórházi zárójelentés).

- A vádlott a WC kagylóba a szülés után nem nézett bele, és a mentősök kérésére a WC-t nem is öblítette le. Ezt követően a mentősök a Kórház nőgyógyászatára vitték, de sem a mentősöknek, sem a kórházban nem szólt senkinek a történtekről. Sem a mentősöktől, sem a kórházban nem kérdezte meg senkitől, hogy mi lett a babával (nyomozati iratok: 589. oldal utolsó bekezdés).

- A vádlott 2008. év január hó 20. napján 23:24 órakor a nőgyógyászatról sms-t küldött B.B.-nek a vele egy munkásszállón lakó ismerősének, amelynek szövege szerint "Hali-hó. Felébredtem az altatásból. Nekem még gőzöm sincs mi volt ez az egész, az orvos valami belső vérzést magyarázott. Holnap már mehetek is haza, még írok". Ezen kívül 2008. év január hó 21. napján - B.B. tanú rendőrségi tanúkihallgatása közben - egy újabb sms-t küldött nevezettnek: "Hali. A cs.-t +ne említsd rendőröknek. Hívlak majd".

- A vádlott által szült fiú magzat súlya: 1715 g, hossza: 45 cm, fejkörfogata: 30 cm, mellkörfogata: 25 cm, vállkörfogata: 29 cm, talphossza: 6 cm, köldökzsinór hossza: 46 cm volt.

- A szülés a terhesség 31-32. hetében zajlott le.

- Az újszülött holtan született, halálának oka nagy valószínűséggel nagyobb mennyiségű magzatvíz belégzése volt. Tekintettel arra, hogy az újszülött méhen kívül nem lélegzett, így a WC csészében található víz a szervezetébe nem került. Figyelemmel a masszív magzatvíz belehelésre, szaksegítéssel történő szülés esetén életben maradásának esélye csekély lett volna. Az újszülött nem volt érett, így életképessége is nagyfokban csökkent volt (halottszemle jegyzőkönyv, valamint a nyomozati iratok: 245. oldalon található igazságügyi orvosszakértői vélemény).

- N.M. vádlott és a fiú újszülött között anya-gyermek biológiai rokonság állt fenn (22/A/08/DNS igazságügyi szakértői vélemény).

- N.M. vádlott sem a cselekmény elkövetésekor, sem a vizsgálat idején kóros elmeállapotban, elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban, vagy személyiségzavarban nem szenvedett, illetve nem szenved, beszámítási képességét kizáró, vagy korlátozó körülmény nem állt fenn. Nála a szülést követő olyan tudati állapot nem állapítható meg, amely korlátozta volna őt abban, hogy a cselekménye következményeit felismerje (igazságügyi ideg- és elmeorvos, valamint pszichológus együttes szakértői vélemény).

A másodfokú bíróság megállapította, hogy e kiegészítésekkel az elsőfokú bíróság ítélete minden tekintetben megalapozott, mentes a Be. 351.§ (2) bekezdésében felsorolt hiányosságoktól, és ezáltal felülbírálatra alkalmas.

Az ítélet ellen a vádlott és védője elsősorban felmentésért, másodsorban előzetes mentesítés érdekében jelentett be fellebbezést.

A védő fellebbezésének indokolásában arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság felmentő rendelkezése igen, ítéletének jogi indokolása azonban nem fogadható el, ugyanis a vádlott felmentésének jogcíme nem a védett jogi tárgy hiánya, hanem - helyesen - a vádlott tévedése, amely büntethetőséget kizáró ok.