BH 2011.4.95 Nem valósít meg eljárási szabálysértést, ha a tárgyaláson az egyik vádlott meghatalmazott védőjét olyan ügyvéd helyettesíti, akinek ügyvédjelöltje a másik vádlott meghatalmazott védőjének helyetteseként jár el [Be. 44. § (4) bek. 373. § (1) bek. II/d. pont].

A városi bíróság a 2009. május 26. napján kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki 3 rb. csalás bűntettében, amelyből 1 rb. folytatólagosan elkövetett [Btk. 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pont, (6) bekezdés b) pont], csalás bűntettében [Btk. 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pont, (5) bekezdés b) pont], magánokirat-hamisítás vétségében (Btk. 276. §), ezért a bíróság halmazati büntetésül 4 év börtönre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Egyidejűleg 20 478 803 forint összegre vagyonelkobzást is elrendelt.

A megyei bíróság a 2010. június 16. napján kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. terhelt vonatkozásában megváltoztatta, az I. r. terheltet kötelezte, hogy a magánfélnek 1 151 891 forint kártérítést, valamint az államnak 69 115 forint illetéket fizessen meg. Az I. r. terhelt vonatkozásában a vagyonelkobzást mellőzte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ügydöntő határozat ellen az I. r. terhelt meghatalmazott védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján.

A felülvizsgálati indítvány szerint a Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontja szerinti abszolút eljárási szabálysértés valósult meg azzal, hogy a 2009. március 11-én - kötelező védelem mellett - tartott elsőfokú tárgyaláson - a terheltek közötti érdekellentét ellenére - az I. r. terhelt védelmét ellátó dr. M. Gy. ügyvéd munkáltatója volt a II. r. terhelt védelmében eljáró dr. H. D. ügyvédjelöltnek.

Az ügyvédekről szóló törvény értelmében az ügyvédjelölt munkáltatója utasításai szerint jár el a hatóság előtt, és a munkáltatója egyetértésével helyettesíthet más ügyvédet. Jelen esetben az érdekellentétben lévő két terhelt védelmét ugyanaz a védő (ügyvédjelölt) nem láthatta volna el.

A másodfokú bíróságnak ettől eltérő jogi okfejtése téves és nem összeegyeztethető a Be. 5. §-ában megfogalmazott, terheltet megillető védelem garanciális jogával. A védelemhez való alapjogok másodfokú bíróság által képviselt kiterjesztő értelmezése nem fogadható el.

Erre tekintettel a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.

A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítvány elutasítását indítványozta. Indokai szerint a felülvizsgálati indítvány nem az előterjesztésre jogosult személytől származik.

A Be. 417. § (1) bekezdés II/a) és c) pontja értelmében a terhelt saját javára, a védő pedig csak védence javára nyújthat be felülvizsgálati indítványt. Ebből következően a védő csak olyan felülvizsgálati okra hivatkozhat, amely védencét érinti. A felülvizsgálati indítványban hivatkozott védői álláspontból következően az ügyvédjelölt személyéhez kapcsolódó okból a II. r. terhelt védekezéshez való joga sérült. Ebben az esetben ezt a II. r. terhelt vagy meghatalmazott védője lett volna jogosult felülvizsgálati indítványban sérelmezni.

Az ügyészi álláspont szerint téves a felülvizsgálati indítvány azon érvelése, hogy az ügyvédjelöltet alkalmazó ügyvédet megillető utasítás jogát más ügyvéd helyetteseként eljáró ügyvédre is kiterjeszthetőnek tartja.

A felülvizsgálati indítvány nem alapos.

Az I. r. terhelt védője arra hivatkozással terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, hogy az érdekellentétben álló I. és II. r. terhelt védelmében a 2009. március 11. napján tartott tárgyaláson ugyanaz a védő járt el.