32015R1589[1]

A Tanács (EU) 2015/1589 rendelete (2015. július 13.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (kodifikált szöveg)

A TANÁCS (EU) 2015/1589 RENDELETE

(2015. július 13.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (kodifikált szöveg)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 109. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1) A 659/1999/EK tanácsi rendeletet (2) több alkalommal jelentősen módosították (3). A rendeletet az áttekinthetőség és ésszerűség érdekében célszerű kodifikálni.

(2) Az egyes ágazatok szabályozására megállapított különös eljárási szabályok sérelme nélkül ezt a rendeletet valamennyi ágazatban nyújtott támogatásra alkalmazni kell. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 93. és 107. cikkének alkalmazásában a Bizottság az EUMSZ 108. cikke értelmében különös hatáskörrel rendelkezik, a már létező támogatás felülvizsgálatakor, az új vagy a módosított támogatással kapcsolatos határozat meghozatalakor, illetve akkor, amikor intézkedést hoz határozatainak be nem tartása vagy a bejelentési kötelezettség elmulasztása tárgyában, annak eldöntésére, hogy az állami támogatás összeegyeztethető-e a belső piaccal.

(3) Az állami támogatási szabályok korszerűsítése keretében - az Európa 2020 növekedési stratégia végrehajtásának és az államháztartási konszolidációnak az elősegítése érdekében - hatékonyan és az Unió egész területén egységesen kell alkalmazni az EUMSZ 107. cikkét. A 659/1999/EK tanácsi rendelet egységes szerkezetbe foglalta és megerősítette a Bizottság korábban alkalmazott, a jogbiztonság növelésére és az állami támogatási politika átlátható környezetben történő továbbfejlesztésére vonatkozó gyakorlatát.

(4) A jogbiztonság biztosítása érdekében indokolt meghatározni azon körülményeket, amelyek mellett egy támogatást létező támogatásnak kell tekinteni. A belső piac megvalósítása és fejlesztése fokozatos eljárás, amely az állami támogatási politika állandó fejlesztésében tükröződik. E fejlesztések következtében egyes intézkedések, amelyek hatálybalépésük időpontjában nem minősültek állami támogatásnak, azóta már támogatássá válhattak.

(5) Az EUMSZ 108. cikke (3) bekezdésének megfelelően minden, új támogatás nyújtására vonatkozó tervet be kell jelenteni a Bizottságnak, és a Bizottság engedélye előtt nem léptethetők hatályba.

(6) Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően a tagállamok kötelesek a Bizottsággal együttműködni, és minden olyan szükséges információt megadni, amely lehetővé teszi a Bizottság számára az e rendelet szerinti feladatainak ellátását.

(7) Azt a határidőt, amely alatt a Bizottság lefolytatja a bejelentett támogatás előzetes vizsgálatát, a teljes bejelentés kézhezvételétől, vagy attól az időponttól számítva két hónapban kell megállapítani, amikor a Bizottság az érintett tagállam alaposan megindokolt, a bejelentést abból az okból teljesnek nyilvánító nyilatkozatát kézhez kapja, mert a Bizottság által kért kiegészítő információk nem hozzáférhetők vagy már benyújtották azokat. A jogbiztonság biztosítása érdekében az előzetes vizsgálatot egy határozattal kell lezárni.

(8) Minden olyan esetben, amikor az előzetes vizsgálat eredményeként a Bizottság nem tudja megállapítani, hogy a támogatás összeegyeztethető-e a belső piaccal, hivatalos vizsgálati eljárást kell kezdeni annak érdekében, hogy a Bizottság megkapjon minden, a támogatás összeegyeztethetőségének megállapításához szükséges információt, és hogy az érdekelt feleknek lehetőségük legyen észrevételeik benyújtására. Az érdekelt felek jogait az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdésében előírt hivatalos vizsgálati eljárás során lehet a legjobban biztosítani.

(9) A bejelentett vagy jogellenes állami támogatások belső piaccal való összeegyeztethetőségének értékelése céljából - amely értékelés az EUMSZ 108. cikke értelmében a Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik - helyénvaló a Bizottság számára biztosítani azt, hogy az állami támogatásokra vonatkozó szabályok érvényesítése céljából bármely szükséges piaci információt megkérhessen a tagállamoktól, vállalkozásoktól, vagy a vállalkozások társulásaitól, amennyiben kétségesnek találja az érintett intézkedés uniós szabályokkal való összeegyeztethetőségét, és emiatt hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményezett. A Bizottságnak különösen azokban az esetekben kell élnie ezen hatáskörével, amikor úgy tűnik, hogy összetett és alapos értékelésre van szükség. Annak eldöntésekor, hogy éljen-e ezzel a hatáskörrel, a Bizottságnak kellőképpen figyelembe kell vennie az előzetes vizsgálat időtartamát.

(10) Valamely támogatási intézkedés - különösen az alapos értékelést igénylő, technikailag összetett intézkedések - összeegyeztethetőségének a hivatalos vizsgálati eljárás kezdeményezését követő értékelése céljából biztosítani kell, hogy a Bizottság - amennyiben az érintett tagállam által az előzetes vizsgálat során szolgáltatott információk nem elegendőek - egyszerű információnyújtási kérelem vagy határozat útján, az arányosság elvének különösen a kis- és középvállalkozások esetében történő megfelelő figyelembevételével felszólíthasson tagállamokat, vállalkozásokat, vagy vállalkozások társulásait az értékelés elvégzéséhez szükséges piaci információk benyújtására.

(11) A támogatás kedvezményezettje és az érintett tagállam közötti különleges kapcsolatra tekintettel biztosítani kell, hogy a Bizottság csak akkor kérhessen információt a támogatás kedvezményezettjétől, ha az érintett tagállam ahhoz hozzájárul. A szóban forgó támogatási intézkedés kedvezményezettje általi információszolgáltatás nem teremt jogalapot a Bizottság és a szóban forgó kedvezményezett közötti kétoldalú tárgyalásokra.

(12) A Bizottságnak az információnyújtási kérelem címzettjeit objektív és az adott esetnek megfelelő kritériumok alapján kell kiválasztania, biztosítva azt is, hogy amikor vállalkozások vagy vállalkozástársulások mintaként szolgáló csoportjaihoz intéz ilyen kérelmet, a válaszadók reprezentatív mintát képezzenek az egyes kategóriákon belül. A kért információnak elsősorban tényszerű társasági és piaci adatokat, valamint a piac működésének tényeken alapuló elemzését kell tartalmaznia.

(13) Az eljárás kezdeményezőjeként a Bizottságnak kell felelősnek lennie a tagállamok, vállalkozások, vagy vállalkozások társulásai általi információnyújtásnak és az átadandó információ állítólagos bizalmas voltának az ellenőrzéséért.

(14) Lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság a vállalkozásokhoz vagy vállalkozások társulásaihoz intézett információnyújtási kérelmek teljesítését pénzbírság vagy kényszerítő bírság útján kikényszerítse. A pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok összegének meghatározásakor a Bizottságnak kellőképpen figyelembe kell vennie az arányosság és a megfelelőség elvét, különösen a kis- és középvállalkozások esetében. Az információszolgáltatásra felszólított felek jogait a pénzbírság vagy a kényszerítő bírság kiszabását megelőző véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása útján védelmezni kell. Az EUMSZ 261. cikkének megfelelően az Európai Unió Bírósága számára teljes körű mérlegelési jogkört kell biztosítani e pénzbírságok és kényszerítő bírságok tekintetében.

(15) Lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság az arányosság és a megfelelőség elvét kellően figyelembe véve csökkentse a kényszerítő bírságok összegét vagy teljes körű felmentést adjon alóluk, ha a kérelem címzettjei - jóllehet a határidő már lejárt - benyújtják a kért információt.

(16) A pénzbírságok és a kényszerítő bírságok nem alkalmazandók a tagállamokra, mivel ők az EUSZ 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően kötelesek a Bizottsággal lojálisan együttműködni, és minden olyan szükséges információt a Bizottság számára megadni, amely lehetővé teszi az e rendelet szerinti feladatainak ellátását.

(17) Az érdekelt felek által benyújtott észrevételek áttekintése után, amint a kétségek tisztázódtak, a Bizottságnak végső határozattal kell lezárnia a vizsgálatot. Amennyiben ez a vizsgálat nem zárul le az eljárás megkezdésétől számított 18 hónapon belül, indokolt, hogy az érintett tagállam lehetőséget kapjon a határozat meghozatalának kérelmezésére, amelyet a Bizottság két hónapon belül köteles meghozni.

(18) Az érintett tagállam védelemhez való jogának biztosítása érdekében a tagállam részére meg kell küldeni a más tagállamoknak, a vállalkozásoknak, vagy a vállalkozások társulásainak küldött információnyújtási kérelmek másolatát, és lehetővé kell tenni számára, hogy véleményezze a kapott észrevételeket. Közölni kell továbbá a tagállammal a felszólított vállalkozások és vállalkozás- társulások nevét, amennyiben e szervezetek nem bizonyították, hogy jogos érdekük fűződik kilétük védelméhez.

(19) A Bizottságnak kellően figyelembe kell vennie a vállalkozásoknak az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekeit. A Bizottság nem használhat fel határozataiban a válaszadók által benyújtott olyan bizalmas adatokat, amelyek nem aggregálhatók és egyéb módon sem anonimizálhatók, kivéve akkor, ha a válaszadók előzetesen hozzájárultak ahhoz, hogy az adatokat az érintett tagállam rendelkezésére bocsássa.

(20) Azon esetekre, amikor a bizalmasként megjelölt információkra feltételezhetően nem vonatkoznak szolgálati titoktartási kötelezettségek, célszerű egy olyan mechanizmust fenntartani, amelynek alapján a Bizottság határozhat arról, hogy az adott információ milyen mértékben fedhető fel. Az információ bizalmas mivoltát elutasító határozatban meg kell jelölni azt az időtartamot, amelynek végén az információt felfedik, lehetőséget adva ezzel a válaszadónak a rendelkezésére álló bírósági védelem igénybevételére, beleértve az ideiglenes intézkedéseket is.

(21) Az állami támogatásra vonatkozó szabályok helyes és hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság lehetőséget kap a pontatlan információn alapuló határozat visszavonására.

(22) Az EUMSZ 108. cikkének való megfelelés biztosítása érdekében és különösen a 108. cikk (3) bekezdésében szereplő a bejelentési kötelezettségre és felfüggesztési záradékra tekintettel, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a jogellenes támogatások valamennyi esetét. Az átláthatóság és a jogbiztonság érdekében meg kell határozni az ilyen esetekben alkalmazandó eljárásokat. Abban az esetben, ha egy tagállam nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének vagy nem tartja tiszteletben a felfüggesztési záradékot, a Bizottságot nem kötik határidők.

(23) Lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság a jogellenes támogatásokkal kapcsolatos információkat a forrásra való tekintet nélkül, saját kezdeményezésére megvizsgálhassa annak érdekében, hogy biztosítsa az EUMSZ 108. cikkének és különösen a 108. cikk (3) bekezdésében megállapított bejelentési kötelezettségnek és felfüggesztési rendelkezésnek a betartását, és hogy értékelje valamely támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét.

(24) A jogellenes támogatás esetében a Bizottságnak biztosítani kell a jogot, hogy megkapjon valamennyi, a döntéséhez szükséges információt, és ahol szükséges azonnal helyreállítsa a torzulásmentes versenyt. Indokolt, hogy a Bizottság lehetőséget kapjon az érintett tagállamra vonatkozó ideiglenes intézkedések meghozatalára. Az ideiglenes intézkedés lehet információnyújtási rendelkezés, felfüggesztő rendelkezés és visszatérítési rendelkezés. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a rendelkezésre álló információk alapján határozzon, amennyiben az információs rendelkezést nem tartják be, illetve amennyiben a felfüggesztési és a visszatérítési rendelkezést nem tartják be, lehetőséget kell biztosítani a Bizottság számára arra, hogy az ügyet közvetlenül a Bíróság elé utalja az EUMSZ 108. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően.

(25) A belső piaccal össze nem egyeztethető jogellenes támogatás esetében helyre kell állítani a hatékony versenyt. Ebből a célból szükség van arra, hogy a támogatást, beleértve a kamatokat, késedelem nélkül visszatérítsék. Indokolt, hogy a visszatérítésre a nemzeti jog eljárásai szerint kerüljön sor. Azoknak az eljárásoknak az alkalmazása nem akadályozhatja a hatékony verseny helyreállítását azáltal, hogy meghiúsítja a bizottsági határozat közvetlen és hatékony végrehajtását. Ennek az eredménynek az eléréséhez a tagállamoknak meg kell hozniuk minden olyan intézkedést, amely biztosítja a Bizottság határozatának hatékonyságát.

(26) A jogbiztonság biztosítása érdekében indokolt egy 10 éves jogvesztő határidő megállapítása a jogellenes támogatások tekintetében, amelynek lejárta után a visszatérítés már nem rendelhető el.

(27) A jogbiztonság érdekében helyénvaló jogvesztő határidőket megállapítani a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabása és végrehajtása tekintetében.

(28) A támogatással való visszaélés hasonló hatással lehet a belső piac működésére, mint a jogellenes támogatás, és így hasonló eljárások szerint kell kezelni. A jogellenes támogatástól eltérően az a támogatás, amellyel visszaéltek, olyan támogatás, amelyet a Bizottság korábban jóváhagyott. Ezért a Bizottság nem alkalmazhatja a visszatérítési rendelkezést a támogatással való visszaélés esetén.

(29) Az EUMSZ 108. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság köteles a tagállamokkal együttműködve folyamatosan felülvizsgálni valamennyi létező támogatási programot. Az átláthatóság és a jogbiztonság érdekében indokolt meghatározni az adott cikk szerinti együttműködés alkalmazási körét.

(30) Annak biztosítására, hogy a létező támogatási programok összeegyeztethetők legyenek a belső piaccal, valamint az EUMSZ 108. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottságnak megfelelő intézkedéseket kell javasolnia, amennyiben a létező támogatási programok nem, vagy többé már nem egyeztethetők össze a belső piaccal, és kezdeményeznie kell az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárást, ha az érintett tagállam visszautasítja a javasolt intézkedések alkalmazását.

(31) Indokoltt meghatározni zon lehetőségeket, amikor harmadik feleknek meg kell védeniük érdekeiket az állami támogatási eljárásokban.

(32) A panaszbejelentések az uniós állami támogatásokra vonatkozó szabályok megsértésével kapcsolatos lényegi információforrásnak tekinthetők. A Bizottsághoz benyújtott panaszok minőségének biztosítása és egyúttal az átláthatóság és a jogbiztonság érdekében helyénvaló megállapítani azokat a feltételeket, amelyeknek minden panasznak meg kell felelnie annak érdekében, hogy a Bizottság számára a feltételezett jogellenes támogatással kapcsolatos információforrásnak minősüljön, és előzetes vizsgálat elindításához vezessen. Az e feltételeknek meg nem felelő panaszokat általános piaci információnak kell tekinteni, és azok nem vezetnek szükségszerűen hivatalból történő vizsgálatindításhoz.

(33) A panaszt benyújtó felektől meg kell követelni annak igazolását, hogy az EUMSZ 108. cikke (2) bekezdésének és e rendelet 1. cikke h) pontjának értelmében érdekelt felek. Arra is kötelezni kell őket, hogy a Bizottság által végrehajtási rendelkezésben megállapított űrlapon nyújtsanak be meghatározott mennyiségű információt. Annak érdekében, hogy ne rettentse el az esetleges panaszosokat a panasz benyújtásától, az ilyen végrehajtási rendelkezésnek figyelembe kell vennie azt, hogy a panasz benyújtása ne legyen terhes az érdekelt fél számára.

(34) Annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság a belső piac egész területén egységesen lépjen fel a hasonló ügyekben, helyénvaló olyan külön jogalapról rendelkezni, amely lehetővé teszi a Bizottság számára azt, hogy több tagállamra kiterjedő, gazdasági ágazatokra vagy meghatározott támogatási eszközökre vonatkozó vizsgálatokat indítson. Arányossági okokból és az ilyen vizsgálatokkal járó súlyos adminisztratív terhekre figyelemmel az ágazati vizsgálatokra csak akkor kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló információ alapján joggal feltételezhető, hogy egy adott ágazatban az állami támogatási intézkedések több tagállamban is súlyosan korlátozzák vagy torzítják a versenyt a belső piacon, vagy ha egy bizonyos ágazatban eszközölt létező támogatási intézkedések több tagállamban sem egyeztethetők vagy már nem egyeztethetők össze a belső piaccal. Az ilyen vizsgálatok lehetővé tennék, hogy a Bizottság hatékonyan és átláthatóan kezelje az állami támogatások horizontális problémáit, és az érintett ágazatról még előzetesen átfogó képet kapjon.

(35) Annak érdekében, hogy a Bizottság hatékonyan ellenőrizhesse a bizottsági határozatok betartását, és a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés megkönnyítésére a tagállamokban létező támogatási programoknak az EUMSZ 108. cikkének (1) bekezdése szerinti folyamatos felülvizsgálata céljából az összes létező támogatási program tekintetében általános jelentéstételi kötelezettséget kell előírni.

(36) Amennyiben a Bizottságnak komoly kételyei merülnek fel határozatainak betartásával kapcsolatban, rendelkezésére kell álljanak további eszközök, amelyek segítségével hozzájut azokhoz az információkhoz, amelyekkel ellenőrizheti, hogy határozatait hatékonyan végrehajtják-e. Ebből a célból a helyszíni ellenőrzés indokolt, és hasznos eszköznek minősül, különösen olyan esetekben, amikor a támogatással valószínűleg visszaéltek. Ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy helyszíni ellenőrzést végezzen, és biztosítani kell, hogy tagállamok illetékes hatóságai együttműködjenek, ha egy vállalkozás ellenez egy ilyen helyszíni ellenőrzést.

(37) Az állami támogatási szabályok egységes alkalmazásához ki kell alakítani a tagállamok bíróságai és a Bizottság közötti együttműködés módozatait. Ez az együttműködés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdését és 108. cikkét alkalmazó valamennyi tagállami bíróság számára releváns. A nemzeti bíróságok számára lehetővé kell tenni különösen azt, hogy a Bizottságtól tájékoztatást vagy véleményt kérjenek az állami támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben. A Bizottság számára is lehetővé kell tenni azt, hogy az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének vagy 108. cikkének alkalmazására felkért bíróságok részére írásbeli vagy szóbeli észrevételeket nyújtson be. Amikor a Bizottság a fentiek alapján segítséget nyújt a nemzeti bíróságoknak, a közérdek védelmére vonatkozó kötelezettségével összhangban kell eljárnia.

(38) A Bizottság említett észrevételei és véleménye nem sérthetik az EUMSZ 267. cikkét és nem lehetnek kötelezőek a nemzeti bíróságokra. Azokat a nemzeti eljárási szabályoknak és gyakorlatnak megfelelően kell benyújtani - ideértve a felek jogait védő szabályokat és gyakorlatokat -, a nemzeti bíróságok függetlenségének teljes körű tiszteletben tartásával. A Bizottságnak a saját kezdeményezésére benyújtott észrevételeit az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének és 108. cikkének az egységes alkalmazásához fontos esetekre, így különösen azokra az esetekre kell korlátoznia, amelyek az állami támogatásokkal kapcsolatos uniós ítélkezési gyakorlat érvényesítése vagy továbbfejlesztése szempontjából jelentősek.

(39) Az átláthatóság és a jogbiztonság érdekében indokolt a közvélemény tájékoztatása a bizottsági határozatokról, miközben ugyanakkor fenn kell tartani azt az elvet, hogy az állami támogatásokra vonatkozó határozatok címzettje az érintett tagállam. Ezért indokolt teljes vagy összefoglaló formában közzétenni minden olyan határozatot, amely érintheti az érdekelt felek érdekeit, vagy az ilyen határozatok egy példányát az érdekelt felek rendelkezésére bocsátani, amennyiben ezeket nem tették közzé vagy nem teljes egészében tették közzé.

(40) Határozatai közzétételekor a Bizottságnak az EUMSZ 339. cikkének megfelelően tiszteletben kell tartania a szolgálati titoktartásra vonatkozó szabályokat, ideértve a bizalmas információk és személyes adatok védelmére vonatkozó kötelezettséget.

(41) Lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság az állami támogatásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal szoros együttműködésben végrehajtási rendelkezéseket fogadjon el az e rendeletben szereplő eljárásokra vonatkozóan,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) "támogatás": bármely olyan intézkedés, amely megfelel az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében megállapított összes feltételnek;

b) "létező támogatás":

i. Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási okmánya 144. és 172. cikkének, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozási okmánya 3. pontjának és a IV. melléklet függelékének, valamint Bulgária és Románia csatlakozási okmánya 2. pontjának és 3. pontja b) alpontjának és az V. melléklet függelékének, továbbá Horvátország csatlakozási okmánya 2. pontjának és 3. pontja b) alpontjának és a IV. melléklet függelékének sérelme nélkül, minden támogatás, amely az EUMSZ-nek az érintett tagállamokban történő hatálybalépését megelőzően már létezett, vagyis az olyan támogatási programok és egyedi támogatások, amelyeket az EUMSZ-nek az érintett tagállamokban történő hatálybalépése előtt vezettek be és azt követően is alkalmazhatók;

ii. engedélyezett támogatás, azaz olyan támogatási programok és egyedi támogatások, amelyeket a Bizottság vagy a Tanács engedélyezett;

iii. olyan támogatás, amelyet a 659/1999/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdése szerint vagy a 659/1999/EK rendelet hatálybalépése előtt, de ennek az eljárásnak megfelelően engedélyeztek;

iv. olyan támogatás, amely létező támogatásnak tekintendő az e rendelet 17. cikke szerint;

v. olyan támogatás, amelyet létező támogatásnak kell tekinteni, mert megállapítható, hogy a hatálybalépése idején nem minősült támogatásnak, és ezt követően - a belső piac fejlődésének eredményeként és anélkül, hogy a tagállam módosította volna - vált támogatássá. Egyes intézkedéseknek egy tevékenység az uniós jog általi liberalizálását követő támogatássá válása során az ilyen intézkedések a liberalizációra megállapított időpontot követően már nem minősülnek támogatásnak;

c) "új támogatás": olyan támogatás, azaz támogatási program és egyedi támogatás, amely nem létező támogatás, beleértve a létező támogatások módosítását is;

d) "támogatási program": olyan jogi aktus, amely alapján - anélkül, hogy további végrehajtási intézkedésre volna szükség - egyedi támogatásokat lehet megítélni azon vállalkozások számára, amelyeket a jogi aktusban általános vagy elvont módon jelöltek meg, illetve olyan jogi aktus, amelynek alapján a meghatározott projekthez nem kapcsolódó támogatást egy vagy több vállalkozásnak lehet megítélni határozatlan időre és/vagy meghatározatlan összegben;

e) "egyedi támogatás": olyan támogatás, amelyet nem egy támogatási program alapján ítéltek oda, és azon támogatás, amely támogatási program alapján kötelező bejelentés alá tartozik;

f) "jogellenes támogatás": olyan új támogatás, amelyet az EUMSZ 108. cikke (3) bekezdésének megsértésével vezettek be;

g) "támogatással való visszaélés": a kedvezményezett a támogatást a 659/1999/EK tanácsi rendelet 4. cikkének (3) bekezdése, vagy 7. cikkének (3) vagy (4) bekezdése vagy e rendelet 4. cikkének (3) bekezdése vagy 9. cikkének (3) vagy (4) bekezdése szerint hozott határozatok megsértésével használja fel;

h) "érdekelt fél": olyan tagállam vagy személy, vállalkozás vagy vállalkozások társulása, amelyek, illetve akinek érdekeit a támogatás nyújtása érintheti, különösen a támogatás kedvezményezettje, a versenytárs vállalkozások és a szakmai szövetségek.

II. FEJEZET

A BEJELENTETT TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS

2. cikk

Az új támogatás bejelentése

(1) Amennyiben arról az EUMSZ 109. cikke vagy az egyéb rendelkezései szerinti rendeletek másként nem rendelkeznek, az érintett tagállam az új támogatás nyújtására vonatkozó tervezeteket kellő időben bejelenti a Bizottságnak. A Bizottság késedelem nélkül tájékoztatja az érintett tagállamot a bejelentés kézhezvételéről.

(2) A bejelentésben az érintett tagállam megad minden szükséges információt, hogy lehetővé tegye a Bizottság számára a 4. és 9. cikk szerinti határozat meghozatalát (a továbbiakban: teljes bejelentés).

3. cikk

Felfüggesztési záradék

A 2. cikk (1) bekezdése szerint bejelentendő támogatás nem léptethető hatályba a Bizottság támogatást engedélyező határozata előtt vagy a határozatának vélelmezett meghozatala előtt.

4. cikk

A bejelentés előzetes vizsgálata és a Bizottság határozatai

(1) A Bizottság megvizsgálja a bejelentést közvetlenül annak kézhezvétele után. A 10. cikk sérelme nélkül a Bizottság az e cikk (2), (3) vagy (4) bekezdése szerint határozatot hoz.

(2) Amennyiben az előzetes vizsgálatot követően a Bizottság úgy találja, hogy a bejelentett intézkedés nem valósít meg támogatást, megállapítását határozatban rögzíti.

(3) Amennyiben az előzetes vizsgálatot követően a Bizottság úgy találja, hogy nem merült fel kétség a bejelentett intézkedés belső piaccal való összeegyeztethetőségét illetően, és amennyiben az az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, a Bizottság úgy határoz, hogy az intézkedés összeegyeztethető a belső piaccal (a továbbiakban: kifogást nem tartalmazó határozat). A határozat megjelöli, hogy az EUMSZ-ben szereplő melyik kivétel került alkalmazásra.

(4) Amennyiben az előzetes vizsgálatot követően a Bizottság úgy találja, hogy kétség merült fel a bejelentett intézkedés belső piaccal való összeegyeztethetőségét illetően, az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás kezdeményezéséről dönt (továbbiakban: hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményező határozat).

(5) Az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében említett határozatokat két hónapon belül kell meghozni. Ez a határidő a teljes bejelentés kézhezvételének időpontjától kezdődik. A bejelentés akkor tekinthető teljesnek, ha annak kézhezvételétől számított két hónapon belül, vagy a kért kiegészítő információk átvételétől számított két hónapon belül a Bizottság nem kér további információt. A határidő a Bizottság és az érintett tagállam hozzájárulásával meghosszabbítható. A Bizottság adott esetben rövidebb határidőt is meghatározhat.

(6) Amennyiben a Bizottság nem hozott határozatot a (2), (3) vagy (4) bekezdésnek megfelelően az (5) bekezdésben megállapított határidőn belül, úgy kell tekinteni, hogy a támogatást engedélyezte. Az érintett tagállam bevezetheti a kérdéses intézkedéseket, miután erről a Bizottságot előzetesen értesíti, hacsak a Bizottság az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül nem hoz e cikk szerint határozatot.

5. cikk

A bejelentő tagállamhoz intézett információnyújtási kérelem

(1) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az érintett tagállam által a 2. cikk szerint bejelentett intézkedésről nyújtott információ hiányos, minden szükséges további információt megkér. Amikor egy tagállam válaszol az ilyen megkeresésre, a Bizottság értesíti a tagállamot a válasz kézhezvételéről.

(2) Amennyiben az érintett tagállam nem vagy hiányosan adja meg a kért információt a Bizottság által előírt határidőn belül, a Bizottság emlékeztetőt küld további megfelelő határidő biztosításával, amely alatt az információt át kell adni.

(3) A bejelentést visszavontnak kell tekinteni, ha a kért információt az előírt határidőn belül nem nyújtják be, hacsak a határidőt - lejárta előtt - a Bizottság az érintett tagállam hozzájárulásával nem hosszabbította meg, vagy az érintett tagállam kellően indokolt nyilatkozatában nem tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy a bejelentést teljesnek tekinti, mivel a kért kiegészítő információk nem hozzáférhetők, vagy azokat már benyújtották. Ez esetben a 4. cikk (5) bekezdésében említett határidő a nyilatkozat kézhezvételét követő napon kezdődik. Amennyiben a bejelentést visszavontnak kell tekinteni, a Bizottság tájékoztatja erről a tagállamot.

6. cikk

Hivatalos vizsgálati eljárás

(1) A hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményező határozat összefoglalja a vonatkozó ténybeli és jogi kérdéseket, tartalmazza a Bizottság előzetes értékelését a javasolt intézkedés támogatási jellegére vonatkozóan, és meghatározza a belső piaccal való összeegyeztethetőséggel kapcsolatban felmerült kétségeket. A határozat felszólítja az érintett tagállamot és az egyéb érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket egy meghatározott, általában egy hónapot meg nem haladó határidőn belül. Kellően indokolt esetben a Bizottság meghosszabbíthatja az előírt határidőt.

(2) A Bizottság a beérkezett észrevételeket közli az érintett tagállammal. Amennyiben az érdekelt fél a lehetséges kár miatt úgy kívánja, személyét az érintett tagállam előtt nem fedik fel. Az érintett tagállam általában egy hónapot meg nem haladó előírt határidőn belül válaszolhat a benyújtott észrevételekre. Kellően indokolt esetekben a Bizottság meghosszabbíthatja az előírt határidőt.

7. cikk

Más forrásokhoz intézett információnyújtási kérelem

(1) Amennyiben a tagállam által az előzetes vizsgálat során benyújtott információk nem elegendőek, a Bizottság a 6. cikkben meghatározott hivatalos vizsgálati eljárás kezdeményezését követően, különösen az alapos vizsgálatot igénylő, technikailag összetett intézkedések esetében - az arányosság elvét is kellőképpen figyelembe véve, különösen a kis- és középvállalkozások esetében - felszólíthat más tagállamokat, vállalkozásokat, vagy vállalkozások társulásait arra, hogy nyújtsanak be minden, ahhoz szükséges piaci információt, hogy elvégezhesse a szóban forgó intézkedésre vonatkozó értékelését.

(2) A Bizottság kizárólag akkor kérhet információt, ha:

a) az információkérés olyan hivatalos vizsgálati eljárásokra korlátozódik, amelyeket a Bizottság az információkérés időpontjáig eredménytelennek ítélt; és

b) a támogatás kedvezményezettjétől történő információkérés esetén az érintett tagállam ehhez hozzájárul.

(3) Azok a vállalkozások vagy vállalkozások társulásai, amelyek a Bizottság (6) és (7) bekezdése szerinti, piaci információ nyújtására irányuló kérelmére információt szolgáltatnak, a válaszukat egy időben küldik meg a Bizottságnak és az érintett tagállamnak, feltéve, hogy az iratok nem tartalmaznak olyan információt, amely az érintett tagállam vonatkozásában bizalmas.

A Bizottság irányítja és figyelemmel kíséri az érintett tagállamok, vállalkozások, illetve vállalkozások társulásai közötti információátadást, és ellenőrzi az átadott információk állítólagos bizalmas voltát.

(4) A Bizottság kizárólag olyan információt kérhet, amely a kérelemmel érintett tagállam, vállalkozás, vagy vállalkozások társulása rendelkezésére áll.

(5) A tagállamok egyszerű kérelem alapján, a Bizottság által előírt határidőn belül benyújtják a kért információkat, amely határidő szokásos esetben nem haladhatja meg az egy hónapot. Amennyiben az érintett tagállam nem vagy hiányosan adja meg a kért információt e határidőn belül, a Bizottság emlékeztetőt küld.

(6) A Bizottság információt kérhet vállalkozásoktól vagy vállalkozások társulásaitól egyszerű kérelem útján. Amennyiben a Bizottság egyszerű kérelem útján kér vállalkozásokat vagy vállalkozások társulásait információszolgáltatásra, megjelöli kérelmének jogalapját és célját, meghatározza a kért információt és az információ benyújtására arányos határidőt ír elő. Utal továbbá a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a helytelen vagy félrevezető információk benyújtása esetén kiszabható pénzbírságra.

(7) A Bizottság információt kérhet vállalkozásoktól vagy vállalkozások társulásaitól határozat útján. Amennyiben a Bizottság határozat útján kér vállalkozásokat vagy vállalkozások társulásait információszolgáltatásra, megjelöli kérelmének jogalapját, a kérelem célját, meghatározza a kért információt és az információ benyújtására arányos határidőt ír elő. Utal továbbá a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott pénzbírságra, valamint utal a 8. cikk (2) bekezdésében előírt kényszerítő bírságra, vagy kiszabja azt. Utal továbbá a vállalkozás vagy vállalkozások társulása azon jogára, hogy a határozat felülvizsgálatát kérje az Európai Unió Bíróságától.

(8) A Bizottság az e cikk (1) és a (6) bekezdése szerinti kérelem kibocsátásával vagy a (7) bekezdés szerinti határozat elfogadásával egy időben megküldi annak másolatát az érintett tagállamnak is. A Bizottság feltünteti azokat a kritériumokat, amelyek alapján kiválasztotta a kérelem vagy a határozat címzettjeit.

(9) A kért információt vállalkozások esetében azok tulajdonosai vagy képviselői, jogi személyek, társaságok, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társulások esetében pedig a képviseletükre jogszabály vagy az alapszabály által felhatalmazott személyek szolgáltatják a nevükben. Az információt kellően felhatalmazott személyek is megadhatják ügyfeleik nevében. Utóbbiak teljes felelősséggel tartoznak, amennyiben a szolgáltatott információ helytelen, hiányos vagy félrevezető.

8. cikk

Pénzbírság és kényszerítő bírság

(1) A Bizottság, amennyiben szükségesnek és arányosnak ítéli, határozat útján az előző üzleti évük teljes forgalmának 1 %-át meg nem haladó mértékű pénzbírságot szabhat ki a vállalkozásokra vagy vállalkozások társulásaira, amennyiben azok szándékosan vagy súlyos gondatlanságból:

a) a 7. cikk (6) bekezdése szerinti kérelemre adott válaszban helytelen vagy félrevezető információt szolgáltatnak;

b) a 7. cikk (7) bekezdése alapján elfogadott határozatra adott válaszban helytelen, hiányos vagy félrevezető információt szolgáltatnak, vagy az előírt határidőn belül nem szolgáltatnak információt.

(2) A Bizottság határozat útján kényszerítő bírságot szabhat ki vállalkozásokra vagy vállalkozások társulásaira, amennyiben azok nem szolgáltatnak hiánytalan és helyes információkat a Bizottság által a 7. cikk (7) bekezdése alapján elfogadott határozat szerinti információkérésre.

A kényszerítő bírság nem haladhatja meg az érintett vállalkozás vagy vállalkozások társulása előző üzleti éve átlagos napi forgalmának 5 %-át, és a határozatban megállapított naptól számított késedelem minden munkanapjára vonatkozik, azon időpontig terjedően, amíg be nem nyújtja a Bizottság által kért hiánytalan és helyes információkat.

(3) A pénzbírság vagy kényszerítő bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni a jogsértés jellegét, súlyosságát és időtartamát, valamint az arányosság és a megfelelőség elvét, különösen a kis- és középvállalkozások esetében.

(4) Amennyiben a vállalkozások vagy vállalkozások társulásai teljesítették a kényszerítő bírság által érvényesíteni kívánt kötelezettséget, a Bizottság a kényszerítő bírság végleges összegét a kényszerítő bírságot kiszabó eredeti határozatban foglalthoz képest csökkentheti. A Bizottság teljes körű felmentést is adhat a kényszerítő bírság megfizetése alól.

(5) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott határozatok elfogadását megelőzően a Bizottság két hetes végső határidőt állapít meg az érintett vállalkozások vagy vállalkozások társulásai számára a hiányzó piaci információ benyújtására, és lehetőséget ad nekik arra, hogy ismertessék véleményüket.

(6) Az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 261. cikke szerinti teljes körű mérlegelési jogkörrel rendelkezik a Bizottság által kiszabott pénzbírságok és kényszerítő bírságok felülvizsgálata tekintetében. A kiszabott bírságot vagy kényszerítő bírságot törölheti, csökkentheti vagy növelheti.

9. cikk

A Bizottság határozata a hivatalos vizsgálati eljárás lezárásáról

(1) A 10. cikk sérelme nélkül a hivatalos vizsgálati eljárást az e cikk (2)-(5) bekezdése szerinti határozattal zárják le.

(2) Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy az érintett tagállam által végrehajtott módosítást követően a bejelentett intézkedés nem minősül támogatásnak, megállapítását határozatban rögzíti.

(3) Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy adott esetben az érintett tagállam által végrehajtott módosítást követően a bejelentett intézkedés belső piaccal való összeegyeztethetőségére vonatkozó kételyek megszűntek, a Bizottság az intézkedést a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja (a továbbiakban: megengedő határozat). A határozat rendelkezik arról, hogy az EUMSZ-ben szereplő melyik kivétel kerül alkalmazásra.

(4) A Bizottság olyan feltételeket határozhat meg megengedő határozatában, amelyek teljesítése esetén egy támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősül, és olyan kötelezettségeket állapíthat meg, amelyek biztosítják a határozat betartásának ellenőrzését (a továbbiakban: feltételt megállapító határozat).

(5) Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a bejelentett támogatás nem egyeztethető össze a belső piaccal, úgy határoz, hogy a támogatást nem lehet bevezetni (a továbbiakban: elutasító határozat).

(6) A (2)-(5) bekezdés alapján hozott határozatokat a 4. cikk (4) bekezdésében felmerült kétségek megszűnését követő legrövidebb időn belül meg kell hozni. A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben törekszik arra, hogy az eljárás megkezdésétől számított 18 hónapon belül határozatot hozzon. Ez a határidő a Bizottság és az érintett tagállam közös megállapodásával meghosszabbítható.

(7) Az e cikk (6) bekezdésében említett határidő lejárta után, illetve ha az érintett tagállam úgy kívánja, a Bizottság két hónapon belül határozatot hoz a rendelkezésére álló információk alapján. Adott esetben, amennyiben a benyújtott információ nem elegendő az összeegyeztethetőség megállapításához, a Bizottság elutasító határozatot hoz.

(8) A (2)-(5) bekezdés szerinti határozatok elfogadása előtt a Bizottság az érintett tagállamnak lehetőséget nyújt arra, hogy - szokásos esetben egy hónapot meg nem haladó határidőn belül - ismertesse véleményét a 7. cikk (3) bekezdése szerint a Bizottságnak benyújtott és az érintett tagállamnak is megküldött információkkal kapcsolatban.

(9) A Bizottság az e cikk (2)-(5) bekezdése szerinti határozatokban nem használ fel a válaszadók által benyújtott olyan bizalmas adatokat, amelyek nem aggregálhatók és egyéb módon sem anonimizálhatók, kivéve akkor, ha a válaszadók előzetesen hozzájárultak ahhoz, hogy az adatokat az érintett tagállam rendelkezésére bocsássa. A Bizottság indokolással ellátott határozatban, amelyről értesíti a vállalkozást vagy a vállalkozások társulását, megállapíthatja, hogy a válaszadó által szolgáltatott és bizalmasként megjelölt információ nem védett, és időtartamot állapíthat meg, amelyet követően az információt felfedi. Ez az időtartam nem lehet rövidebb egy hónapnál.

(10) A Bizottság figyelembe veszi a vállalkozások üzleti titkaik és egyéb bizalmas információik védelméhez fűződő jogos érdekeit. Az olyan, a 7. cikk alapján információt szolgáltató vállalkozás vagy vállalkozások társulása, amely az állami támogatási intézkedésnek nem kedvezményezettje, lehetséges kárra hivatkozással kérheti, hogy kilétét az érintett tagállam előtt ne fedjék fel.

10. cikk

A bejelentés visszavonása

(1) Az érintett tagállam a 2. cikk szerinti bejelentését megfelelő határidőn belül visszavonhatja, mielőtt a Bizottság a 4. cikk vagy a 9. cikk szerint meghozná határozatát.

(2) Abban az esetben, amikor a Bizottság megkezdte a hivatalos vizsgálati eljárást, az eljárást a Bizottságnak le is kell zárnia.

11. cikk

Határozat visszavonása

A Bizottság, miután lehetőséget biztosított az érintett tagállam számára észrevételeinek benyújtására, a 4. cikk (2) vagy (3) bekezdése, illetve a 9. cikk (2), (3) vagy (4) bekezdése szerint hozott határozatát visszavonhatja, amennyiben a határozat az eljárás során szolgáltatott olyan helytelen információn alapult, amely döntő fontosságú volt a határozat meghozatalában. A határozat visszavonása és egy új határozat meghozatala előtt a Bizottság megindítja a 4. cikk (4) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást. A 6., 9. és 12. cikket, a 13. cikk (1) bekezdését, a 15., 16. és 17. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.

III. FEJEZET

A JOGELLENES TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS

12. cikk

Vizsgálat, információkérési és információnyújtási rendelkezés

(1) A 24. cikk sérelme nélkül a Bizottság saját kezdeményezésére bármilyen forrásból származó, feltehetően jogellenes támogatásra vonatkozó információt megvizsgálhat.

A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül megvizsgál minden, az érdekelt felek által a 24. cikk (2) bekezdése alapján benyújtott panaszt, és biztosítja, hogy az érintett tagállam teljes körű és rendszeres tájékoztatást kapjon a vizsgálat alakulásáról és eredményéről.

(2) A Bizottság szükség esetén információt kér az érintett tagállamtól. A 2. cikk (2) bekezdését és az 5. cikk (1) és (2) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni.

A hivatalos vizsgálati eljárás kezdeményezését követően a Bizottság a 7. és a 8. cikk alapján - amelyek értelemszerűen alkalmazandók - bármely más tagállamtól, vállalkozástól vagy vállalkozások társulásától is kérhet információt.

(3) Amennyiben az 5. cikk (2) bekezdése szerinti emlékeztető ellenére az érintett tagállam nem adja meg a Bizottság által előírt határidőn belül a kért információt, vagy amennyiben nem teljes információt ad, a Bizottság határozattal kérheti az információt (a továbbiakban: információnyújtási rendelkezés). A határozat rendelkezik a szükséges információkról, és határidőt szab annak benyújtására.

13. cikk

A támogatás felfüggesztéséről vagy ideiglenes visszatérítéséről szóló rendelkezés

(1) A Bizottság, miután lehetőséget biztosított az érintett tagállamnak észrevételei megtételére, olyan határozatot hozhat, amely megköveteli a jogellenes támogatás nyújtásának felfüggesztését, amíg a Bizottság határozatot nem hoz a támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségéről (a továbbiakban: felfüggesztő rendelkezés).

(2) A Bizottság miután lehetőséget biztosított az érintett tagállamnak észrevételei megtételére, olyan határozatot hozhat, amely megköveteli a jogellenes támogatások ideiglenes visszatérítését, amíg a Bizottság határozatot nem hoz a támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségéről (a továbbiakban: visszatérítési rendelkezés), amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) egy megszilárdult gyakorlat szerint nincs kétség az érintett intézkedés támogatás jellege felől;

b) sürgős intézkedésre van szükség;

c) fennáll annak kockázata, hogy egy versenytársat jelentős és helyrehozhatatlan kár ér.

A visszatérítésre a 16. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott eljárás szerint kerül sor. A támogatás tényleges visszatérítése után, a Bizottság a bejelentett támogatásra vonatkozó határidőn belül határozatot hoz.

A Bizottság felhatalmazhatja a tagállamot arra, hogy a támogatás visszafizetését összekapcsolja az érintett vállalkozásnak szánt megmentési célú támogatás kifizetésével.

E bekezdés rendelkezéseit csak a 659/1999/EK rendelet hatálybalépését követően megvalósított jogellenes támogatásokra kell alkalmazni.

14. cikk

A rendelkezés be nem tartása

Amennyiben a tagállam nem tartja be a felfüggesztő vagy a visszatérítési rendelkezést, a Bizottság jogosult - a rendelkezésére álló információk alapján az ügy lényegére vonatkozó vizsgálat elvégzése mellett - az ügyet közvetlenül az Európai Unió Bírósága elé utalni, és annak megállapítását kérni, hogy a rendelkezések be nem tartása az EUMSZ megsértését jelenti.

15. cikk

A Bizottság határozatai

(1) A lehetséges jogellenes támogatás vizsgálata a 4. cikk (2), (3) vagy (4) bekezdése szerinti határozattal zárul. A hivatalos vizsgálati eljárást megindító határozatok esetében az eljárást a 9. cikk szerinti határozat zárja. Amennyiben egy tagállam nem tartja be az információnyújtási rendelkezést, a Bizottság a határozatot a rendelkezésre álló információk alapján hozza meg.

(2) Jogellenes támogatások esetén, a 13. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a Bizottságot nem köti a 4. cikk (5) bekezdésében, a 9. cikk (6) bekezdésében és a 9. cikk (7) bekezdésében meghatározott határidő.

(3) A 11. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.

16. cikk

A támogatás visszatérítése

(1) Amennyiben a jogellenes támogatások esetén elutasító határozat születik, a Bizottság dönt arról, hogy az érintett tagállam hozza meg a szükséges intézkedéseket a támogatásnak a kedvezményezettől történő visszavételére (a továbbiakban: visszatérítési határozat). A Bizottság nem követeli meg a támogatás visszatérítését, amennyiben az ellentétes az uniós jog valamelyik általános elvével.

(2) A visszatérítési határozat szerint visszatérítésre kerülő támogatás magában foglalja a Bizottság által megfelelő kamatlábbal meghatározott kamatot. A kamat attól a naptól esedékes, amikor a jogellenes támogatást a kedvezményezett rendelkezésére bocsátották, addig a napig, amíg visszafizetésre nem került.

(3) Az Európai Unió Bíróságának az EUMSZ 278. cikke értelmében hozott határozatának sérelme nélkül, a visszatérítést késedelem nélkül és az érintett tagállam nemzeti joga szerinti eljárás keretében kell végrehajtani, feltéve, hogy e rendelkezések lehetővé teszik a Bizottság határozatának azonnali és hatékony végrehajtását. Ebből a célból és a nemzeti bíróságok előtt zajló eljárás esetén - az uniós jog sérelme nélkül - az érintett tagállamok meghozzák a jogrendszerük szerint rendelkezésre álló szükséges intézkedéseket, beleértve az átmeneti intézkedéseket is.

IV. FEJEZET

JOGVESZTŐ HATÁRIDŐK

17. cikk

A támogatás visszafizettetésére vonatkozó jogvesztő határidő

(1) A Bizottság támogatás-visszatéríttetésre vonatkozó hatásköre tízéves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető.

(2) A jogvesztő határidő azon a napon kezdődik, amikor a jogellenes támogatást a kedvezményezettnek egyedi támogatás formájában vagy támogatási program részét képező támogatás formájában nyújtják. A Bizottság vagy a Bizottság kérésére eljáró tagállam jogellenes támogatással kapcsolatos intézkedései megszakítják a jogvesztő határidőt. A jogvesztő határidő minden megszakítástól számítva újra indul. A jogvesztő határidőt fel kell függeszteni, amíg a Bizottság határozata az Európai Unió Bírósága előtt függőben lévő eljárás alá tartozik.

(3) Minden támogatást, amellyel kapcsolatban a jogvesztő határidő lejárt, létező támogatásnak kell tekinteni.

18. cikk

A pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó jogvesztő határidő

(1) A 8. cikk által a Bizottságra ruházott hatáskör hároméves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő a 8. cikkben említett jogsértés elkövetésének napján kezdődik. Folyamatos vagy ismétlődő jogsértések esetében azonban a határidő a jogsértés megszűnésének napján kezdődik.

(3) A Bizottság bármely olyan lépése, amelynek célja a 8. cikkben említett jogsértés kivizsgálása vagy az ilyen jogsértéssel kapcsolatos eljárás, megszakítja a pénzbírság vagy kényszerítő bírság kiszabására vonatkozó jogvesztő határidőt attól a naptól számítva, amelyen az érintett vállalkozást vagy a vállalkozások társulását értesítik a lépésről.

(4) A jogvesztő határidő minden megszakítást követően újra kezdődik. A jogvesztő határidő azonban legkésőbb azon a napon lejár, amikor hat év eltelt anélkül, hogy a Bizottság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott volna ki. Ez az időszak meghosszabbodik azzal az időszakkal, ameddig e cikk (5) bekezdése szerint a jogvesztő határidő nyugszik.

(5) A pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó jogvesztő határidő mindaddig nyugszik, amíg a Bizottság határozata az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás tárgyát képezi.

19. cikk

A pénzbírságok és a kényszerítő bírságok végrehajtására vonatkozó jogvesztő határidő

(1) A Bizottságnak a 8. cikk értelmében elfogadott határozatok végrehajtására vonatkozó hatásköre ötéves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő a 8. cikk szerint elfogadott határozat jogerőre emelkedésének napján kezdődik.

(3) Az e cikk (1) bekezdése szerinti jogvesztő határidőt megszakítja:

a) a pénzbírság vagy a kényszerítő bírság eredeti összegét módosító vagy a módosításra irányuló kérelmet elutasító határozatról szóló értesítés;

b) a Bizottság kérelmére eljáró bármely tagállamnak vagy a Bizottságnak a bírság vagy a kényszerítő bírság végrehajtására irányuló intézkedése.

(4) A jogvesztő határidő minden megszakítást követően újrakezdődik.

(5) Az (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő mindaddig nyugszik, amíg:

a) a kötelezett fizetési haladékot kapott;

b) a végrehajtás az Európai Unió Bíróságának határozata értelmében felfüggesztésre került.

V. FEJEZET

A TÁMOGATÁSSAL VALÓ VISSZAÉLÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS

20. cikk

A támogatással való visszaélés

A 28. cikk sérelme nélkül, a támogatással való visszaélés esetén a Bizottság a 4. cikk (4) bekezdése értelmében hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményezhet. A 6-9. cikk, a 11. és 12. cikk, a 13. cikk (1) bekezdése és a 14-17. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

VI. FEJEZET

A LÉTEZŐ TÁMOGATÁSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS

21. cikk

Az EUMSZ 108. cikkének (1) bekezdése szerinti együttműködés

(1) A Bizottság az érintett tagállamtól minden szükséges információt megkap az EUMSZ 108. cikkének (1) bekezdése szerinti létező támogatási programoknak a tagállamokkal együttműködésben végzett felülvizsgálatához.

(2) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy létező támogatási program nem, vagy többé már nem egyeztethető össze a belső piaccal, előzetes véleményéről tájékoztatja az érintett tagállamot, és lehetőséget biztosít számára, hogy egy hónapos határidőn belül benyújtsa észrevételeit. Kellően indokolt esetben a Bizottság ezt a határidőt meghosszabbíthatja.

22. cikk

A megfelelő intézkedésekre vonatkozó javaslat

Amennyiben a 21. cikk szerint a tagállam által nyújtott információ alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a létező támogatási program nem, vagy többé már nem egyeztethető össze a belső piaccal, ajánlást készít, amelyben megfelelő intézkedéseket javasol az érintett tagállamnak. Az ajánlásban javasolhatja, különösen:

a) a támogatási program lényeges módosítását; vagy

b) eljárási követelmények bevezetését; vagy

c) a támogatási program megszüntetését.

23. cikk

A megfelelő intézkedésekre vonatkozó javaslat jogi következményei

(1) Amennyiben az érintett tagállam elfogadja a javasolt intézkedéseket, és erről tájékoztatja a Bizottságot, a Bizottság ezt a megállapítást rögzíti, és erről tájékoztatja a tagállamot. A tagállamot az elfogadás kötelezi a megfelelő intézkedések végrehajtására.

(2) Amennyiben az érintett tagállam nem fogadja el a javasolt intézkedéseket, és a Bizottság az érintett tagállam érveit figyelembe véve még mindig úgy véli, hogy az intézkedések szükségesek, kezdeményezi a 4. cikk (4) bekezdése szerinti eljárást. A 6., 9. és 11. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.

VII. FEJEZET

ÉRDEKELT FELEK

24. cikk

Az érdekelt felek jogai

(1) Bármely érdekelt fél nyújthat be észrevételt a 6. cikk szerint, miután a Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás megkezdéséről határozatot hozott. Valamennyi érdekelt fél, aki észrevételt nyújtott be, és az egyedi támogatás bármely kedvezményezettje, kézhez kapja a Bizottság 9. cikk szerint hozott határozatának egy példányát.

(2) Bármely érdekelt fél panaszt nyújthat be annak érdekében, hogy feltételezett jogellenes támogatásról vagy támogatással való feltételezett visszaélésről tájékoztassa a Bizottságot. E célból az érdekelt fél megfelelő módon kitölti a 33. cikkben említett végrehajtási rendelkezésben szereplő űrlapot, és megad minden abban kért kötelező információt.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az érdekelt fél nem felel meg a panaszra vonatkozó kötelező űrlapnak, vagy az érdekelt fél által ismertetett tények és jogi szempontok alapján első vizsgálatot követően nem állapítható meg kellően megalapozottan a jogellenes támogatás vagy a támogatással való visszaélés ténye, erről értesíti az érdekelt felet, és felkéri, hogy az előírt - szokásos esetben egy hónapot nem meghaladó - határidőn belül nyújtsa be észrevételeit. Amennyiben az érdekelt fél az előírt határidőn belül nem nyújt be észrevételt, a panaszt visszavontnak kell tekinteni. Amennyiben egy panaszt visszavontnak tekintettek, a Bizottság értesíti arról az érintett tagállamot.

A Bizottság a panasz tárgyát képező támogatás ügyében hozott határozat egy példányát megküldi a panaszt benyújtó félnek.

(3) Bármely érdekelt fél kérelemre megkapja a 4. és 9. cikke a 12. cikk (3) bekezdése és a 13. cikk szerinti határozat egy példányát.

VIII. FEJEZET

GAZDASÁGI ÁGAZATOK ÉS TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA

25. cikk

Gazdasági ágazatok és támogatási eszközök vizsgálata

(1) Ha a rendelkezésre álló információk alapján joggal feltételezhető, hogy egy meghatározott ágazatban alkalmazott vagy egy meghatározott támogatási eszközön alapuló állami támogatási intézkedések több tagállamban súlyosan korlátozhatják vagy torzíthatják a versenyt a belső piacon, vagy hogy egy meghatározott ágazatban alkalmazott létező támogatási intézkedések több tagállamban nem vagy már nem egyeztethetők össze a belső piaccal, a Bizottság több tagállamra kiterjedő vizsgálatot végezhet a gazdasági ágazat vagy az érintett támogatási eszköz alkalmazása tekintetében. E vizsgálat során a Bizottság az arányosság elvének megfelelő figyelembevételével felkérheti az érintett tagállamokat és/vagy vállalkozásokat vagy vállalkozások társulásait, hogy nyújtsák be az EUMSZ 107. és 108. cikkének alkalmazásához szükséges információkat.

Az e cikk alapján küldött információnyújtási kérelmekben a Bizottságnak meg kell indokolnia a vizsgálatot és a címzettek kiválasztását.

A Bizottság jelentést tesz közzé a több tagállamra kiterjedő, meghatározott gazdasági ágazatok vagy meghatározott támogatási eszközök tekintetében végzett vizsgálat eredményéről, és felkéri az érintett tagállamokat, vállalkozásokat vagy vállalkozások társulásait észrevételeik megtételére.

(2) Az ágazatokkal kapcsolatos vizsgálatok során szerzett információk felhasználhatók az e rendelet alapján indított eljárások keretében.

(3) E rendelet 5., 7. és 8. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni.

IX. FEJEZET

ELLENŐRZÉS

26. cikk

Éves jelentések

(1) A tagállamok éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak valamennyi létező támogatási programról, amelyre tekintettel a 9. cikk (4) bekezdése szerinti feltételt megállapító határozat alapján nem áll fenn egyedi jelentéstételi kötelezettség.

(2) Amennyiben az emlékeztető ellenére az érintett tagállam nem nyújtja be az éves jelentést, a Bizottság az érintett támogatási program tekintetében a 22. cikk szerint járhat el.

27. cikk

Helyszíni ellenőrzés

(1) Amennyiben a Bizottságnak komoly kételyei merültek fel azzal kapcsolatban, hogy betartották-e az egyedi támogatások tekintetében a kifogást nem tartalmazó határozatokat, a megengedő határozatokat vagy a feltételt megállapító határozatokat, az érintett tagállam - miután lehetősége nyílt észrevételeinek benyújtására -, lehetővé teszi a Bizottságnak a helyszíni ellenőrzést.

(2) A Bizottság felhatalmazott tisztviselőinek jogában áll az érintett határozat betartásának ellenőrzése céljából:

a) az érintett vállalkozás helyiségeibe vagy területére belépni;

b) a helyszínen szóbeli magyarázatot kérni;

c) a könyveket és egyéb üzleti nyilvántartásokat megvizsgálni, és másolatokat készíteni vagy kérni.

A Bizottságot, amennyiben szükséges, független szakértők is segíthetik.

(3) A Bizottság kellő időben és írásban tájékozatja az érintett tagállamot a helyszín ellenőrzéséről és a felhatalmazott tisztviselők és szakértők személyéről. Amennyiben a tagállamnak kellően indokolt kifogása van a Bizottság szakértőválasztása ellen, a szakértőket a tagállammal egyetértésben jelölik ki. A Bizottság tisztviselői és a helyszíni ellenőrzés elvégzésére felhatalmazott szakértők írásos felhatalmazást mutatnak be, amely meghatározza az ellenőrzés tárgyát és célját.

(4) Az ellenőrzés során jelen lehetnek azon tagállam felhatalmazott tisztviselői, amely területén a helyszíni ellenőrzésre sor kerül.

(5) A Bizottság eljuttatja a tagállamnak az ellenőrző szemle eredményeként készített jelentés másolatát.

(6) Amennyiben egy vállalkozás ellenzi az e cikk alapján bizottsági határozattal elrendelt helyszíni ellenőrzést, az érintett tagállam biztosítja a Bizottság által felhatalmazott tisztviselők és szakértők számára a szükséges segítséget ahhoz, hogy végrehajthassák azt.

28. cikk

A határozatok és ítéletek megsértése

(1) Amennyiben az érintett tagállam nem tartja be a feltételt megállapító vagy elutasító határozatokat, különösen az e rendelet 16. cikkében említett esetekben, a Bizottság az ügyet közvetlenül az Európai Unió Bírósága elé utalhatja az EUMSZ 108. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

(2) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az érintett tagállam nem tartotta be az Európai Unió Bíróságának ítéletét, a Bizottság az ügyben az EUMSZ 260. cikkének megfelelően jár el.

X. FEJEZET

A NEMZETI BÍRÓSÁGOKKAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS

29. cikk

A nemzeti bíróságokkal való együttműködés

(1) Az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének vagy 108. cikkének alkalmazására irányuló eljárás során a tagállamok bíróságai felkérhetik a Bizottságot arra, hogy adjon át részükre birtokában lévő információkat, vagy véleményezzen az állami támogatási szabályok alkalmazására vonatkozó kérdéseket.

(2) Amennyiben az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének vagy 108. cikkének koherens alkalmazása megkívánja, a Bizottság saját kezdeményezésére írásbeli észrevételeket nyújthat be az állami támogatási szabályok alkalmazásáért felelős tagállami bíróságoknak. A Bizottság az érintett bíróság hozzájárulásával szóbeli észrevételeket is tehet.

Mielőtt a Bizottság hivatalosan észrevételt tesz, tájékoztatja e szándékáról az érintett tagállamot.

Kizárólag észrevételei elkészítése céljából a Bizottság felkérheti a tagállam megfelelő bíróságát, hogy a rendelkezésére álló, az ügy Bizottság általi értékeléséhez szükséges dokumentumokat adja át.

XI. FEJEZET

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

30. cikk

Szolgálati titoktartás

A Bizottság és a tagállamok, azok tisztviselői és egyéb alkalmazottai, beleértve a Bizottság által kijelölt független szakértőket, nem fedhetnek fel olyan információt, amelyhez e rendelet alkalmazása során jutottak, és amely szolgálati titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozik.

31. cikk

A határozatok címzettjei

(1) A 7. cikk (7) bekezdése, a 8. cikk (1) és (2) bekezdése és a 9. cikk (9) bekezdése szerint hozott határozatok címzettje az érintett vállalkozás vagy vállalkozások társulása. A Bizottság a határozatról haladéktalanul értesíti a címzettet, és lehetőséget biztosít számára, hogy jelezze a Bizottságnak, megítélése szerint melyik információ tartozik a szolgálati titoktartási kötelezettség alá.

(2) A Bizottság által hozott minden egyéb, a II., III., V., VI. és IX. fejezet szerint hozott határozat címzettje az érintett tagállam. A Bizottság e határozatokról haladéktalanul értesíti az érintett tagállamot, és lehetőséget biztosít számára, hogy jelezze a Bizottságnak, megítélése szerint melyik információ tartozik a szolgálati titoktartási kötelezettség alá.

32. cikk

A határozatok kihirdetése

(1) A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában összefoglaló közleményt tesz közzé azon határozatokról, amelyeket a 4. cikk (2) és (3) bekezdése és a 22. cikk szerint, a 23. cikk (1) bekezdésével összefüggésben hoz. A Bizottság az összefoglaló közleményben felhívja a figyelmet arra, hogy a határozat egy példányát hiteles nyelvi változatban vagy változatokban be lehet szerezni.

(2) A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában hiteles nyelvi változatban közzéteszi azon határozatokat, amelyeket a 4. cikk (4) bekezdése szerint hoz. A hiteles nyelvi változattól eltérő nyelveken megjelenő Hivatalos Lapokban a hiteles nyelvi változatot az adott Hivatalos Lap nyelvén készített érthető összefoglaló egészíti ki.

(3) A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi azon határozatokat, amelyeket a 8. cikk (1) és (2) bekezdése és a 9. cikk szerint hoz.

(4) Azon esetekben, amelyekre a 4. cikk (6) bekezdését vagy a 10. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni, rövid közleményt tesznek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(5) A Tanács egyhangúlag dönthet úgy, hogy az EUMSZ 108. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti határozatokat közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

33. cikk

Végrehajtási rendelkezések

A Bizottság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a 34. cikkben megállapított eljárás keretében végrehajtási rendelkezéseket fogadjon el a következők tekintetében:

a) a bejelentések formája, tartalma és egyéb részletei;

b) az éves jelentések formája, tartalma és egyéb részletei;

c) a 12. cikk (1) bekezdése és a 24. cikk (2) bekezdése szerint benyújtott panaszok formája, tartalma és egyéb részletei;

d) a határidőkre és számításukra vonatkozó részletes szabályok; és

e) a 16. cikk (2) bekezdésében említett kamatláb.

34. cikk

Konzultáció az állami támogatásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal

(1) Mielőtt elfogadja a 33. cikk szerinti végrehajtási rendelkezéseket, a Bizottság konzultál az (EU) 2015/1588 tanácsi rendelettel (4) létrehozott, állami támogatásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal (a továbbiakban: bizottság).

(2) A bizottsággal történő konzultációra a Bizottság által összehívott ülésen kerül sor. A megvizsgálandó tervezeteket és dokumentumokat a bejelentéshez mellékelni kell. Az ülésre legkorábban a bejelentés megküldését követő két hónap eltelte után kerülhet sor. Sürgős esetben ez a határidő csökkenthető.

(3) A Bizottság képviselője tervezetet nyújt be a bizottság számára a meghozandó intézkedésekről. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül, szükség esetén szavazással, véleményt nyilvánít a tervezetről.

(4) A bizottság véleményét jegyzőkönyv rögzíti. Továbbá minden tagállamnak jogában áll kérni véleményének a jegyzőkönyvben való rögzítését. A bizottság javasolhatja véleményének az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét.

(5) A Bizottság a legnagyobb mértékben figyelembe veszi a tanácsadó bizottság által kialakított véleményt. Tájékoztatja a tanácsadó bizottságot arról, hogy véleményét milyen módon vette figyelembe.

35. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 659/1999/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

36. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. július 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. ETGEN

(1) 2015. április 29-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) A Tanács 659/1999/EK rendelete (1999. március 22.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 83., 1999.3.27., 1. o.).

(3) Lásd az I. mellékletet.

(4) A Tanács (EU) 2015/1588 rendelete (2015. július 13.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

I. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendelet és egymást követő módosításainak jegyzéke

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat