32014D0913[1]

A Tanács 2014/913/KKBP határozata ( 2014. december 15. ) a hágai magatartási kódexnek és a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelemnek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtása keretében történő támogatásáról

A TANÁCS 2014/913/KKBP HATÁROZATA

(2014. december 15.)

a hágai magatartási kódexnek és a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelemnek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtása keretében történő támogatásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 26. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1) Az Európai Tanács 2003. december 12-én elfogadta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiát (a továbbiakban: a stratégia), amelynek III. fejezete tartalmazza az elterjedés elleni küzdelem érdekében mind az Európai Unióban (EU), mind a harmadik országokban meghozandó intézkedések listáját.

(2) Az Unió aktívan dolgozik a stratégia, valamint az annak II. és III. fejezetében felsorolt intézkedések végrehajtásán, például úgy, hogy pénzügyi forrásokat szabadít fel a többoldalú nonproliferációs rendszer és a többoldalú bizalomépítő intézkedések megerősítésére irányuló egyedi projektek támogatására. A ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódex (a továbbiakban: a kódex vagy HCoC) és a Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer (MTCR) szerves részét képezi ennek a többoldalú nonproliferációs rendszernek. A kódex és az MTCR célja a tömegpusztító fegyverek és a kapcsolódó technológiai eszközök szállítására alkalmas ballisztikus rakétarendszerek elterjedésének megelőzése és visszaszorítása.

(3) A Tanács 2003. november 17-én elfogadta a 2003/805/KKBP közös álláspontot (1). Az említett közös álláspont többek között felszólít a kódexnek a lehető legtöbb ország - különösen a ballisztikus rakétákkal rendelkezők - általi aláírásának előmozdítására, valamint a kódex további fejlesztésére és végrehajtására, különös tekintettel a bizalomépítő intézkedésekre, valamint a kódex és az ENSZ többoldalú nonproliferációs rendszere közötti szorosabb kapcsolat előmozdítására.

(4) A Tanács 2008. december 8-án következtetéseket fogadott el, valamint elfogadta "A tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemre irányuló európai uniós fellépés új irányai" című dokumentumot. A dokumentum kiér többek között arra, hogy a tömegpusztító fegyverek, illetve hordozóeszközeik elterjedése továbbra is az egyik legnagyobb biztonsági kihívást jelenti, és a nonproliferációs politika a közös kül- és biztonságpolitika lényeges részét képezi. Az elért eredmények, valamint a "fellépés új irányainak" végrehajtására irányuló folyamatos erőfeszítések fényében a Tanács 2010 decemberében úgy határozott, hogy az új irányok végrehajtását 2012 végéig meghosszabbítja.

(5) A Tanács 2008. december 18-án elfogadta a kódexnek a stratégia végrehajtása keretében történő támogatásáról szóló 2008/974/KKBP határozatot (2).

(6) A Tanács 2012. július 23-án elfogadta a 2012/423/KKBP határozatot (3). Az említett határozat hozzájárult a kódex egyetemessé tételének és az abban foglalt elvek betartásának sikeres előmozdításához. A kódex egyetemességének, továbbá megfelelőbb végrehajtásának és továbbfejlesztésének előmozdítása érdekében az aláíró és a nem aláíró államok közötti párbeszéd folytatása az Unió egyik prioritása. Ez a határozat ehhez a folyamathoz hivatott hozzájárulni.

(7) Általánosságban egyre nagyobb mértékű aggodalomra ad okot a nemzetközi közösségen belül a tömegpusztító fegyverek szállítására alkalmas ballisztikus rakéták nem szűnő elterjedése, különös tekintettel a Közel-Keleten, Északkelet-Ázsiában és Délkelet-Ázsiában - többek között Iránban, Szíriában és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban (KNDK) - jelenleg zajló rakétaprogramokra.

(8) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1540 (2004) sz. határozatában hangsúlyozta, az 1977 (2011) sz. határozatában pedig emlékeztetett arra, hogy a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek, valamint hordozóeszközeik elterjedése fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra, ezért - egyebek mellett - arra kötelezte az államokat, hogy tartózkodjanak a nem állami szereplőknek a nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek és hordozóeszközeik kifejlesztését, megszerzését, előállítását, birtoklását, szállítását, átadását vagy felhasználását illető bármilyen jellegű támogatásától. A nukleáris, vegyi és biológiai fegyvereknek, valamint hordozóeszközeiknek a nemzetközi békére és biztonságra jelentett fenyegetését a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról és a nukleáris leszerelésről szóló 1887 (2009) ENSZ BT-határozat újólag megerősítette. Ezen túlmenően az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1929 (2010) sz. és az 1718 (2006) sz. határozatában - többek között a 1540 (2004), az 1977 (2011) és az 1887 (2009) ENSZ BT-határozatok alapján - úgy határozott, hogy Irán és a KNDK nem folytathat semminemű, a nukleáris fegyverek szállítására alkalmas ballisztikus rakétákkal összefüggő tevékenységet - ideértve a ballisztikus rakétatechnológiát alkalmazó rakétakilövéseket is -, és hogy az államoknak minden szükséges lépést meg kell tenniük a technológia Irán és a KNDK részére történő átadásának, illetve az ilyen irányú tevékenységekkel összefüggő technikai segítségnyújtásnak a megakadályozására.

(9) E határozat célja általánosságban a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelemre irányuló intézkedések széles körének a támogatása,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A stratégiának a melléklet szerinti egyes elemei folyamatos és gyakorlati végrehajtásának biztosítása céljából az Unió:

(a) támogatja a kódexet és a Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszert (MTCR) előmozdító tevékenységeket, különösen az alábbi célok érdekében:

i. a kódex egyetemessé tételének és különösen a kódexnek a ballisztikus rakétákkal kapcsolatos eszközökkel rendelkező valamennyi állam általi aláírásának előmozdítása;

ii. a kódex végrehajtásának támogatása és láthatóságának erősítése;

iii. az MCTR iránymutatásaihoz és mellékletéhez történő csatlakozás előmozdítása.

(b) általánosabb szinten támogatja a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelemre irányuló azon intézkedések széles körét, melyek célja mindenekelőtt a figyelem felhívása erre a fenyegetésre, a többoldalú eszközök hatékonyságának növelésére irányuló erőfeszítések fokozása, az e sajátos kihívások kezelésére irányuló kezdeményezéseket előmozdító támogatás növelése, valamint segítségnyújtás az érdekelt országok részére a vonatkozó kiviteli ellenőrzési rendszereik nemzeti szintű megerősítésében.

(2) Ezzel összefüggésben az Unió által támogatandó projektek a következő konkrét tevékenységekre terjednek ki:

(a) a kódexet támogató tevékenységek:

i. "tájékoztató csomag" összeállítása és megjelentetése olyan államok bevonása érdekében, amelyek még nem írták alá a kódexet; e csomag az aláíró államok kötelezettségeit is ismerteti;

ii. kísérő tájékoztató rendezvények szervezése Bécsben a HCoC aláíró államainak éves ülései alkalmával;

iii. a kódexet támogató kísérő tájékoztató rendezvények szervezése az ENSZ Közgyűlése Első Bizottsága ülésének alkalmával;

iv. legfeljebb három, az Unió prioritásainak megfelelően szervezett regionális tájékozató szeminárium megtartása (lehetőség szerint Ázsiában, a Perzsa-öböl országaiban és Latin-Amerikában);

v. a kódexet már aláíró, illetve a kódexet eddig még alá nem író fejlődő országok képviselőinek ösztönzése arra, hogy részt vegyenek a HCoC aláíró államainak éves ülésén és a tájékozató szemináriumokon;

vi. ismeretterjesztő-tájékoztató értekezletek szervezése a kódexhez nemrégiben csatlakozó államok számára annak érdekében, hogy segítséget kapjanak kötelezettségeik teljesítéséhez, többek között a HCoC aláíró államainak Bécsben tartandó éves ülése alkalmával;

vii. a HCoC népszerűsítésével összefüggő erőfeszítéseknek az 1540. sz. határozattal létrehozott bizottság tevékenységével való koordinálásának támogatása többek között a HCoC-szakértőknek az 1540. sz. határozattal létrehozott bizottság országlátogatásaiban való részvételének finanszírozása révén;

viii. a kódexhez kapcsolódó biztonságos, internetalapú információs és kommunikációs mechanizmus (e-ICC) kialakításának támogatása, ideértve a weboldal technikai fejlesztését is;

(b) tevékenységek, melyek általánosságban a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelmet támogatják:

i. legfeljebb négy szeminárium megtartása a ballisztikus rakéták elterjedésével kapcsolatos tájékozottság növelése érdekében többoldalú fórumok alkalmával, esetlegesen az a) pontban említett HCoC tájékoztató rendezvényekkel összekötve - például egy-egy szeminárium az ENSZ-közgyűlés vagy a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéshez kapcsolódó előkészítő bizottságok ülése alkalmával;

ii. legfeljebb három regionális szeminárium megtartása a ballisztikus rakéták elterjedésével kapcsolatos tájékozottság növelése, valamint a ballisztikus rakéták elterjedése jelentette fenyegetés jobb regionális szintű kezelésének lehetőségeiről folytatott megbeszélések ösztönzése érdekében, esetlegesen a kódexszel összefüggő más uniós tájékoztató tevékenységekkel összekötve; az érintett államokkal együttműködésben e szemináriumokra Ázsiában, a Perzsa-öböl térségében és Latin-Amerikában kerülhetne sor;

iii. négy gondolatébresztő háttér-vitaanyag elkészítése a rakéták elterjedése által jelentett veszély elhárítása és a ballisztikus rakétákkal összefüggő leszerelési erőfeszítések előmozdítása érdekében teendő további lehetséges többoldalú lépésekről, melyek középpontjában a lehetséges bizalomépítő intézkedések, továbbá annak feltárása áll, hogy lehetséges-e első lépésként a regionális szintre fektetni a hangsúlyt például olyan térségekben, amelyekben az Unió különösen érdekelt és/vagy ahol a közeljövőben előrelépés várható;

iv. annak érdekében, hogy még idejekorán elejét lehessen venni a kettős felhasználású technológiák és a vonatkozó tudás átadásának, legfeljebb három ismeretterjesztő-tájékoztató értekezlet szervezése különösen a tudomány világából és/vagy az űrkutatás területéről, illetve a vonatkozó iparágakból érkező szakértők számára;

v. annak ösztönzése, hogy a fejlődő országoknak a rakéták elterjedése elleni küzdelemben részt vevő tudományos dolgozói részt vegyenek az EU kiválósági központjainak projektjeiben;

vi. az EU kiválósági központjaival együttműködésben célzott szakértői missziók szervezése harmadik országokba annak érdekében, hogy meg lehessen osztani a rakétatechnológia, valamint a kettős felhasználású termékek exportjának ellenőrzésével kapcsolatos információkat és a leszűrt tanulságokat, és hogy segíteni lehessen ezen államokat saját nemzeti képességeik kiépítésében;

vii. a szakértők ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelemmel kapcsolatos képzésének támogatása az olyan uniós programokban való részvételük révén, mint például a Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola vagy az Unió tagállamai (a továbbiakban: tagállamok) által szervezett programok.

A projektek részletes leírását a melléklet tartalmazza.

2. cikk

(1) E határozat végrehajtásáért az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (főképviselő) felel.

(2) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projektek technikai végrehajtásáról a Stratégiai Kutatási Alapítvány (Fondation pour la recherche stratégique - a továbbiakban: az alapítvány) gondoskodik a főképviselő ellenőrzése mellett. A főképviselő ennek érdekében megköti a szükséges megállapodásokat az alapítvánnyal.

3. cikk

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projektek végrehajtására szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 990 000 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összegből finanszírozott kiadásokat az Unió általános költségvetésére alkalmazandó eljárások és szabályok szerint kell kezelni.

(3) Az (1) bekezdésben említett kiadások megfelelő kezelését a Bizottság felügyeli. A Bizottság e célból finanszírozási megállapodást köt az alapítvánnyal. A megállapodásban rendelkezni kell arról, hogy az alapítványnak - a hozzájárulás nagyságának megfelelően - biztosítania kell az uniós hozzájárulás láthatóságát.

(4) A Bizottság e határozat hatálybalépését követően törekszik a (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodás mihamarabbi megkötésére. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az ezen eljárás során felmerülő nehézségekről és a finanszírozási megállapodás megkötésének időpontjáról.

4. cikk

(1) A főképviselő az alapítvány által készített rendszeres beszámolók alapján jelentést tesz a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról. Ezek a jelentések képezik majd a Tanács által végzett értékelés alapját.

(2) A Bizottság tájékoztatást nyújt az 1. cikk (2) bekezdésében említett projektek pénzügyi vonatkozásairól.

5. cikk

(1) Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

(2) Ez a határozat 30 hónappal a 3. cikk (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodások megkötésének időpontját követően hatályát veszti. Abban az esetben azonban, ha ezen időpontig nem kerül sor finanszírozási megállapodás megkötésére, ez a határozat a hatálybalépését követő 6 hónappal veszíti hatályát.

Kelt Brüsszelben, 2014. december 15-én.

a Tanács részéről

az elnök

F. MOGHERINI

(1) A Tanács 2003/805/KKBP közös álláspontja (2003. november 17.) a tömegpusztító fegyverek és a hordozóeszközök elterjedésének megakadályozásáról szóló többoldalú megállapodások egyetemessé tételéről és megerősítéséről (HL L 302., 2003.11.20., 34. o.).

(2) A Tanács 2008/974/KKBP határozata ( 2008. december 18. ) a ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódexnek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtása keretében történő támogatásáról (HL L 345., 2008.12.23., 91. o.).

(3) A Tanács 2012/423/KKBP határozata ( 2012. július 23. ) a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelemnek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia, valamint a 2003/805/KKBP tanácsi közös álláspont végrehajtása keretében történő támogatásáról (HL L 196., 2012.7.24., 74. o.).

MELLÉKLET

1. CÉLOK

Az Unió a rakéták elterjedése elleni küzdelem elkötelezett támogatója. Az Unió ez irányú erőfeszítései közé tartozik a stratégia valamint a 2003/805/KKBP közös álláspont. A Tanács továbbá elfogadta "A tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemre irányuló európai uniós fellépés új irányai" című dokumentumot, és az Unió támogatta az 1540 (2004) ENSZ BT-határozatot, amelyre azóta hivatkozik az 1977 (2010) ENSZ BT-határozat is.

Az Unió fontos többoldalú eszköznek tartja a Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszert (MTCR), melynek célja a ballisztikus rakétarendszerek, továbbá a kapcsolódó technológiák és szakismeretek elterjedésének megfékezése az érzékeny anyagokra vonatkozó exportellenőrzési szabályozás létrehozása és végrehajtása által. A 19 tagállam tagja az MCTR-nek, és a 428/2009/EK tanácsi rendelet (1) révén minden uniós tagállam alkalmazza az MCTR exportellenőrzési listáját.

Az Unió továbbá annak létrejötte óta elkötelezetten támogatja a kódexet, és rendszeresen hangot ad a ballisztikus rakéták elterjedése miatti aggodalmának. Az Unió a kódexet központi bizalomépítő és átláthatósági intézkedésnek tekinti. Valamennyi tagállam aláírta és jóhiszeműen végrehajtja a kódexet.

A korábbiakban az Unió szakmai műhelyeket, szakértői találkozókat és regionális tájékoztató szemináriumokat szervezett, így kísérelve meg a kódex végrehajtásával és egyetemességével kapcsolatosan még meglévő hiányosságok pótlását. A 2008/974/KKBP tanácsi határozat alapján megszervezett és a Stratégiai Kutatási Alapítvány (Fondation pour la recherche stratégique-FRS) által megvalósított tevékenységek hatékonynak és relevánsnak bizonyultak.

A rendezvények sikerén felbuzdulva az Unió folytatta ezt a kezdeményezést, és az alábbi három szempontból támogatta a kódexet:

a) a kódex egyetemessé tétele;

b) a kódex végrehajtása;

c) a kódex továbbfejlesztése és alkalmazásának javítása.

Mindehhez a 2012/423/KKBP határozat adta meg a keretet, amely a HCoC támogatására irányuló több kezdeményezésre is módot adott, többek között:

a) saját biztonságos weboldal létrehozása;

b) számos kísérő rendezvény szervezése, melyek célja a kódex népszerűsítése a nem aláíró államok körében Bécsben, Genfben, illetve New Yorkban;

c) ismeretterjesztő-tájékoztató műhely Párizsban az afrikai és a közel-keleti országok számára;

d) regionális szemináriumok Szingapúrban, Abu-Dzabiban és Limában;

e) gondolatébresztő háttér-vitaanyagok készítése.

A 2012/423/KKBP határozat hozzájárult a kódexszel kapcsolatos ismeretek terjesztéséhez és a harmadik országok körében való népszerűsítéséhez. Az Unió a határozat révén segítségére volt Costa Ricának, Franciaországnak, Magyarországnak, Japánnak, Perunak és Romániának, amikor a HCoC elnökségét ellátták. Növelte a kódex ismertségét, ezáltal új államokat ösztönzött a csatlakozásra.

Az elért eredmények alapján, továbbá annak fényében, hogy egyre nagyobb mértékű aggodalomra ad okot a nemzetközi közösségen belül a tömegpusztító fegyverek szállítására alkalmas ballisztikus rakéták elterjedése, különös tekintettel a Közel-Keleten, Északkelet-Ázsiában és Délkelet-Ázsiában - többek között Iránban és a KNDK-ban - jelenleg zajló rakétaprogramokra, az alábbi intézkedésekre kerül sor:

a) 1. projekt: tájékoztatás és kommunikáció;

b) 2. projekt: a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelem előmozdítása;

c) 3. projekt: a kódex egyetemességének előmozdítása - tájékoztató tevékenységek;

A pusztán a kódexhez és az MCTR-hez való csatlakozás népszerűsítésén túlmenően ez a határozat teret enged a ballisztikus rakéták elterjedéséről folyó nemzetközi vitának, emellett új térségek és közösségek bevonását is lehetővé teszi.

2. A PROJEKT LEÍRÁSA

2.1. 1. Projekt: tájékoztatás és kommunikáció

2.1.1. A projekt célja

A kódex fontos eszköz a ballisztikus rakéták és a kapcsolódó technológiák elterjedésének a bizalomépítő és az átláthatósági intézkedések révén történő visszaszorításában. Mindazonáltal további erőfeszítésekre van szükség a támogatása érdekében, különösen az alábbi célokból:

a) a kódex egyetemességének és különösen a kódexnek a ballisztikus rakétákhoz kapcsolódó és űrképességekkel rendelkező valamennyi állam általi aláírásának előmozdítása;

b) a kódex végrehajtásának támogatása valamennyi vonatkozásban;

c) a kódex láthatóságának erősítése.

2.1.2. A projekt leírása

A projekt az intézkedések három típusát irányozza elő:

(a) Legfeljebb 1 500, a kódex uniós támogatását ismertető szórólap összeállítása, megtervezése, kinyomtatása és terjesztése. A szórólap többek közt az alábbiakat tartalmazza majd:

i. a kódex leírása;

ii. a kódex céljai;

iii. az éves nyilatkozatok, felbocsátás előtti értesítések és önkéntes szemlék ismertetése;

iv. a HCoC-re és a tömegpusztító fegyverek hordozóeszközeinek elterjedésére vonatkozó európai stratégia ismertetése;

v. a kódexhez való csatlakozás érdekében megteendő demarsok;

vi. elérhetőségek a kódexet még alá nem írt államok számára.

(b) Legfeljebb 1 000 darab, USB-adathordozóval kiegészített nyomtatott brosúrákat tartalmazó "tájékoztató csomag" összeállítása, megtervezése, kinyomtatása és terjesztése olyan államok bevonása érdekében, amelyek még nem írták alá a kódexet; e csomag az aláíró államok kötelezettségeit is ismerteti. A kódexről minden szükséges információt bemutató, illetve a kapcsolattartók adatait tartalmazó brosúra online is elérhető lesz. A "tájékoztató csomag" a 2.1.2.a. pontban ismertetett szórólapot is tartalmazza.

(c) A kódexhez kapcsolódó biztonságos, internetalapú információs és kommunikációs mechanizmus ("electronic Immediate Central Contact" - e-ICC) kialakításának támogatása és frissítése, ideértve a weboldal technikai fejlesztését is az osztrák szövetségi külügyminisztériummal szoros együttműködésben.

2.1.3. A projekt tervezett eredményei/mutatók

a) A tájékoztató csomag különféle eseményeken történő széles körű terjesztése segítségével a partnerek jobban megismerik a HCoC hozzáadott értékét és az Unió szerepét.

b) A biztonságosabb HCoC-honlap lehetővé teszi a releváns információk partnerek közötti cseréjét.

c) A HCoC elnöke, az osztrák titkárság (a "közvetlen központi összekötő" - Immediate Central Contact - ICC), az Unió és más partnerek szükség szerint alkalmazzák a "tájékoztató csomagot" a tájékoztató tevékenységeik során.

2.1.4. A projekt kedvezményezettjei

A projekt kedvezményezettjei a kódex aláíró, illetve nem aláíró államai egyaránt.

2.2. 2. projekt: a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelem erősítése

2.2.1. A projekt célja

Egyre nagyobb mértékű aggodalomra ad okot a nemzetközi közösségen belül a tömegpusztító fegyverek szállítására alkalmas ballisztikus rakéták elterjedése, különös tekintettel a Közel-Keleten, Északkelet-Ázsiában és Délkelet-Ázsiában - többek között Iránban és a KNDK-ban - jelenleg zajló rakétaprogramokra.

Általánosságban a projekt támogatja a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelemre irányuló azon intézkedések széles körét, melyek célja különösen a figyelem felhívása a fenyegetésre, a többoldalú eszközök hatékonyságának növelésére irányuló erőfeszítések fokozása, az említett sajátos kihívások kezelésére irányuló kezdeményezéseket előmozdító támogatás növelése, valamint segítségnyújtás az érdekelt országok részére a vonatkozó kiviteli ellenőrzési rendszereik nemzeti szintű megerősítésében.

2.2.2. A projekt leírása

Évi két (e projekt időtartama alatt összesen 4) gondolatébresztő háttér-vitaanyag kiadása. A lehetséges témakörök például a következők:

a) a meglévő, tömegpusztító fegyverektől mentes övezetek példaként való bemutatása és a ballisztikus rakéták betiltására irányuló további kezdeményezések lehetséges kerete;

b) a rakéták elterjedése által jelentett veszély elhárítása és a ballisztikus rakétákkal összefüggő leszerelési erőfeszítések előmozdítása érdekében teendő további többoldalú lépések, melyek középpontjában a lehetséges bizalomépítő intézkedések állnak;

c) az export és a szállítás ellenőrzésére vonatkozó mechanizmusok;

d) az immateriális technológiaátadás szerepe a ballisztikus rakéták területén.

2.2.3. A projekt tervezett eredményei/mutatók

a) A rakéták elterjedésének megfékezésére irányuló többoldalú erőfeszítések, így a HCoC és az MTCR népszerűsítése növeli az Unió befolyását a rakéták elterjedése elleni küzdelemben;

b) Az új kezdeményezésekről folytatott párbeszéd ösztönzése megerősíti a kódexet és az MTCR-t, valamint lehetőségeket teremt további kezdeményezések számára;

c) A projekt előmozdítja a rakéták elterjedése elleni küzdelmet.

d) Legalább 4 gondolatébresztő háttér-vitaanyag kiadásra kerül.

e) A figyelem felhívása a kettős felhasználású technológiákra és a vonatkozó tudás átadására megelőzi a technológia tagállamok közötti szándékolatlan átadását és világszerte növeli az exportellenőrzési mechanizmus ismertségét.

2.2.4. A projekt kedvezményezettjei

Az Unió és tagállamai egyaránt profitálnak majd a gondolatébresztő háttér-vitaanyagokból; ezek széles körben történő terjesztéséről az illetékes tanácsi munkacsoport keretében a tagállamokkal folytatott szoros konzultációt követően a főképviselő határoz. A végső döntés a végrehajtó szervezet által a határozat 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően benyújtott javaslatokon alapul majd.

2.3. 3. Projekt: a HCoC egyetemessé tétele - tájékoztatási tevékenységek

2.3.1. A projekt célja

A projekt egyaránt növeli majd a rakéták elterjedése elleni küzdelem és a kódex ismertségét több olyan rendezvény szervezése révén, amely a kódexet még alá nem írt államok bevonását célozza. E célból rendezvényekre kerül majd sor Bécsben és New Yorkban annak érdekében, hogy az idevágó rendezvények alkalmával az ENSZ-küldöttségek is szerepet vállaljanak.

2.3.2. A projekt leírása

A projekt a rendezvények három típusát irányozza elő:

(a) A kódexet és a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelmet támogató négy (városonként kettő) tájékoztató rendezvény finanszírozása, amelyekre az alábbi két városban kerül sor: A szemináriumok szervezésével kapcsolatos kérdések:

i. New Yorkban az ENSZ Közgyűlés Első Bizottságának ülései vagy az atomsorompó-szerződéshez kapcsolódó előkészítő bizottságok ülésének alkalmával;

ii. Bécsben a kódexhez fűződő tevékenységek, illetőleg az ENSZ egyéb vonatkozó bécsi tevékenységei alkalmával.

i. minden szeminárium fél napig tart; az előadókból és az uniós tisztviselőkből álló kiválasztott csoport mellett legfeljebb 80 fő vesz részt rajtuk a New York-i és a bécsi ENSZ-misszióból;

ii. legfeljebb 6 előadó kap meghívást;

iii. a HCoC megbízott elnöke meghívást kap;

iv. e határozat alapján az uniós vezető képviselő és szakértők mellett részt vevő, kiválasztott országokból érkező vezető tisztviselők bevonását célzó zártkörű munkaebédek vagy munkavacsorák szervezésére és finanszírozására kerül sor.

E célból a végrehajtó szervezet minden rendezvény esetében lista formájában javaslatot tesz a választható országokra, amelyek közül néhány a nem aláíró államok körül kerül majd ki. Ezáltal lehetőség lesz olyan vezető képviselők meghívására is, akik nonproliferációs kérdésekkel foglalkoznak.

(b) Három regionális tájékoztató szeminárium finanszírozása, melyekre Latin-Amerikában (pl. Argentínában, Brazíliában, Chilében, Mexikóban vagy a Karib-térség egy nem aláíró államában), a Közel-Keleten (pl. az Öböl-menti országokban, Bahreinben, Katarban vagy Szaúd-Arábiában), illetve Ázsiában (pl. Indonéziában vagy Vietnámban) kerülhet sor. A helyszínek kiválasztására az illetékes tanácsi munkacsoport keretében a tagállamokkal folytatott szoros konzultáció nyomán, a főképviselő egyetértésével kerül majd sor. A szeminárium a rakéták elterjedésének tendenciáival foglalkozik majd, középpontban a regionális kérdésekkel, továbbá témája lesz a kódex, valamint az azzal kapcsolatos gyakorlati tudnivalók, hogy mit jelent aláíró államnak lenni. A régió aláíró államai kormányzati szinten kapnak meghívást, hogy megosszák tapasztalataikat a nem aláíró államokkal. A HCoC megbízott elnöke szintén meghívást kap, hogy felszólaljon, valamint elnökölje a szemináriumot. A résztvevők között várhatóan tisztviselők, diplomaták, katonai személyzet, nemzetközi szervezetek képviselői, az Unió képviselői, tudományos szakemberek stb. lesznek. A szemináriumok szervezésével kapcsolatos kérdések:

i. minden szeminárium egy napig tart;

ii. a részvételre meghívható személyek száma maximum 50 fő;

iii. a HCoC megbízott elnöke meghívást kap, hogy felszólaljon.

(c) Legfeljebb tíz célzott szakértői misszió szervezése nem aláíró államokban. Ezek legfőképp a kapcsolódó iparágakat, a tudományos közösséget, az exportellenőrzési szakértőket, valamint a civil társadalom képviselőit célozzák. Az Európai Unió kiválósági központjaival együttműködésben a végrehajtó szervezet két, a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelemben jártas szakértője, valamint egy uniós szakértő végez helyszíni missziót a célországokban. A lehetséges célországok körébe többek között, de nem kizárólag a következők tartozhatnak: Algéria, Bahrein, Bolívia, Brazília, Dél-Afrika, Egyiptom, India, Indonézia, Izrael, Katar, Kína, Malajzia, Mexikó, Szaúd-Arábia és Thaiföld. A főképviselővel szoros együttműködésben születik majd meg a döntés az országok végleges listájáról, valamint arról, hogy célszerű-e együttes demarsokat kiadni az 1540. sz. határozattal létrehozott bizottság tájékoztató erőfeszítései keretében. A résztvevők többek között a meglátogatott ország tisztviselői, diplomatái, katonai személyzetének tagjai, tudományos dolgozói, ipari képviselői, kutatói stb. lehetnek. Előnyben részesülnek a tisztviselők és politikai döntéshozók, valamint a diplomaták, az érintett katonai személyzet stb. A szemináriumok szervezésével kapcsolatos kérdések:

i. minden szeminárium egy napig tart;

ii. a meghívottak száma maximum 25 fő;

iii. három szakértő kap meghívást;

iv. a HCoC megbízott elnöke meghívást kap.

2.3.3. A projekt tervezett eredményei/mutatók

a) Legalább négy tájékoztató rendezvény megrendezésre kerül New Yorkban, illetve Bécsben.

b) A három regionális rendezvény jelentős diplomáciai és akadémiai közösséget hoz össze, valamint új nézőpontokat vet fel a csatlakozással kapcsolatban.

c) Tíz szakértői misszióra kerül sor a kódex egyetemessé tétele érdekében. A missziókban a meglátogatott országok legalább húsz döntéshozója és tisztviselője részt vesz, és azok növelik a döntéshozók és tisztviselők elkötelezettségét.

d) A nem aláíró államok tekintetében a figyelem felhívása a rakéták elterjedésének tendenciáira és különösen a kódexre elősegíti a rakéták elterjedésének visszaszorítására irányuló további erőfeszítésekről folytatott párbeszédet.

e) A projekt előmozdítja a jövőbeli kezdeményezésekről az Unión belül és kívül folytatott vitát.

f) A projekt ráirányítja a figyelmet arra, hogy a rakéták elterjedése fontos stratégiai kihívást jelent.

2.3.4. A projekt kedvezményezettjei

A rendezvények középpontjában főként a nem aláíró államok állnak majd, azonban politikai okokból egyes rendezvényekhez aláíró államok is csatlakozhatnak. A résztvevőket elsősorban kormányzati szakértők és vezető tisztviselők közül kell toborozni.

A kedvezményezett államok végleges kiválasztására a végrehajtó szervezet és a főképviselő közötti konzultációk során, az illetékes tanácsi munkacsoport keretében a tagállamokkal folytatott mélyreható egyeztetés nyomán kerül sor.

3. IDŐTARTAM

A projekt végrehajtásának teljes becsült időtartama 30 hónap.

4. VÉGREHAJTÓ SZERVEZET

a) A projektek technikai végrehajtására az alapítvány kap megbízást;

b) társfinanszírozásról az alapítvány dönt.

c) A végrehajtó szervezet feladata a következők elkészítése:

i. a projektek végrehajtásáról szóló negyedéves jelentések;

ii. zárójelentés a projektek végrehajtásának végét követően legfeljebb egy hónappal.

d) A jelentéseket a főképviselőnek kell benyújtani.

e) Az alapítvány biztosítja - a hozzájárulás nagyságának megfelelően - az uniós hozzájárulás láthatóságát.

5. HARMADIK FELEK RÉSZVÉTELE

A projektek finanszírozása azok teljes egészét tekintve e határozat alapján történik. A kódexet aláíró és nem aláíró államok szakértői résztvevő harmadik félnek tekinthetők, akik az alapítvány általános szabályainak megfelelően dolgoznak.

(1) A Tanács 428/2009/EK rendelete (2009. május 5.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról (HL L 134., 2009.5.29., 1. o.).