BH 1991.5.209 I. A lakásügyi hatóság a jogellenes és felróható intézkedéssel okozott kárért felelős; az ügyfélnek azonban - az általában elvárható módon és mértékig - együtt kell működnie a hatósággal, a mulasztásával összefüggő kárt maga viseli [Ptk. 349. §, 340. § (1) bek.].

II. Az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére vonatkozó igény elévülése a követelés esedékességétől kezdődik; a követelés pedig a hatósági intézkedéssel okozott károsodás bekövetkezésekor esedékes [Ptk. 324. § (1) bek., 360. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság az alperes kártérítési felelősségét a Ptk. 349. §-a alapján megállapította. Az alperes lakásügyi hatóság a felperessel szemben jogellenesen és felróhatóan járt el, amikor a tanácsi bérlakásból történő karhatalmi kiköltöztetést 1986. október 22-én kelt határozatával elrendelte és 1986. november 17-én a felperes távollétében foganatosította is, annak ellenére, hogy még folyamatban volt a - felperes és az időközben elhunyt nagyanyja között létrejött - lakáscsereszerződés jóváhagyását visszavonó jogerős határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított per.

Az alperes - az államigazgatási határozatnak a kiköltöztetés után történő bírói felfüggesztése ellenére - sem intézkedett az ingóságok visszaszállításáról, továbbá az alperes végrehajtást foganatosító alkalmazottai nem gondoskodtak az elszállított ingóságok megfelelő leltárba vételéről. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint mindezek következtében a felperest jelentős kár érte, mert elhelyezett ingóságai eltűntek, illetőleg a raktározás céljára biztosított szükséglakásban - a bekövetkezett csőtörések miatt - használhatatlanná váltak.

Az alperes ellenkérelmére figyelemmel az elsőfokú bíróság az ítéletben arra is rámutatott, hogy a kártérítési követelés elévülése nem következett be a kereset benyújtásáig, mert a felperes számára a jogérvényesítés lehetősége csak a csereszerződés jóváhagyását megtagadó államigazgatási határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perben, a keresetének helytadó jogerős ítélet 1987. májusában történt meghozatalával nyílt meg.

Az alperes fellebbezésében továbbra is a követelés elévülésére hivatkozott, ezen kívül vitatta a követelés jogalapját, és eltúlzottnak minősítette a megítélt kártérítés összegszerűségét is.

A felperes fellebbezésében az alperest terhelő marasztalási összeg felemelését kérte.

A felperes fellebbezése nem, az alperes fellebbezése pedig csak részben alapos.