A Szegedi Törvényszék Pf.20765/2009/5. számú határozata szerződésszegés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 227. §, 239. §, 318. §, 319. §, 339. §, 340. §] Bírók: Doblerné dr. Alács Ágota, Komáromi Zoltán, Varga Annamária

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Járásbíróság P.20532/2008/29., *Szegedi Törvényszék Pf.20765/2009/5.*, Kúria Pfv.22148/2009/6. (BH 2011.2.35)

***********

Csongrád Megyei Bíróság

2.Pf.20.765/2009/5.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Csongrád Megyei Bíróság dr. Király László ügyvéd (....) által képviselt felperes1 neve ..... sz. alatti lakos I. rendű, dr. Király László ügyvéd (....) által képviselt felperes2 neve ..... sz. alatti lakos II. rendű, dr. Király László ügyvéd (.....) által képviselt felperes3 neve .....sz. alatti lakos III. rendű felpereseknek - dr. Győry András ügyvéd, kirendelt pártfogó ügyvéd (...) által képviselt alperes neve ... sz. alatti lakos alperes ellen - szerződésszegésből eredő követelés iránti perében a Szegedi Városi Bíróság 2009. február 24. napján kelt 12.P.20.532/2008/29. számú ítélete ellen az alperes részéről 32. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezését részben és akként változtatja meg, hogy kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I., II., III. rendű felpereseknek, mint együttes jogosultaknak 3.200.000,- (Hárommillió-kettőszázezer) Ft-ot. Kötelezi a bíróság az I., II., III. rendű felperest, hogy ezzel egyidejűleg adja az alperesnek birtokába a... helység ..... hrsz. alatti....... számú lakás megjelölésű társasházi ingatlant a közös tulajdonból hozzátartozó részekkel együtt.

Megkeresi a ... helység Körzeti Földhivatalt, hogy a fenti rendelkezés alapján az alperes (alperes neve született .. helység, .. év.... hó... nap, anyja neve: ...., helység .....sz. , személyi száma: .....) javára 1/1 tulajdoni hányadban a tulajdonjogot adásvételi szerződés felbontása jogcímén jegyezze vissza.

A bíróság a viszontkeresetet elutasítja, az elsőfokú ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezését mellőzi.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 798.000,- (Hétszázkilencvennyolcezer) Ft első- és másodfokú eljárási illetéket, míg az I., II., III. rendű felpereseket, hogy fizessenek meg további 22.600,- (Huszonkettőezer-hatszáz) Ft első- és másodfokú eljárási illetéket egyetemlegesen.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg az I., II., III. rendű felpereseknek, mint együttes jogosultaknak 15 napon belül 400.000,- (Négyszázezer) Ft első- és másodfokú per költséget.

A bíróság az alperes pártfogó ügyvédi munkadíjának megállapításához megállapítja, hogy az alperes az első- és másodfokú eljárásban a kereseti kérelem tárgyában 94 %-ban, a viszontkereset vonatkozásában teljes egészében pervesztes. A pártfogó ügyvéd díjának viselésére a fenti arányban kötelesek a felek.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az I. és II. rendű felperesek, mint tulajdonjog vevők, valamint a III. rendű felperes, mint haszonélvezeti jog vevő, valamint az alperes, mint eladó között 2007. február 19. napján ingatlan adásvételi szerződés jött létre, amely szerint - többek között - az alperes 6.650.000,- Ft vételárért eladta a tulajdonát képező ... helység belterület ..... hrsz. alatti .... faliszámú lakás megjelölésű ... m2 területű társasházi ingatlan 1/1 tulajdoni hányadát az alapító okiratban megjelölt helyiségekkel és 3/10-ed tulajdoni illetőséggel a tulajdonjog vevők, valamint a haszonélvezeti jog vevő részére.

Az adásvételi szerződésben rögzítették, hogy a alperes tulajdoni illetőségére az .. pénzintézet1 javára 3.630.000,- Ft és járulékai erejéig jelzálogjog, valamint ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá 14.497 euró és járulékai erejéig jelzálogjog van bejegyezve. Az alperesi eladó - többek között - a lakásingatlan per-, teher- és igénymentes mivoltáért szavatosságot vállalt. Az adásvételi szerződés megkötésekor a vevők a vételárból 700.000,- Ft-ot megfizettek és rögzítették, hogy a hátralékos vételárat pénzintézeti kölcsön útján kívánják megfizetni. Ennek kapcsán a felek szerződésükben rögzítették: "...Amennyiben a kölcsön folyósítására legkésőbb 2007. május 20. napjáig nem kerül sor, a felek a szerződést felbontottnak tekintik és ez esetben az eladók a vételár előleget haladéktalanul kamatmentesen visszafizetik a vevők részére. ...". A szerződésben az eladó kérte, hogy a bank által folyósítandó felperesi kölcsönt, mint hátralékos vételárat az ....pénzintézet1 megjelölt lakossági bankszámlájára utalja - törlesztve ily módon az alperesi eladó fent megjelölt saját pénzintézeti tartozásait is.

A fent írt adásvételi szerződést a felek 2007. július 5. napján módosították, amelyben rögzítették egyrészt, hogy a vevők a 6.650.000,- Ft vételárból mindösszesen 3.200.000,- Ft-ot már megfizettek, így a hátralékos vételár összege 3.450.000,- Ft. A szerződésmódosítás 2. pontja szerint: "...Ezen összeget a vevők az ... pénzintézet2-től a 2007. június 11. napján kötött kölcsönszerződés alapján folyósítandó kölcsönből egyenlítik ki akként, hogy ezen összeget eladó kéri a szerződés 3. pontjában megjelölt, az ....pénzintézet1-nél vezetett bankszámlájára átutalni. Amennyiben ezen 3.450.000,- Ft átutalása után még mindig tartozás állna fenn az ....pénzintézet1 javára, a szerződés 1. pontjában megjelölt (fent körülírt) jelzálogjog jogosultsággal kapcsolatban ezen tartozás összegét alperes 15 napon belül köteles az .......pénzintézet1 fenti bankszámlájára befizetni. ..."

A felek e szerződésmódosítás alkalmával hatályon kívül helyezettnek tekintették azon eredeti szerződési megállapodásukat, amely szerint amennyiben a kölcsön folyósítására legkésőbb 2007. május 20. napjáig nem kerül sor, a felek a szerződést felbontottnak tekintik arra hivatkozással, hogy sor került a hátralékos vételárrész fedezetéül szolgáló kölcsönszerződés megkötésére, továbbá az alperesi eladó hozzájárult ahhoz, hogy - többek között - a fent írt lakásingatlan vonatkozásában a tulajdonjog vevők és a haszonélvezeti jog vevő jogosultsága az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.

E szerződésmódosítás 5. pontjában a felek akként rendelkeztek, hogy "...A bankkölcsön folyósítását követően egyik fél sem jogosult a szerződéstől önállóan elállni. ..." .

Az alperes a fenti szerződésmódosítást megelőzően az ....pénzintézet1 irányába 3.630.000,- Ft és járulékai erejéig fennálló tartozását kiegyenlítette. A pénzintézet, mint a jelzálogjog jogosultja a 2007. június 20. napján kiállított igazolásával hozzájárult az e hitel biztosítására bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási törléséhez.

Ezt követően az alperes a 14.497 euró és járulékai erejéig fennálló tartozásával összefüggésben nem intézkedett. A felperesi 3.450.000,- Ft hátralékos vételárrészen felüli tartozását az .. pénzintézet1 irányába nem egyenlítette ki, e részösszeg tekintetében számláját nem zároltatta, továbbá nem szerzett be olyan banki kötelezettségvállaló nyilatkozatot, miszerint a felperesi 3.450.000,- Ft összeget saját hitelének a végtörlesztésére használja fel. Az alperesi eladó ugyanakkor hozzájárulását adta ahhoz, hogy az I. és II. rendű felperesek tulajdonjoga a III. rendű felperes haszonélvezeti joga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.