A Legfelsőbb Bíróság Bfv.800/2010/8. számú határozata rablás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 321. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 420. §, 427. §] Bírók: Demeter Ferencné, Márki Zoltán, Varga Zoltán

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.III.800/2010/8.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2011. év január hó 11. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A rablás bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben a Csongrád Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Csongrád Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 2.Bf.232/2010/10. számú ítéletét megváltoztatja, a terhelt vagyon elleni cselekményét rablás bűntettének (Btk. 321. § (1) bekezdés) minősíti. Ezért és a terhére megállapított súlyos testi sértés bűntette (Btk. 170. § (1) és (2) bekezdés) miatt a terheltet, mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül 3 (három) év 6 (hat) hónapi fegyházbüntetésre és a közügyektől 4 (négy) évi eltiltásra ítéli.

Egyebekben a másodfokú ítéletet hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárás során felmerült 4.150 (négyezer-egyszázötven) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Hódmezővásárhelyi Városi Bíróság a 2010. február 4-én kihirdetett 3.B.240/2009/55. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki rablás bűntettében (Btk. 321. § (1) bek.) és testi sértés bűntettében (Btk. 170. § (2) bek.). Ezért őt, mint többszörös visszaesőt - halmazati büntetésül - 3 év 6 hónapi fegyházbüntetésre és a közügyektől 4 évi eltiltásra ítélte.

Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Csongrád Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a 2010. április 23-án meghozott 2.Bf.232/2010/10. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet érdemben akként változtatta meg, hogy

· a terhelt vagyon elleni cselekményét lopás vétségének (Btk. 316. § (1) bek., (2) bek. 2. ford. d) pont) minősítette, és

· a kiszabott büntetést 2 évi fegyházbüntetésre, és 2 évi közügyektől eltiltásra enyhítette.

· Egyebekben a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet érdemben helybenhagyta.

·

·

· Az elsőfokú ítélettel megállapított - és a másodfokú bíróság által kiegészített - tényállás lényege a következő.

·

· A terheltet korábban

· a Hódmezővásárhelyi Városi Bíróság az 1.B.290/2000/2. számú, 2000. július 12-én jogerős ítéletével 2 rb. lopás bűntette miatt - mint többszörös visszaesőt - halmazati büntetésül 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte, amit a terhelt 2002. szeptember 21-én kitöltött;

· a Kazincbarcikai Városi Bíróság az 5.B.672/2001/11. számú - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 7.Bf.1331/2002/6. számú határozata folytán - 2002. november 11-én jogerős ítéletével 2 rb. társtettesként elkövetett csalás vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte, amit a terhelt 2003. május 21-én kitöltött;

· a Kazincbarcikai Városi Bíróság a 6.B.821/2003/13. számú - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 7.Bf.454/2004/5. számú határozata folytán - 2004. május 10-én jogerős ítéletével erőszakos közösülés bűntettének kísérlete miatt, mint többszörös visszaesőt 5 évi fegyházbüntetésre ítélte; e büntetésből a terhelt 2007. április 17-én feltételes kedvezménnyel szabadult, feltételes szabadsága 2008. július 16-án járt le.

A terhelt nem kóros elmeállapotú, beszámítási képessége az elkövetéskor sem volt kizárt, vagy korlátozott.

2008. október 10-én délelőtt H-n a terhelt bement a T. Vendéglőbe sört inni, majd hazaindult. Útközben odament az E. Vegyesbolt előtti asztalnál ülő - 1919. március 1-jén született - Sz. B-né sértetthez, akinek az asztalon volt a kézitáskája. Leült vele beszélni és 500 forintot kért tőle, amit a sértett átadott neki.

Egy alkalmas pillanatban a terhelt megragadta a sértett kezében tartott kézitáskáját, megpróbálta azt kezéből kitépni, azonban a sértett nem engedte el. Ennek következtében a terhelt a táskát húzni kezdte, a sértett a földre esett, majd táskájának a füleinél fogva a sértettet kb. 10 méteren keresztül vonszolta. Ekkor a táska füle elszakadt és ily módon a táskát megszerezte a terhelt, s azzal elszaladt.

A sértett táskájában 4.366 Ft készpénz volt, a táska értéke 1.000 Ft. A sértett kára az eljárás során nem térült meg.

A sértett a cselekmény következtében a jobb lapocka csonttörését szenvedte el, ami 8 napon túl gyógyuló, tényleges gyógytartama 5 hét; valamint a koponya zúzódását és a mellkas zúzódását is elszenvedte, mely sérülések gyógytartama 8 napon belüli.

A terhelt magassága 160-165 cm, testsúlya 65 kg, a sértett magassága 150 cm, testsúlya 49-50 kg.

Az elsőfokú bíróság jogi értékelése szerint a terhelt megvalósította a rablás bűntettét és a súlyos testi sértés bűntettét.

Kifejtette, hogy a terhelt kihasználva, hogy a sértett nála idősebb, gyengébb fizikumú, megragadta a sértett táskáját, amit el akart vinni. Ezt gátolta a sértett, és amíg tudta, végig fogta táskája fülét. Éppen ezért került földre, és ezért húzta őt a terhelt a földön, aki a táska fülének elszakadása után a helyszínről elmenekült.

A másodfokú bíróság szerint a bűnösségre vont jogi következtetés helyes, a vagyon elleni cselekmény minősítése viszont téves, mert az nem rablás bűntette, hanem lopás vétsége.

A következetes ítélkezési gyakorlatra hivatkozva azzal érvelt, hogy rablás esetében az erőszaknak akaratot bénítónak, a fizikai ellenállás leküzdésére alkalmasnak és személy ellen irányulónak kell lennie.