A Fővárosi Törvényszék G.41676/2016/11. számú határozata adásvételi szerződés hatálytalanságának megállapítása tárgyában. Bíró: Gáll Edit

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.41676/2016/11.*, Fővárosi Ítélőtábla Gf.40115/2017/8., Kúria Gfv.30524/2017/7. (BH 2018.7.200)

***********

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

GAZDASÁGI KOLLÉGIUMA

Budapest, II., Varsányi I. u. 40-44.

5.G.41.676/2016/11.

A Fővárosi Törvényszék

Dr. Bódis Pál ügyvéd (címe ) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek,

Dr. Török Viktória ügyvéd (címe) által képviselt

I.r. alperes neve (címe ) I. rendű alperes és

Dr. Litauszki Ügyvédi iroda (címe., ügyintéző: dr. Litauszki Edit ügyvéd) által

II.rendű alperes neve (címe .) II. rendű alperes ellen

adásvételi szerződés hatálytalansága iránti perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság megállapítja, hogy az I. és II. r. alperes között a ..... helyrajzi számú, felvett iroda megnevezésű, 168 nm területű, természetben .... ........, ...... alatt alatti ingatlan 1/1 tulajdonjogának átruházására vonatkozó adásvételi szerződés felperessel szemben hatálytalan, az adásvételi szerződés a felperes és az alperes között jött létre nettó 32.520.000.-Ft vételáron, a vételár után az adó megfizetésére a fordított adózás szabályai szerint a felperes köteles.

A bíróság megállapítja, hogy a felperes és az I.r. alperes között a ..... helyrajzi számú, felvett teremgarázs megnevezésű, 204 nm területű ingatlannak az I.r. alperesnek összesen 3769/20352-ed részarányú tulajdonát képező, természetben .... ......., ...... alatti ...., ..... és ...... számú gépkocsibeálló ingatlan tárgyában adásvételi szerződés jött létre nettó 12.480.000-Ft vételáron, a vételár után az adó megfizetésére a fordított adózás szabályai szerint a felperes köteles.

A bíróság megkeresi a Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatalát azzal, hogy a vételár megfizetésének igazolását követően a fenti ingatlanok tulajdonjogát adásvétel címén a felperes nevére jegyezze be.

A bíróság kötelezi I. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek 2.655.000.-(kétmillió-hatszázötvenötezer) Ft perköltséget. A bíróság kötelezi II. alperest, hogy 15 napon belül a felperesnek fizessen meg 2.020.000.- (kétmillió-húszezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Fővárosi Törvényszéknél három egyező példányban előterjesztett fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, valamint, ha a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ezen esetekben a tárgyalás megtartását a fellebbező fél fellebbezésében, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti.

Ugyancsak tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést a másodfokú bíróság, ha a felek ezt kérték.

Tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést a másodfokú bíróság, ha megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

A jogorvoslati eljárás során a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

I N D O K O L Á S

Az I.r. alperes felszámolója, az ....... a Cégközlönyben ...-án közzétett pályázati felhívásában együttes értékesítésre hirdette meg az I.r. alperes 1/1 arányú tulajdonában álló....... belterület, ..... hrsz. alatt felvett, természetben .... ........ ...... ....... sz. alatti iroda megnevezésű, 168 nm alapterületű ingatlant (iroda) és az 1/1 arányú tulajdonában álló, ......belterület, ..... hrsz. alatt felvett, természetben .... ......, ...... ...... emeleten levő ....... és ..... számú gépkocsi beálló megjelölésű (teremgarázs) ingatlanokat. A felhívásban az iroda 1. tétel, a teremgarázs 2. tétel alatt került megjelölésre azzal, hogy a felszámoló az 1. és 2. tétel alatti ingatlanokat kizárólag együttesen kívánja értékesíteni. A pályázati kiírás tartalmazta a teremgarázsoknál, hogy a közös tulajdonra tekintettel a tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg. A felszámoló mindkét ingatlan tekintetében feltüntette a becsértéket, valamint az érvényes pályázatnak történő minősítés érdekében feltételnek tűzte, hogy a benyújtott ajánlatoknak - egyebek mellett - tartalmaznia kell az ajánlott tételes nettó vételárat is. A pályázatok értékelésénél kizárólagos értékelési szempont a vételár nagysága azzal, hogy a pályázati kiírásnak megfelelőn a pályázat kizárólag a meghirdetett vagyontárgyak összességére vonatkozhat, és a vételárajánlat részletfizetést nem tartalmazhat. A felszámoló a meghirdetett vagyontárgyak összességére legmagasabb vételárajánlatot adó pályázót hirdeti ki nyertesnek. Az elővásárlásra jogosultak e jogukat a pályázat keretein belül gyakorolhatják. A felszámoló eredménytelennek nyilvánítja a pályázati eljárást, ha a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot nem adtak be.

A 2016. március 4-én kelt levelében a felszámoló értesítette az elővásárlásra jogosult felperest a teremgarázs pályázati felhívás útján történő értékesítéséről. A levélhez csatolt pályázati felhívásban 1. tétel alatt az iroda, 2. tétel alatt pedig a teremgarázs szerepelt azzal, hogy a felszámoló az ingatlanokat kizárólag együttesen kívánja értékesíteni. A pályázati kiírás szerint az iroda becsértéke 65.000.000.-Ft, a gépkocsibeálló becsértéke pedig 13.500.000.-Ft.

A felperes és a felperesi jogi képviselő között 2016. március 18. napján egy tényvázlat és megállapodás jött létre melyben rögzítésre került, hogy ha a felperes ajánlatát meghaladó ajánlat érkezik a pályázatra, úgy a felperes az iroda és az ingatlan vonatkozásában elővásárlási jogát kívánja gyakorolni. Tekintettel arra, hogy felperes a már meglévő befektetései miatt nem rendelkezik elegendő szabad pénzeszközzel, a felperesi jogi képviselő kötelezettséget vállal arra, hogy magánszemélyként kölcsön formájában 50.000.000.-Ft-ot a felperes rendelkezésére bocsát. Rögzítésre került az is, hogy a megbízott jogi képviselő közreműködik az ajánlat megtételében, illetve az adásvételi szerződés megkötésében. Ezt követően felperes a pályázatra a 2016. március 23. napján kelt levelével 39.300.000.-Ft összegű vételi ajánlatot tett és befizetett 2.355.000.-Ft bánatpénzt. Levelében jelezte, hogy a teremgarázs vonatkozásában elővásárlási joggal rendelkezik, így amennyiben az ajánlatát meghaladó összegű ajánlat érkezik, fenntartja az elővásárlási jog gyakorlásának jogát, ezért kérte a felszámoló által elfogadott részletes ajánlat megküldését.