BH 1991.1.33 I. Ha a perbeli - részben külföldi illetőségű - felek a szerződésükben különleges joghatósági kikötést nem tettek, a szerződésszegés folytán indult per elbírálása magyar bíróság joghatósága alá tartozik [1979. évi 13. tvr. 54. §].

II. A teljesítésnek a kötelezett hibájából történő elmaradása esetén, a lehetetlenülés jogkövetkezményeként kártérítés követelhető, megállapítási kereset azonban nem terjeszthető elő [Ptk. 312. § (2) bek., 313. §, Pp. 123. §].

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a peres felek között 500 tonna 1988. évi termelésből származó meghatározott minta szerinti mustármag 1988. évben történő szállítására 498 DM/tonna egység-áron hatályos szerződés jött létre, továbbá kötelezte az alperest, hogy térítsen meg a felperesnek 3600 Ft perköltséget. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperestől származó 1988. június 7-i felhívásra tett, 1988. június 27-én történt alperesi ajánlattal és azzal - az ajánlati kötöttségi határidőn belül feladott - 1988. július 19-i felperesi megrendeléssel, mely az ajánlattal azonos tartalommal bírt, létrejött a szerződés. Az ajánlattól lényegében egy kérdésben tért el a megrendelés, de a személyes megbeszélések során, mint azt a közvetett írásbeli bizonyítékok igazolják, ebben az egy kérdésben - a fizetési feltételekben - is megállapodás történt, mert akkreditív alkalmazását kötötték ki. Utalt arra is az elsőfokú bíróság, hogy döntését a perben irányadó anyagi jog, a Magyar Polgári Törvénykönyv, valamint a magyar jogrend szerves részét képező nemzetközi adás-vételi szerződésről szóló Bécsi Egyezmény alapján hozta meg.

Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést. Kérte az ítélet megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását, perköltségben történő marasztalását. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság nem rendelkezett hatáskörrel a per tárgyalására, a felperes nem tartozik a Ptk. 685. §-ának c) pontjában felsorolt gazdálkodó szervezetek közé. Sérelmezte, hogy nem adott helyt az elsőfokú bíróság azon bizonyítási indítványának, hogy a Hamburgi Tőzsde Egyesülés feltételeit vizsgálja a szerződés létrejöttére nézve, mivel a felperes ennek a szervnek a választottbíróságát kötötte ki a szerződésben. Álláspontja szerint a magyar jog szerint a szerződés érvényesen nem jött létre" a felperesnek nem sikerült bizonyítania, hogy a fizetési feltételekben a felek megegyeztek volna. Ha a szerződés érvényesen létrejött, a magyar bíróságnak nincs hatásköre az ügyben, a vita eldöntésére a nyugatnémet polgári jog az irányadó.

A felperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását, az alperesnek a költségekben történő marasztalását kérte.

Az alperes az ellenkérelemre észrevételt tett, abban megerősítette | azt az álláspontját, hogy a szerződés a fizetési feltételben való megegyezés hiányában érvényesen nem jött létre, tévedett az elsőfokú bíróság, amikor ezt csak többlet kikötésnek minősítette. Az alperes fellebbezése alapos.

A felperes keresetében a szerződés "érvényességének", illetve létrejöttének megállapítását kérte. Vitatott volt a felek között, hogy a per elbírálása magyar bíróság elé tartozik-e, s ha igen, akkor a perre mely bíróságnak van hatásköre. A perben becsatolt iratanyag alapján megállapítható volt, hogy a felek esetleges jogvitájukra joghatósági kikötést nem alkalmaztak. Az 1979. évi 13. tvr. 54. §-a alapján magyar bíróság vagy más hatóság eljárhat minden olyan ügyben, amelyben ez a törvényerejű rendelet a magyar bíróság vagy más hatóság joghatóságát nem zárja ki. Ennek megfelelően a perben a magyar bíróság hivatott eljárni, és a per a Pp. 22. §-a szerint a helyi bíróság hatáskörébe tartozik, mert az alperes a Ptk.-nak a szerződéskötés, illetőleg az elsőfokú elbírálás időpontjában hatályban volt 685. §-ának c) pontja szerint nem minősült gazdálkodó szervezetnek, ezért a perre a Pp 396. §-ára figyelemmel a Pp. XXV. fejezete nem alkalmazható.