A Kúria Bfv.1591/2012/5. számú precedensképes határozata rablás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 166. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 426. §] Bírók: Belegi József, Mezőlaki Erik, Szabó Péter

A határozat elvi tartalma:

A rablás törvényi tényállási elemeit a társával szándékegységben megvalósító terhelt nem juthat előnyösebb helyzetbe azáltal, hogy az elkövető társ cselekménye a nevezett általi emberölési többletmagatartás - excessus - folytán nem bűnhalmazatként, hanem súlyosabb összefoglalt bűncselekményként /Btk. 166. (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont/ bírálandó el. Rablás bűntette kísérletének, illetőleg tettesi alakzat helyett bűnsegédi elkövetői alakzat megállapítását célzó, alaptalan felülvizsgálati indítvány.

***********

KÚRIA

Bfv.I.1591/2012/5.szám

A Kúria Budapesten, a 2013. év március hó 11. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A rablás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt által - védője útján - benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Bíróság 18.B.1141/2010/45., illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.299/2011/23. számú ítéleteit a II. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Bíróság a 2011. július 11-én kihirdetett 18.B.1141/2010/45. számú ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondotta ki társtettesként elkövetett rablás bűntettében [Btk. 321. § (1) bekezdés, (5) bekezdés a) pont] és bűnsegédként elkövetett rablás bűntettében [Btk. 321. § (1) bekezdés, (4) bekezdés c) pont]. Ezért halmazati büntetésül 12 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az általa előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztésbe beszámította, rendelkezett a bűnjelek elkobzásáról, kiadásáról, illetőleg megsemmisítéséről, a bűnügyi költség viseléséről és elbírálta az ügyben bejelentett egyik polgári jogi igényt, míg a másik polgári igényt egyéb törvényes útra utasította.

Az ítélet ellen a II. rendű terhelt és védője téves jogi minősítés miatt és a büntetés enyhítése érdekében fellebbezett.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a terhelt tényállás 2. pontjában rögzített cselekményének társtettesként, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntetteként [Btk. 166. § (1) bekezdés és (2) bekezdés b) pont] minősítését, míg egyebekben az ítélet helybenhagyását indítványozta.

A Fővárosi Ítélőtábla a 2011. december 6-án meghozott 2.Bf.299/2011/23. számú ítéletével a II. rendű terhelt tényállás 2. pontja szerinti cselekményét rablás bűntettének [Btk. 321. § (1) bekezdés, (4) bekezdés c) pont] minősítette, és a fegyházbüntetést tíz évre enyhítette. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyta.

A felülvizsgálati indítvánnyal érintett 2. tényállási pont - és az l. tényállási pontban ehhez kapcsolódóan rögzített tények - lényege a következő:

1.)

Az ügy I. rendű terheltje 2009-ben a Kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán rendőr törzsőrmesterként teljesített szolgálatot, e minőségében tisztában volt azzal, hogy az arab nemzetiségű pénzváltóknál általában jelentős mennyiségű készpénz található, és nevezettek lehetőleg kerülik a hatóságokat, esetenként a sérelmükre elkövetett bűncselekményeket sem jelentik.

Az I. rendű terhelt 2009 év nyarán elhatározta, hogy arab pénzváltók sérelmére fog rablásokat elkövetni. A bűncselekmények előkészítésébe bevonta ismerőseit: a II. rendű terhelten kívül a III., VII. és VIII. rendű terhelteket, és egy ismeretlenül maradt, kínai származású férfit, majd kiszemelte a pénzváltással foglalkozó személyeket. Elsőként A. I. egyiptomi állampolgár lakhelyét derítette fel és terhelt-társaival közölte az elkövetés tervét.

2009. július 30-án este az I. rendű, a III. rendű és a VII. rendű terheltek lakása bejáratánál viperákkal bántalmazták a sértettet, és összesen 7,4 millió Ft értékű devizát és forintbankjegyet vettek el tőle. Az I. rendű terhelt a cselekmény során végig magánál tartotta az engedéllyel viselt lőfegyverét, erről a tényről azonban egyik társa sem tudott. A cselekmény alatt a II. rendű terhelt az előzetes megegyezés szerint gépkocsival várakozott a társaira, majd őket a gépkocsit vezetve a sértetti üldözés elől elmenekítette.

A II. rendű terhelt 500.000 forintot kapott a cselekményben részvételéért.

2.)

Az I. rendű terhelt 2009. november hónap közepén a III. rendű, majd a IV. rendű terhelt bevonásával kezdte tervezni N. A. pénzváltással foglalkozó egyiptomi állampolgár pénzének elrablását. A terheltek feltérképezték a sértett szokásait és panelház emeleti lakásában levő lakóhelyét.

A cselekmény végrehajtásába az I. rendű terhelt bevonta a II. rendű terheltet, a IV. rendű terhelt pedig az V. rendű terheltet, akik tisztában voltak azzal, hogy milyen jellegű bűncselekményről van szó.

Az I. rendű terhelt az elkövetést megelőző napon a II. rendű terhelttel együtt két darab viperát vásárolt, a III. rendű terhelt pedig két robogót kért kölcsön.

2009. december 10-én reggel az I., II, III., IV., V. és VI. rendű terheltek B. egy parkolóban találkoztak, ahova két gépkocsit és két robogót hoztak. Az I. rendű terhelt ekkor is magánál tartotta a lőfegyverét, erről azonban a terhelt-társak ezúttal sem tudtak. Az I. rendű terhelt a cselekmény előtt a II., IV. és V. rendű terhelteknek még egy "eligazítást" tartott. A korábban kidolgozott terv szerint az I. és a II. rendű terhelt feladata volt, hogy a sértettet megtámadják és a pénzét elvegyék. A III. és a VI. rendű terhelteknek a menekülés érdekében elhelyezett robogókra kellett figyelniük, míg a IV. és az V. rendű terhelteknek a sértett lakásától távolabb kellett a visszaérkező társaikra gépkocsival várakozniuk. Az I. és a II. rendű terhelt ekkor vette magához a két, kihúzott állapotban 60 centiméter hosszú viperát is.

Az I. és a II. rendű terhelt robogóval ment a helyszínre, a VI. rendű és a III. rendű terhelt követte őket, majd a helyszín közelében sétáltak.

9 óra előtt az I. és a II. rendű terheltek beléptek a sértett által lakott házba - amelynek ajtaját nyitva találták - és a bukósisakot végig a fejükön hagyva, a lakóház VII. és VIII. emelete közötti lépcsőfordulóban helyezkedtek el. A sértett 9 óra után lépett ki a lakása ajtaján. Áthaladt a biztonsági rácsokon, majd a lift előtti lépcsőknél lehajolt, hogy a cipőjét bekösse. Ekkor - elől az I. rendű terhelt, mögötte a II. rendű terhelt - a viperákkal a kezükben lerohantak a lépcsőn, és megtámadták a sértettet.

A sértett a támadást észlelve, a kabátjából elővett egy 24 centiméter pengehosszúságú, recézett élű, bokszer-markolatú tőrkést, és azt felemelve felvette a küzdelmet a támadóival. Az I. rendű terhelt és a sértett több alkalommal egymás fegyverére csapott, közben az I. rendű terhelt egy alkalommal a lift melletti falrészt is eltalálta. Az ütések valamelyikénél a viperája szétesett. A terhelt a sértettet nem tudta megütni, ahogyan a sértett sem okozott sérülést a terheltnek. A II. rendű terhelt pedig a támadás során viperájával legalább egy alkalommal a sértett felé suhintott.