A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20034/2017/3. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §] Bírók: Istenes Attila, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.24871/2016/8., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20034/2017/3.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

32.Pf.20.034/2017/3-II.

A Fővárosi Ítélőtábla az Őszy Ügyvédi Iroda (fél címe 1., ügyintéző ügyvéd: dr. Őszy Tamás) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a dr. Fazekas Dóra ügyvéd (fél címe 2.) által képviselt I.rendű alperes neve Szerkesztősége (I.rendű alperes címe.) I. rendű, II.rendű alperes neve Kft. (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen sajtó-helyreigazítás miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2016. november 16. napján kelt 27.P.24.871/2016/8. számú ítélete ellen a felperes részéről 9. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése és 11. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés pontosítása folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az I. rendű alperes szerkesztésében, a II. rendű alperes üzemeltetésében megjelenő ....hu internetes hírportál 2016. szeptember 9-én adott hírt a ... elnevezésű párt szóvivője sajtótájékoztatóján elhangzott egyik követeléséről, "...: Azonnal indítsanak vizsgálatot a nevelőotthonokban!" címmel. A szóvivő azt követelte ne csak az adott intézményben, hanem minden magyarországi gyermekotthonban indítsanak vizsgálatot, mert lehetnek lappangó esetek, azokhoz hasonlatosak amiről előző napon a ... számolt be. Eszerint ugyanis "... jogvédők és hozzátartozók szerint egy a cikkben meg nem nevezett magyarországi nevelőotthonban a nevelők édességért, zsebpénzért, kimenőért cserébe szexet kértek a rájuk bízott kiskorú gyerekektől. Jogvédőknek 15 fiatal mert vallomást tenni, ezekben az is szerepel, hogy az egyik lány teherbe esett az intézmény egyik nevelőjétől és meg is szülte a babát - írta a ...."

A felperes 2016. október 5. napján az alperesekhez eljuttatott kérelmében kérte, hogy tegyék közzé az alábbi tartalmú helyreigazítást: "A ....hu internetes portálon 2016. szeptember 8. napján 13 óra 20 perckor "...: azonnal indítsanak vizsgálatot a nevelőotthonokban!" címmel megjelent cikkünkben valótlanul híreszteljük azt, hogy az intézményben a nevelők édességért, zsebpénzért, kimenőért cserébe szexet kértek a rájuk bízott kiskorú gyerekektől. Valótlanul híreszteljük továbbá azt, hogy az egyik lány teherbe esett az intézmény egyik nevelőjétől és meg is szülte a babát.

Ezzel szemben a valóság az, hogy a nevelők a gyermekotthonban semmilyen szexuális zaklatást, kényszerítést, erőszakot nem követtek és nem követnek el. A valóság az, hogy szexuális zaklatás eredményeként nevelőtől nem esett egyik gondozott sem teherbe."

Az alperes a kérelemben foglaltakat nem teljesítette, ezért a felperes 2016. október 24-én érkezett keresetében kérte, hogy az elsőfokú bíróság kötelezze az I. rendű alperest a helyreigazításra, a II. rendű alperest a perköltség viselésére. Álláspontja szerint ugyanis a felperesi közlésből, de különösen a ... című lap cikkéből, az ahhoz fűzött kommentekből a felperes személye beazonosíthatóvá vált.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Vitatták, hogy a perbeli cikkből a felperes személye felismerhető. Érdemben arra hivatkoztak, hogy egy közérdeklődésre számot tartó kérdésben egy politikai párt véleményét közölték. Ezen túlmenő álláspontjuk szerint a kifogásolt közlések a valóságnak megfelelnek, hiszen utóbb pl. a bicskei gyermekotthon igazgatóját a cikkben írtakhoz hasonló cselekmények miatt le is tartóztatták. Hivatkoztak arra is, hogy a felperes által kért helyreigazítás szövege az eredeti cikkben közölteken túlterjeszkedik, megfogalmazása nem egyértelmű

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, kötelezte a perköltség megfizetésére, míg a le nem rótt illeték viseléséről, a felperes illetékmentessége folytán úgy rendelkezett, hogy azt a Magyar Állam viseli.

Indokolásában az alkalmazandó jogszabályok között az Alaptörvény IX. cikkét, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi. CIV. törvény (Smtv.) 4. § (1) bekezdését, a 12. § (1) bekezdését, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 342. § (1) bekezdését, a 343. § (1) bekezdését idézte, valamint a Legfelsőbb Bíróság PK 13. számú állásfoglalás releváns rendelkezéseit. Azt állapította meg, hogy a felperes személye sem a sérelmezett sajtóközleményből, sem a ... újság hivatkozott cikkéből nem ismerhető fel, mert a hivatkozott cikkekben felperes neve nem került említésre, és azok egyéb módon sem utalnak a személyére. A ... cikkéhez fűzött, a felperes személyére vonatkozó találgatást tartalmazó kommentek pedig irrelevánsak a felperes személyének felismerhetőségével összefüggésben.

Rámutatott arra, hogy a kereshetőségi jog fennálltához az ugyan elegendő, hogy az érintett személy akár szűkebb csak körben legyen felismerhető, ennek a felismerésnek, azonban az adott cikkből kell származnia.

Teljesen egyértelmű a gyakorlat abban is, hogy a konkrét érintettség megállapításához nem elegendő ha a sajtóközlés elviekben azért vonatkoztatható a kérelmezőre, mert az abban említett tevékenységet végez, hanem ahhoz az kell, hogy kifejezetten, a kérelmező konkrét személyének beazonosítására alkalmas állítást tartalmazzon a sérelmezett cikk (BDT2004. 1040). Jelen perre alkalmazva ez annyit jelent, hogy egy gyermekotthonban történtekről való híradás vonatkozásában a felperes érintettségéhez nem elégséges az, hogy maga is gyermekjóléti ellátórendszer részeként működő intézmény, hanem ahhoz az is kell, hogy konkrét személye, a cikkben közvetlenül vagy közvetetten megjelölt tényekből beazonosítható legyen.

Tekintettel arra, hogy maga a felperes sem hivatkozott a cikkben fellelhető, a felpereshez köthető konkrétumra - pusztán általánosságban hivatkozott arra, hogy felperes személye felismerhető - a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperesnek nincs kereshetőségi joga, mert a cikkel összefüggő konkrét érintettsége nem állapítható meg.

A felperes által hivatkozott ... újság cikkében sem lelhetőek fel olyan konkrét állítások, melyek a felperes személyének beazonosíthatóságára alkalmas közlésnek minősülnének, ezért a felperes érintettségét ennek figyelembe vételével sem tartotta megállapíthatónak.

A ... újság cikkéhez fűzött kommentekkel kapcsolatosan azt rögzítette az elsőfokú ítélet, hogy azok között fellelhetőek olyanok, amelyek felperes személyére konkrétan utalnak, nevezetesen

- "..." név alatti komment szerint "Tegnap a ...en hallottam, a facebook csoportban volt ez a téma, onnan szedte a ..., egy ... nevelő otthonról írtak", melyre reflektálva

- a "..." név alatti komment megkérdezte "Melyik nevelőotthonban történt?"