A Fővárosi Törvényszék P.24871/2016/8. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 233. §, 234. §, 342. §, 343. §] Bíró: Uzsoky Ágnes

Fővárosi Törvényszék

...P..../2016/8.

A Fővárosi Törvényszék

Őszy Ügyvédi Iroda (eljár: dr.Őszy Tamás ügyvéd, ügyvéd címe) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek -

dr. Fazekas Dóra ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt

I.rendű alperes neve (I.r. alperes címe) I. rendű

II.r. alperes neve (II.r. alperes címe) II. rendű alperesek ellen

sajtó- helyreigazítás iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 38.100.- (harmincnyolcezer-egyszáz) forint perköltséget.

A 36.000.- (harminchatezer) forint meg nem fizetett illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve, a Fővárosi Törvényszéken lehet írásban előterjeszteni.

Az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a jogi képviselővel nem rendelkező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. A fél a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő. Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, perorvoslati kérelmét a bíróság - a fenti kivételektől eltekintve - hivatalból elutasítja. Jogi képviselőnek minősülnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 73/C. § (1)-(3) bekezdéseiben megjelölt személyek.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél fellebbezésében, ennek hiányában a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására kérheti tárgyalás tartását.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek által előterjesztett közös kérelem alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

Indokolás:

Az I. rendű alperes által szerkesztett portál internetes portálon 2016. szeptember hó 8. napján 13 óra 20 perckor " cikk címe !" cikk jelent meg, az alábbi tartalommal:

"A párt (párt) azt követeli az emberi erőforrások miniszterétől, illetve tárcájától, hogy azonnal indítson vizsgálatot a gyermekotthonokban élők védelmében.

Az ellenzéki párt emellett sürgeti, hogy a rendőrség hivatalból indítson nyomozást és vonják felelősségre azokat, akik szexuálisan zaklattak kisgyermekeket - hangzott el a párt szóvivőjének csütörtöki, települési sajtótájékoztatóján. 1-es személy arra hivatkozott, hogy a sajtóban megjelent hírek szerint az egyik nevelőotthon nevelői szexuálisan zaklatták a gondjaikra bízott fiatalokat.

Az lenne szerencsés, ha nem csak ebben az intézményben, hanem az összes magyarországi nevelőotthonban lefolytatnák a vizsgálatot, mert lehetnek lappangó esetek - értékelt 1-es személy.

A napilap szerdán számolt be arról, hogy - jogvédők és hozzátartozók szerint egy a cikkben meg nem nevezett magyarországi nevelőotthonban a nevelők édességért, zsebpénzért, kimenőért cserébe szexet kértek a rájuk bízott kiskorú gyerekektől. Jogvédőknek 15 fiatal mert vallomást tenni, ezekben az is szerepel, hogy az egyik lány teherbe esett az intézmény egyik nevelőjétől és meg is szülte a babát - írja a napilap."

A felperes álláspontja szerint a fentiek szerinti alperesi közlés kiemeléssel jelzett részei valótlan tényállítások, ezért a 2016. október hó 3-án kelt, a portál Szerkesztőségéhez, közelebbről 2-es személy főszerkesztőhöz intézett, és általuk 2016. október hó 5. napján átvett helyreigazítási kérelmében az alábbi helyreigazítás közzétételét kérte:

"Az 2-es portál internetes portálon 2016. szeptember hó 8. napján 13 óra 20 perckor "cikk címe!"címmel megjelent cikkünkben valótlanul híreszteljük azt, hogy az intézményben a nevelők édességért, zsebpénzért, kimenőért cserébe szexet kértek a rájuk bízott kiskorú gyerekektől. Valótlanul híreszteljük továbbá azt, hogy az egyik lány teherbe esett az intézmény egyik nevelőjétől és meg is szülte a babát.

Ezzel szemben a valóság az, hogy a nevelők a gyermekotthonban semmilyen szexuális zaklatást, kényszerítést, erőszakot nem követtek és nem követnek el. A valóság az, hogy szexuális zaklatás eredményeként nevelőtől nem esett egyik gondozott sem teherbe."

A bíróság a tényállást a felek előadásai és az általuk becsatolt iratok alapján állapította meg.

Az alperesi szerkesztőség nem tette eleget a felperes helyreigazítási kérelmének, ezért felperes a bírósághoz 2016. október hó 24. napján érkeztetett keresetlevelében kérte az I. rendű alperesi szerkesztőség kötelezését a helyreigazítási kérelemben foglaltakkal megegyező helyreigazítás közzétételére, kérte továbbá az alperesek marasztalását a per költségeiben.

Felperesi állítás szerint a felperesi sajtóközlésből, de különösen a napilap újság meghivatkozott cikkéből, annak kommentjeiből pedig kiváltképpen az a következtetés vonható le, hogy a cikk sérelmezett tényközlései felperesre vonatkoztathatóak.

Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Állításuk szerint egyrészt a felperesnek nincs kereshetőségi joga - mert a cikkből személyük nem ismerhető fel, mert arra sem nevük megjelölésével, sem egyéb módon nem utal a cikk - , másrészt keresetük érdemben is megalapozatlan, ezért kérték a kereset elutasítását és a felperes marasztalását a per költségeiben.

A kereset nem alapos.

Magyarország Alaptörvényének (Alaptörvény) IX. cikke kimondja, hogy

(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.