PK 13. szám
A sajtóhelyreigazítási per indításának feltételei
I. Sajtóhelyreigazítást az kérhet, akinek a személyére a sajtóközlemény - nevének megjelölésével vagy egyéb módon - utal, vagy akinek a személye a sajtóközlemény tartalmából felismerhető.
II. Sajtóhelyreigazítás elrendelése iránt csak akkor lehet pert indítani, ha a helyreigazítást kérő irat az előirt harmincnapos határidőn belül megérkezik a sajtószervhez. E határidő elmulasztása esetén nincs lehetőség igazolásra. A perben csak az írásban közölt kérelemben megjelölt tényállítások helyreigazítását lehet kérni.
III. [A 4/2003. Polgári jogegységi határozat alapján 2003.12.21. napjától nem alkalmazható.]
I. A Ptk. 79. §-ának (1) bekezdése szerint: ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül - követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények (helyreigazítás).
Sajtóhelyreigazítási igényt az érvényesíthet, akinek a személyhez fűződő jogait megsértették. A jogsértés a szóban levő esetben valótlan tényállítással, illetve való tények hamis színben feltüntetésével valósul meg. Ezért sajtóhelyreigazítást az kérhet, akiről ilyen jogsértő közlés történt. Elsősorban az, akit a sajtóközleményben név szerint megjelöltek. Valakinek a személyére azonban egyéb módom, nevének a megjelölése nélkül is lehet utalni, a közlés a számára ilyen esetben is sérelmes lehet. Ezért sajtóhelyreigazítást az is követelhet, akit név szerint nem jelöltek meg, ha a közlés a személyére vonatkozik, a személyét érinti, feltéve, hogy személye a sajtóközlemény tartalmából valamilyen módon felismerhető.
Lehetséges az is, hogy a sajtóközlemény név szerint vagy név nélkül határozatlan, burkolt utalásaival, bizonytalan megjelölésével többeket is sért. Ilyen esetben az érintett személyek közül bárki kérhet helyreigazítást, de csak a saját nevében, és a helyreigazítás tartalma is csupán annak a személyre korlátozódhat, aki igényt érvényesített. Következik ez abból, hogy a sajtóhelyreigazítás személyiségvédelmi eszköz, ezért csak azoknak a tényállításoknak, tényközlésnek a helyreigazítását lehet kérni, amelyek az igényt érvényesítő fél személyére vonatkoznak.
A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve ha a védelem - jellegénél fogva - csak magánszemélyeket illethet meg [Ptk. 75. § (2) bek.]. A Ptk. 79. §-ában meghatározott sajtóhelyreigazítás jellegénél fogva nem korlátozódhat a magánszemélyek védelmére. Ezért sajtó-helyreigazítás iránt jogi személy is érvényesíthet igényt, ha a kifogásolt közlés a jogi személyt név szerint megjelöli, vagy a jogi személyre egyéb módon utal, és a közlés tartalmából a jogi személy határozottan felismerhető.
Nem kérhet azonban sajtóhelyreigazítást a jogi személy az alkalmazottja, tagja, tisztségviselője nevében, ha a közlemény - név szerint vagy közvetett utalással - kizárólag valamelyik alkalmazottját, tagját, tisztségviselőjét jelöli meg. A személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni, az alkalmazottat megillető sajtóhelyreigazítási igényt a munkáltató nem érvényesítheti. A sajtóközleménnyel érintett alkalmazott, tag, tisztségviselő személyesen kérhet helyreigazítást akkor is, ha a sérelem egyébként a munkakörével, feladatkörével kapcsolatos. Ez azonban nem zárja ki, hogy a munkáltató a saját nevében is helyreigazítást kérjen, ha a sajtóközlemény a jogi személyt is sérti.
A sajtóközleménnyel érintett személy (magánszemély vagy jogi személy) igényérvényesítési jogosultságát nem érinti a Pp. 342. §-ra (1) bekezdésének az a rendelkezése, amely a közérdek sérelme esetében az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv) vezetője részére is lehetővé teszi a sajtóhelyreigazítási igény érvényesítését.
II. A Ptk. 79. §-ában meghatározott sajtóhelyreigazítási igény per útján való érvényesítését a törvény a helyreigazításnak meghatározott határidőn belül írásban történő előzetes kéréséhez köti. A Pp. 342. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a sajtóhelyreigazítást a közlemény megjelenésétől, illetőleg a közvetítéstől számított harminc napon belül lehet írásban kéri a napilaptól, a folyóirattól (időszaki laptól), a Magyar Rádiótól, és a Magyar Televíziótól, a Filmhíradó Szerkesztőségétől, illetőleg a Magyar Távirati Irodától.
Ez a határidő a sajtóhelyreigazításhoz való jog megalapozásával függ össze, ezért a természetét tekintve anyagi jogi határidőnek minősül, számítására a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni (Ptké. I. 3-4. §-ai). Az anyagi jogi rendelkezések a késedelem kimentésére, a mulasztás igazolására nem adnak lehetőséget. Az előzetes igényközlés időpontjaként azt a napot kell figyelembe venni, amelyen a helyreigazítást kérő irat a sajtószervhez megérkezett. A sajtószerv ugyanis csak ekkor juthat olyan helyzetbe, hogy helyreigazítási kötelezettségét teljesíteni tudja. Ettől kell számítani a Ptk. 79. §-ának a (2) bekezdése szerint a közlésre megszabott - a sajtószervet terhelő - határidőt (nyolc nap, illetőleg a legközelebbi lapszám).
A felperes a bíróságtól a sajtóhelyreigazítási perben csak azoknak a tényállításoknak a helyreigazítását kérheti, amelyeket a sajtószervhez a Pp. 342. §-ának (1) bekezdésében meghatározott harminc napon belül megérkezett írásbeli kérelmében megjelölt. Különben a peres eljárás során előterjesztett új igények tekintetében a sajtószerv meg lenne fosztva attól a lehetőségétől, hogy önkéntes helyreigazítást tegyen közzé. A peres eljárás során új igény érvényesítésének megengedése ellentétben állna a sajtóhelyreigazítási eljárás általános szabályaival, és az igényérvényesítésre megszabott határidők megkerülésére adna lehetőséget.
III. [A 4/2003. Polgári jogegységi határozat alapján 2003.12.21. napjától nem alkalmazható.]