12/2014. (V. 16.) ORFK utasítás

az elektronikus Modus Operandi Nyilvántartás működtetésével kapcsolatos egyes feladatokról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az elektronikus Modus Operandi Nyilvántartással összefüggő adatkezelési, adatfeldolgozási feladatok egységes végrehajtására kiadom az alábbi utasítást:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás hatálya kiterjed

a) az Országos Rendőr-főkapitányságra (a továbbiakban: ORFK);

b) a Készenléti Rendőrségre, Repülőtéri Rendőri Igazgatóságra, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központra, a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra (a továbbiakban együtt: területi szervek), valamint[1]

c) a rendőrkapitányságokra (a továbbiakban: helyi szervek).

II. FEJEZET

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

1. Az elektronikus Modus Operandi Nyilvántartás célja

2. Az elektronikus Modus Operandi Nyilvántartásban (a továbbiakban: eModus) szereplő adatok kezelésének célja az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési feladatai ellátásának elősegítése.

2. Az eModus adatköre, valamint az ezzel kapcsolatos adatkezelési és üzemeltetési kötelezettségek

3. Az eModus az utasítás 1. mellékletében meghatározott bűncselekmények (a továbbiakban: modus tárgyú bűncselekmény) vonatkozásában tartalmazza:

a) a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit;

b) a szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, személyleírását, fényképét;

c) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 91/A. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott bűncselekmények esetén a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek és kapcsolataik adatait, kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit;

d) a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben érintett, illetőleg a bűnözői csoportban részt vevő vagy azzal együttműködő személyek, valamint kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit;

e) a bűncselekmény ügyszámát, a tényállás megnevezését, elévülési idejét és az ügyben eljáró szervet.

4. Az eModus valamennyi szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott, tetoválással rendelkező személy vonatkozásában tartalmazza:

a) a 3. pont b) és e) alpontjaiban meghatározott adatokat;

b) a személyleírási és fénykép adatok közül a tetoválás képét és leírását.

5. Az eModus adatkezelője az ORFK, az ezzel kapcsolatos feladatokat az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Elemző-Értékelő Főosztály (a továbbiakban: Bűnügyi Elemző-Értékelő Főosztály) látja el.

6. Az eModus technikai üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat az ORFK Gazdasági Főigazgatóság látja el.

3. Az eModushoz kapcsolódó jogosultságok

7. Az eModushoz kapcsolódó jogosultsági szintek:

a) személylekérdező jogosultsági szint: az arra feljogosított felhasználók által betöltött szerepkör, amelynek jogosultja személyre irányuló egyszerű lekérdezést végezhet;

b) ügyelőadói jogosultsági szint: nyomozást folytató személy által betöltött szerepkör, amelynek jogosultja személyre, ügyre, helyre irányuló egyszerű lekérdezést végezhet a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszerben (a továbbiakban: Robotzsaru rendszer) biztosított jogosultsága alapján;

c) elemző-értékelő jogosultsági szint: az elemző-értékelő tevékenységet végző személy által betöltött szerepkör, amelynek jogosultja személyre, ügyre, helyre irányuló egyszerű lekérdezést, kereső-kutató tevékenységet, valamint a dokumentumokban szöveges adattartalmakra irányuló keresést végezhet;

d) adatkezelői jogosultsági szint: a Bűnügyi Elemző-Értékelő Főosztály munkatársa által betöltött szerepkör, amelynek jogosultja az eModusba érkező adatok ellenőrzését, rögzítését, módosítását, törlésre jelölését végzi, és feladatának ellátása érdekében rendelkezik a c) alpontban meghatározott jogosultsággal is;

e) adminisztrátori jogosultsági szint: a Bűnügyi Elemző-Értékelő Főosztály munkatársa által betöltött szerepkör, amelynek jogosultja az eModus működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat látja el, továbbá jogosult a naplózási adatok, üzemi statisztikák lekérdezésére, tömeges lekérdezés és törlésre jelölés indítására, valamint a törlésre jelölt adatok tényleges törlésére.

8. Az ORFK az Rtv. 91/E. § (3) bekezdésében meghatározott szervekkel - személylekérdező jogosultság biztosítása érdekében - együttműködési megállapodást köt, amely rögzíti a jogosultság karbantartási rendjét is olyan módon, hogy a nem rendőri szervtől érkező igénylés kizárólag egyetlen csatornán keresztül valósuljon meg. A személylekérdező jogosultsági szint engedélyezésének rendjét az együttműködési megállapodások tartalmazzák.

9. Az elemző-értékelő jogosultsági szinthez kapcsolódó jogosultságok biztosítását és törlését az elemző-értékelő feladatokat ellátó szervezeti elemek vezetői a Bűnügyi Elemző-Értékelő Főosztály Bűnügyi Adatkezelési és Alkalmazásfelügyeleti Osztály (a továbbiakban: BAAO) vezetőjéhez címzett átiratban kezdeményezhetik. Az elemző-értékelő szintű jogosultságot a BAAO vezetője engedélyezi.

10. Az adatkezelői és adminisztrátori szintű jogosultságok biztosításáról a Bűnügyi Elemző-Értékelő Főosztály vezetője a BAAO vezetője útján gondoskodik.

11. A BAAO a lekérdezésre jogosult személyekről - az ügyelőadói jogosultsági szinttel rendelkező személyek kivételével -, és egyedi azonosítójukról naprakész nyilvántartást vezet.

4. Az adatok forrása

12. Az adatok forrása a Robotzsaru rendszer, amelyből az eModus leválogatás után - a két rendszer között kialakított elektronikus kapcsolat útján - automatikusan átveszi a lezárt ügyek strukturált adatait és a hozzájuk kapcsolódó egyes kriminalisztikai szempontból jelentős dokumentumok Robotzsaru rendszer Dokumentumtárára történő hivatkozásait, valamint a 3-4. pontokban meghatározott adatokat.

13. A modus tárgyú bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott nyomozás befejezésekor, az ENYÜBS adatlapok kitöltése után az eljáró nyomozó vagy vizsgáló köteles a szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személyre vonatkozóan a nyilvántartás alapjául szolgáló modus operandi adatlapot a 2. mellékletben meghatározott kitöltési segédlet alapján a Robotzsaru rendszerben elektronikusan kitölteni. Nem kell kitölteni a modus operandi adatlapot, ha megállapítást nyert, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, vagy a bűncselekményt nem a gyanúsított követte el, illetve az elkövető halála esetén. A modus operandi adatlapot a Robotzsaru rendszerben - alszámra iktatás nélkül - hitelesíteni kell.[2]

5. Az adatok kezelése

14. Az eModusban kezelt adatok tájékoztató jellegű információk, amelyek

a) az érintettel szemben semmilyen joghátrányt nem eredményezhetnek;

b) megőrzési idejére az Rtv. bűnüldözési adatkezelésre vonatkozó rendelkezései irányadóak.

15. Az eModus az elévülési és mentesítési időpontoktól számított, az ügy adatainál rögzített selejtezési időnek megfelelően automatikusan törlésre jelöli a személyek, valamint az ügyek adatait.

16. Amennyiben az adatkezelői jogosultsággal rendelkező személy - a személy- és lakcímnyilvántartás adatai alapján - a nyilvántartott személy elhalálozását állapítja meg, a halál időpontját rögzíti az eModusban.

17. A törlésre jelölt adatok megsemmisítését az adminisztrátori jogosultsággal rendelkező személy hetente két alkalommal hajtja végre.

6. Adatigénylés és adatszolgáltatás

18. Az ügyelőadói jogosultsággal rendelkező személyek a Robotzsaru rendszerben rendelkezésre álló jogosultsággal végezhetnek lekérdezéseket a Robotzsaru rendszerben biztosított kapcsolaton keresztül.

19. Az elemző-értékelő, az adatkezelői és az adminisztrátori jogosultsággal rendelkezők számára az eModus az országos zárt, belső intranetes hálózaton keresztül érhető el.

20. A személyi adatok, ügyszám vagy hely címének birtokában egyéni jogosultság alapján lehet ellenőrzést végrehajtani (azonnalos priorálás). Az ellenőrzés végrehajtható töredék adatok alapján is.

21. Ismeretlen tettes ellen folytatott eljárásban az elkövetőről és a bűncselekményről rendelkezésre álló adatok alapján lehet a hasonló ismérvekkel, kriminalisztikai jellemzőkkel nyilvántartásba vett személyek, illetve ügyek adatait kérni.

22. A 4. pontban meghatározott adat kifejezetten csak tetoválásra vonatkozó adatkérésre szolgáltatható.

23. A területi és helyi szervek illetékességi területére vonatkozó, kereső-kutató, elemző tevékenységet igénylő adatkéréseket a területi elemző-értékelő feladatokat ellátó szervezeti elemek teljesítik. A megkereséseket átirat formájában a megkeresés célja, jogalapja és az ügyiratszám megjelölésével kell megküldeni.

24. Az ORFK adatkéréseit és a több megyét érintő, valamint az országos szintű, kereső-kutató, elemző tevékenységet igénylő adatkéréseket a BAAO teljesíti. A megkereséseket átirat formájában a megkeresés célja, jogalapja és az ügyiratszám megjelölésével kell megküldeni.

7. Naplózás

25. Az eModus a rendszerben végrehajtott valamennyi tevékenységet és folyamatot naplózza. A naplóállomány tartalmazza:

a) a felhasználó nevét, beosztási helyét;

b) a lekérdezés jogalapját és célját;

c) a hozzáférés időpontját;

d) az esemény típusát, az esemény leírását, technikai jellemzőit;

e) az adattovábbítással érintett személy azonosításához szükséges adatokat;

f) a továbbított adatfajták megnevezését;

g) az ügyszámot.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

27. Hatályát veszti a Kriminalisztikai Archiváló Rendszer üzembeállításával és működtetésével kapcsolatos egyes feladatokról szóló 12/2009. (OT 7.) ORFK utasítás.

Papp Károly r. altábornagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány

1. melléklet a 12/2014. (V. 16.) ORFK utasításhoz

A nyilvántartásba vétel alapját képező bűncselekmények

I. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény szerint

Btk. XII. fejezet - A személy elleni bűncselekmények

Btk. XIV. fejezet - A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények

Btk. XV. fejezet - Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények

Btk. XVI. fejezet - A közrend elleni bűncselekmények

Btk. XVII. fejezet - A gazdasági bűncselekmények

Btk. XVIII. fejezet - A vagyon elleni bűncselekmények

II. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint

Btk. XV. fejezet - Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények

Btk. XVI. fejezet - Az egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmények

Btk. XVII. fejezet - Az egészséget veszélyeztető bűncselekmények

Btk. XVIII. fejezet - Az emberi szabadság elleni bűncselekmények

Btk. XIX. fejezet - A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények

Btk. XXI. fejezet - Az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények

Btk. XXX. fejezet - A közbiztonság elleni bűncselekmények

Btk. XXXI. fejezet - A nemzetközi kötelezettségen alapuló közbiztonsági célú gazdasági előírások elleni bűncselekmények

Btk. XXXII. fejezet - A köznyugalom elleni bűncselekmények

Btk. XXXIII. fejezet - A közbizalom elleni bűncselekmények

Btk. XXXIV. fejezet - A közigazgatás rendje elleni bűncselekmények

Btk. XXXV. fejezet - A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények

Btk. XXXVI. fejezet - A vagyon elleni bűncselekmények

Btk. XXXVIII. fejezet - A pénz- és bélyeg forgalom biztonsága elleni bűncselekmények

XLIII. fejezet - Tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények

2. melléklet a 12/2014. (V. 16.) ORFK utasításhoz

Modus operandi adatlap kitöltési segédlet

1. A modus operandi adatlapot elektronikusan kell kitölteni a Robotzsaru rendszerben. A modus operandi adatlap megnyitásakor az előzőleg elmentett, strukturált adatokat a rendszer beemeli az adatlap megfelelő mezőibe.

2. A személyi és lakcím adatokat a személyi és lakcímnyilvántartás adatai alapján, a nyilvántartásban történő ellenőrzést követően kell kitölteni.

3. Az egyes mezőkbe több, de nem ellentétes fogalom is beírható (pl. nyak: "hosszú", "ferde").

4. Lehetőség szerint a személyleírás összes mezőjét ki kell tölteni.

5. A jövőben történő visszakereshetőség érdekében a különleges ismertetőjelekről is pontos és részletes leírás szükséges, így különösen a tetoválások testrész szerinti elhelyezkedése, színe, kiterjedése és leírása tekintetében fontos az azonosításra alkalmas meghatározás. Célszerű az egyes tetoválások és testrészek kapcsolatának jelzése (pl. nyak: pókháló, bal alkar: "Anyám" felirat, hát: tigris).

6. A bűncselekmény helyszíne mezőbe a helyszín jellegét kell beírni (pl. iskola, utca, üzlet, családi ház, lift).

7. Sértett, károsult neve, megnevezése mezőbe a természetes személy sértett családi és utónevét, cég esetében a hivatalos cégnevet, megnevezést kell beírni. Természetes személy esetében a sértett kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit is le kell írni (pl. idős, egyedülálló sértett, banki alkalmazott, gyermekkorú, terhes nő).

8. Az elkövetés során használt járművek, illetve a megszerzett tárgyak, értékek mezőkbe csak a jármű, illetve tárgy megnevezését kell beírni, a jármű, illetve tárgy pontos típusát és egyéb azonosító adatait nem.

9. Megszerzett értékek felhasználási módja mezőt a megszerzett érték felhasználására vonatkozó információ alapján kell kitölteni (pl. átalakít, elajándékoz, elrejt, értékesít, használ, megsemmisít, szétszerel).

10. Az elkövető személyiségére, bűnöző tevékenységére utaló adatok mezőben a bűncselekményhez kapcsolódó olyan fontos kriminalisztikai jellemzőket kell leírni, amely a későbbi keresést ilyen szempontok alapján lehetővé teszi (pl. előre megtervezi a bűncselekmény elkövetését, kábítószer hatása alatt követi el a bűncselekményt, visszatér a helyszínre, csak pénzt visz el a helyszínről).

11. A bűncselekményre jellemző ismérvek, az elkövetés, a támadás, a behatolás módszerei jellemzők gyűjtése a nyilvántartás fő feladata, ezért kiemelt jelentőségű. A mező kitöltésekor az ügy tényállását és kriminalisztikai jellemzőit mondatokba fogalmazva kell leírni. A tettestársak adatait és ügyek közötti összefüggéseket minden esetben be kell írni.

12. Ha az ügyek összetettsége (több helyszínes ügy, sorozat jelleg, tettestársak száma és kapcsolatai) indokolja, akkor összefoglaló jelentést kell készíteni, amelyben az ügyek részletes leírása szükséges a modus operandi adatlap tartalmának megfelelően.