A Szekszárdi Járásbíróság P.20821/2016/55. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 196. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §] Bíró: Simon Károly László

Kapcsolódó határozatok:

*Szekszárdi Járásbíróság P.20821/2016/55.*, Szekszárdi Törvényszék Pf.20773/2018/5., Kúria Pfv.20971/2019/8. (BH 2020.10.297)

***********

Szekszárdi Járásbíróság

14.P.20.821/2016/55.

A Szekszárdi Járásbíróság a ............ ügyvéd (..................) által képviselt felperes neve (................felperesnek - a dr. .............. ügyvéd (fél címe 6) által képviselt dr. alperes neve(...................) alperes ellen kártérítés iránt indított perében, melybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. ............... jogtanácsos (............., ...... ..... u....) és a dr. Alperesi beavatkozó 3 ügyvéd (...................) által képviselt .................. ............... (...................) beavatkozott, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A járásbíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 (tizenöt) napon belül 6.500.000,- (hatmillió-ötszázezer) forintot és ennek 2014. január 29. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, valamint 300.000,- (háromszázezer) forint perköltséget.

A járásbíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak az állami adóhatóság felhívására az ott írt határidőben és módon 390.000,- (háromszázkilencvenezer) forint feljegyzett eljárási illetéket, továbbá a Szekszárdi Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívására 60.400,- (hatvanezer-négyszáz) forint állam által előlegezett költséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül fellebbezésnek van helye a Szekszárdi Törvényszékhez, amelyet az elektronikusan kapcsolatot tartó fél elektronikus úton, a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fél írásban, 4 (négy) egyező példányban terjeszthet elő a Szekszárdi Járásbíróságon.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, vagy ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A felek a felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása is kérhető.

I n d o k o l á s

A járásbíróság által megállapított tényállás

[1] A járásbíróság a felek nyilatkozata, a csatolt és beszerzett okiratok, a ...........i Rendőrkapitányság előtt ............. bü. szám alatt folyamatban volt nyomozati eljárás adatai, a meghallgatott tanúk vallomása, valamint ........... igazságügyi írásszakértő szakvéleménye alapján az alábbi tényállást állapította meg:

[2] A felperes 2013 őszén kereste meg ..................... ingatlanforgalmazót, hogy befektetési céllal belvárosi irodahelyiséget keres megvásárlásra. ............ ingatlanforgalmazó felajánlotta a felperesnek a portfóliójában szereplő, a ..... Kft. tulajdonában álló, ..........., ..... téri üzletházban lévő irodát. A felperes az irodahelyiséget az eladó ügyvezetője, ............ jelenlétében megtekintette, és 2013. november 17-én 500.000,- forint kifizetésével lefoglalózta az ingatlant. A felperes a foglalót ............. lányának, dr. .................adta át készpénzben.

[3] Az alperes mint egyéni ügyvéd 2013. december 4. napján ingatlan-adásvételi szerződést szerkesztett és jegyzett ellen a felperes mint vevő és a perben nem álló ....Kft. (..... ........., ......) mint eladó között a ......... belterület .... hrsz. alatt felvett, "kivett irodaház" megjelölésű ingatlan 62/3067 tulajdoni illetősége tekintetében. Az ingatlan vételára 6.500.000,- forint volt, amelynek átvételét az eladó az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg elismerte és nyugtázta. A szerződés szerint az eladó feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adta ahhoz, hogy a .....i Járási Földhivatal az ingatlan vonatkozásában a vevő javára a tulajdonosváltozást adásvétel jogcímén bejegyezze. A szerződő felek a szerződésben meghatalmazták és megbízták az alperesi ügyvédet az illetékes földhivatal előtti teljes körű jogi képviselettel. Az adásvételi szerződést az eladó képviseletében annak ügyvezetője, .............., míg a vevő részéről a felperes írta alá. Az adásvételi szerződés kapcsán ...... közvetítőként vett részt.

[4] A felperes az ingatlan teljes vételárát kifizette dr. ..........kezéhez, aki az eladó gazdasági társaság ügyvezetőjének lánya. A vételár kifizetésére három részletben került sor. A felperes a vételár első részletét, 500.000,- forintot 2013. november 17. napján, a második részletét, 1.000.000,- forintot 2014. január 10. napján készpénzben adta át dr...............nek. A vételár harmadik részletének, 5.000.000,- forintnak az átadására 2014. január 14. napján készpénzben került sor ugyancsak dr. .............kezéhez azt követően, hogy a felperes az OTP Bank ...........i fiókjából ezt az összeget felvette.

[5] Az alperesi ügyvéd képviseletében eljárva .... 2013. december 23. napján három példányú adásvételi szerződést, egy példányú kérelmet, valamint kettő példányú adatlapot nyújtott be a ...........Kormányhivatal .........i Járási Hivatala Földhivatali Osztályához a tulajdonjog bejegyzése végett. Az ezzel kapcsolatos földhivatali iratok utóbb eltűntek. A földhivatal iktatórendszerében az eladói oldalon a ....... Kft. "f. a.", míg a vevői oldalon felperes neve került feltüntetésre. A földhivatal 2013. december 30. napján hiánypótlásra szólította fel az alperesi ügyvédet, figyelemmel arra, hogy az adásvételi szerződéshez nem kerültek becsatolásra a tulajdonostársak elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatai. A hiánypótlási felhívásra összesen 12 nyilatkozat csatolása történt meg a földhivatalhoz, a nyilatkozatok beszerzését ........... végezte. A csatolások rögzítése a földhivatal elektronikus nyilvántartásában a következők szerint történt: 2014. január 9. napján a .... Kft. "f. a." tíz darab, míg 2014. január 10. napján felperes neve, majd 2014. január 15. napján a ..... Kft. "f. a." egy-egy nyilatkozatot csatolt be a földhivatalhoz. A hiánypótlási felszólítás eredménytelen lejártával, 2014. január 28. napján kelt határozattal a földhivatal ................ ügyiratszám alatt elutasította a felperes tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét a becsatolt, elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatok hiányosságai (tartalmi hiányosság okán, illetve nem a lemondásra jogosult nyilatkozott), a vevő vezetékjogi teherhez való hozzájáruló nyilatkozata hiánya, valamint az ingatlant értékesítő személy bejelentését tartalmazó adóhatósági adatlap hiánya miatt. Mivel az elutasító határozat ellen fellebbezés a földhivatalhoz nem érkezett, a földhivatal 2014. március 13. napján a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem elutasításának tényét törölte a tulajdoni lapról.

[6] A ........ Kft. adószámát a perbeli szerződés megkötését megelőzően egy évvel, 2012. december 3. napjától kezdődő hatállyal törölték; e tényt 2012. december 3. napján jegyezték be a cégjegyzékbe, és az adatot 2012. december 20. napján tették közzé. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ........ .i Adóigazgatósága 2013. október 31. napján érkeztetett irattal értesítette a ...........i Törvényszék Cégbíróságát az adószám törléséről, és kérte az adózó törlését a cégjegyzékből. A ......i Törvényszék ...... számú végzésével a ..... Kft.-t törvényességi felügyeleti eljárás keretében 2013. november 4. napján meghozott végzésével megszűntnek nyilvánította és a működéstől eltiltotta. A határozat 2013. december 7. napján - kézbesítési vélelem megállapítását követően - emelkedett jogerőre. A cégjegyzék ezt az időpontot tartalmazza a cég megszűnése időpontjának. A megszűntnek nyilvánítást 2013. december 13. napján jegyezték be a cégjegyzékbe, és az adatot 2014. január 2. napján tették közzé.