A Debreceni Járásbíróság P.24435/2006/48. számú határozata házastársi vagyonközösség megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 231. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 18. §, 27. §, 31. §, 60. §, 92. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Debreceni Járásbíróság P.24435/2006/48.*, Debreceni Törvényszék Pf.20824/2008/4., Kúria Pfv.20355/2009/5.

***********

DEBRECENI VÁROSI BÍRÓSÁG

16.P.24.435/2006/48. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Városi Bíróság az előbb személyesen eljáró, majd Dr. Tóth Sára egyéni ügyvéd (4024 Debrecen, Petőfi tér 20-21. II. em. 8. sz.) által képviselt

... (...) felperesnek - az előbb személyesen eljáró, majd Dr. Bethlendy Mária ügyvéd (4025 Debrecen, Petőfi tér 9. sz.) által képviselt ... (...) alperes ellen házasság felbontása és vagyonközösség megszüntetése iránt indult perében meghozta a következő

részítéletet:

A bíróság felperesnek alperessel ... év ... hó ... napján F. településen kötött és az anyakönyvbe ... folyószám alatt bejegyzett házasságát felbontja.

A házasságukból ... év ... hó ...napján született B. D. L. nevű gyermeküket a felperesnél helyezi el.

Kötelezi az alperest, hogy a fenti gyermek tartására 2008. május 1. napjától kezdődően fizesse meg a felperes részére minden hónap 10. napjáig önkéntes teljesítéssel és előre esedékesen a mindenkori, a bérköltség, illetve a rendszeres személyi juttatás címén kifizetett összes járandósága 20%-át, de legalább 10 000 (Tízezer) Ft alapösszeget.

A bíróság az alperes és a fenti gyermek közötti kapcsolattartást akként szabályozza, hogy az alperes a gyermeket minden héten szombaton délután 15 órakor a F. Városi Szociális Központ Gyermekjóléti Szolgálatának a F. település, T. u. ...-... sz. alatti hivatalos helyiségében átveheti és 18 órára pedig köteles oda visszavinni.

A bíróság a F. település, S. u. ... sz. alatti, utolsó, közös lakás kizárólagos használatára a felperest jogosítja fel.

Megállapítja, hogy a felek között 2007. június 1. napján kelt "Egyezségi okirat" elnevezést viselő szerződés semmis, tehát érvénytelen.

A részítéletet a bíróság a gyermektartásdíj vonatkozásában előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítja.

A részítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 (Tizenöt) napon belül a Hajdú-Bihar Megyei Bírósághoz címzett, de a Debreceni Városi Bíróságon írásban, 3 (Három) példányban benyújtható fellebbezéssel lehet élni.

Tájékoztatja a bíróság a peres feleket, hogy a másodfokú bíróság a részítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, csak az ítélet indokolása ellen irányul, a felek ezt kérték, vagy megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges, a felek bármelyikének a kérelmére azonban tárgyalást tart.

Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

Indokolás:

A bíróság a becsatolt okiratok tartalma, a felek nyilatkozatai, F. L. I., F. Cs. L.,

B. L. és Sz. F. tanúk vallomásai, a K. Városi Ügyészségnél keletkezett iratok tartalma, a beszerzett keresetigazolás és adóbevallás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felek ... év ... hó ... napján kötöttek házasságot F. településen, amelyet ... folyószám alatt jegyeztek be az anyakönyvbe.

Házasságukból ... év ... hó ... napján D. L. utónevű gyermekük született.

Az utolsó, közös lakásuk F. településen a S. u. ... sz. alatt található ingatlanban volt, mely az ingatlan nyilvántartásban a felperes kizárólagos tulajdonaként van nyilvántartva.

Közöttük a házassági életközösség 2006. augusztus 4-én szakadt meg.

A felek szerelmi házasságot kötöttek.

Kezdetben a felperes szüleinél laktak F. településen, S. u. ... sz. alatt, majd az alperes szüleinél T. településen, később albérletben. A házasság fennállása alatt vásárolták meg előbb a F. település, M. ... téri lakásukat és innen költöztek az utolsó, közös lakásba a F. település, S. u. ... sz. alatti kertes házba.

A felek házasságában néhány hónappal a házasságuk megkötését követően jelentkeztek a problémák.

Ennek egyik oka az volt, hogy a házasság megkötését követően az alperes rendszeresen, naponta hazament T. településre a szüleihez, itt edzett és itt foglalkozott a kutyáival. A másik oka az volt a konfliktusoknak, hogy az alperes bevitt a házasságba egy ... típusú személyautót, amit aztán három ízben cseréltek a házasság fennállása alatt és ehhez különböző költségek kapcsolódtak.

Az is hozzájárult a veszekedések kialakulásához, hogy a felperes féltékeny volt az alperesre. Az alperes a közöttük kialakult feszültséget pedig úgy kezelte le, hogy amikor megbántódott, hazament T. településre a szüleihez. Ez a házasság fennállása alatt gyakran előfordult.