A Debreceni Törvényszék Pf.20824/2008/4. számú határozata házastársi vagyonközösség megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 253. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 1. §, 27. §, 31. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 200. §]

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG

1. Pf. 20 824/2008/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság, Dr. Tóth Sára /Debrecen, Petőfi tér 20-21. II/8. szám / ügyvéd által képviselt ... .../.../ lakos felperesnek - az előbb személyesen, majd Dr. Bethlendy Mária /Debrecen, Petőfi tér 9. szám/ ügyvéd által képviselt ... ... /.../ lakos alperes ellen házasság felbontása és házastársi vagyonközösség megosztása iránt indított perében a Debreceni Városi Bíróság 16. P. 24 435/2008/48. számú részítélete ellen a felperes 50., az alperes 49. sorszám alatt benyújtott fellebbezései folytán meghozta a következő

részítéletet:

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság részítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja.

A részítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

Az elsőfokú bíróság részítéletében a peres felek házasságát felbontotta, és a ... év ... hó ... napján született D. L. utónevű gyermeket a felperesnél helyezte el.

Kötelezte az alperest 2008. május 1. napjától gyermektartásdíj megfizetésére, és szabályozta az alperes, valamint a gyermek közötti kapcsolattartást úgy, hogy minden szombaton 15 órától - 18 óráig tarthatja a gyermekkel a kapcsolatot, a gyermek átadásának átvételének helyéül a F. Városi Szociális Központ Gyermekjóléti Szolgálatát jelölte meg.

Az utolsó közös lakás kizárólagos használatára a felperest jogosította fel.

Megállapította, hogy a peres felek között 2007. június 1. napján kelt egyezségi okirat érvénytelen.

A gyermektartásdíj vonatkozásában a részítéletet előzetesen végrehajthatóvá nyilvánította.

A részítélet ellen mindkét peres fél fellebbezést nyújtott be. A felperes fellebbezése a szerződés érvénytelenségének megállapítását sérelmezte, míg az alperes a kapcsolattartás tekintetében kérte az ítélet megváltoztatását.

A másodfokú eljárás során a peres felek a kapcsolattartás tekintetében egyezséget kötöttek.

A megyei bíróság a felperes fellebbezését nem találta megalapozottnak.

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság jogi álláspontját és az általa kifejtett indokokat osztja, mert az a bizonyítási anyag okszerű, a Pp. 206. §-án alapuló mérlegelésen nyugszik és szinkronban áll a kialakult bírói gyakorlattal is.

A másodfokú bíróság csupán a felperes fellebbezése kapcsán utal a következőkre:

A Ptk. 200. § /2/ bekezdés szerint szabályozott jó erkölcsbe ütközés olyan jogi kategória, amelynek erkölcsi tartalma van, és amely valamennyi szerződéssel szemben azt az általános szabályt fejezi ki, hogy a szerződés feleljen meg az igazságosság és - különösen a családjogi tartalmú szerződések esetén a Csjt. 31. § /5/ bekezdés szerinti - méltányossági elveknek is.

A megyei bíróság álláspontja szerint a perbeli szerződés azért ütközik a jó erkölcsbe, mert méltánytalan és igazságtalan az alperesre nézve, hiszen az ... év ... hó ... napjától - ... év ... hó ... napjáig fennálló házastársi életközösség ideje alatt keletkezett vagyonszaporulatból az alperes kirívóan csekély mértékben részesül azáltal, hogy a folyamatosan amortizálódó személygépkocsi kerül csak a tulajdonába, míg a felperes tulajdona maradna a tartós és értéknövekedést megtestesítő ingatlan.