BH 2002.9.379 Nem tartozik az Országos Választási Bizottság hatáskörébe a választópolgárok számának megállapítása; kifogás előterjesztésére a névjegyzékkel összefüggésben van lehetőség [1997. évi C. tv 3. § a) pont, 12. §, 14. § (1) bek., 34. § (2) bek., 77. § (1) és (3) bek., 78. § (1) bek.].

A kérelmező beadványában az Országos Választási Bizottság 2002. május 2. napján hozott határozata, ezen belül a listás mandátumok megsemmisítését kérte. Arra hivatkozott, hogy az Országos Választási Bizottság nem vizsgálta és nem állapította meg a 2002. évi választásokon választásra jogosult választópolgárok pontos számát, továbbá hogy a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett adatok szerinti választópolgárok száma százezres nagyságrendben eltér a választási eredmények szerinti választópolgárok számától. A Választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.) 3. §-ának a) pontja és a 34. §-a (2) bekezdésének l) pontja az Országos Választási Bizottság kötelezettségévé teszi a választás tisztaságának megóvását és a választási csalás megakadályozását; a tudomására jutott törvénysértések esetén kezdeményezze a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.

A kifogás alaptalan.

A Ve. 12. §-a alapján a választás kitűzését követően a helyi választási iroda vezetője állítja össze a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékét, amelyen a változásokat folyamatosan köteles vezetni. A névjegyzéket a (2) bekezdés alapján úgy kell összeállítani, hogy alkalmas legyen a főváros, a megye, a település, illetőleg a választókerület, a szavazókör és a választópolgár azonosítására, ezért a névjegyzéknek tartalmaznia kell a választásra jogosult választópolgár családi és utónevét, személyi azonosítóját, lakcímét, névjegyzékbeli sorszámát, azonos nevű és lakcímű választópolgárok születési idejét, azonosság esetén egyéb természetes személyazonosító adatait. A fentiek szerint összeállított névjegyzéket nyolc napra a Ve. 14. §-ának (1) bekezdése szerint közszemlére kell tenni. A Ve. 3. §-ának a) pontja kimondja, hogy a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek alapelvként kell érvényre juttatniuk a választás tisztaságának megóvását, a választási csalás megakadályozását. A Ve. szabályai szerint a választás tisztasága feletti felügyelet letéteményesei a szavazatszámláló és a választási bizottságok, továbbá az Országos Választási Bizottság, valamint a bíróságok, amelyek feladat- és hatáskörét a törvény pontosan kijelöli. A Ve. 77. §-ának (1) bekezdése alapján a választási törvények megsértésére hivatkozva a jelölt, a jelölő szervezet és az érintett választópolgár, illetőleg jogi személy panaszt nyújthat be a (3) bekezdés szerint a szavazatszámláló, illetve a választási bizottsághoz. A választási bizottság döntésével szemben a bírósághoz lehet kifogást előterjeszteni. A Ve. 78. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a panaszt és a kifogást legkésőbb a sérelmezett tevékenységtől, illetőleg döntés meghozatalától számított három napon belül kell előterjeszteni. A Ve. 34. §-ának (2) bekezdése szabályozza az Országos Választási Bizottság hatás- és feladatkörét. Eszerint az a)-tól n) pontig szabályozottan az Országos Választási Bizottság jogorvoslattal nem támadható állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; dönt a listák és az azokon szereplő jelöltek, a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról, kisorsolja a listák sorszámát; jóváhagyja az országos népszavazás szavazólapjainak adattartalmát, dönt a benyújtott kifogásról, megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta, megállapítja, hogy mely jelölő szervezetek érték el a törvényben meghatározott mértékű %-os szavazathatárt, megállapítja, hogy az országosan összesített töredékszavazatok alapján az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, kiadja a mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet, megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített eredményét, kitűzi az időközi országgyűlési képviselőválasztást, és megállapítja annak naptár szerinti határnapjait, a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését, beszámol az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők, valamint az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásáról, továbbá az országos népszavazásról, eljár mindazokban az ügyekben, melyeket törvény a hatáskörébe utal.