ÍH 2016.59 Harmadik személy részéről történő teljesítés - teljesítési letét

Ha a teljesítést a jogosult harmadik személy részéről is köteles elfogadni, a megfelelően felajánlott teljesítés elfogadásának megtagadása megnyitja a letét útján történő teljesítés lehetőségét. A harmadik személy részéről történt teljesítésnek és a teljesítési letét útján történő teljesítésnek nem akadálya az sem, hogy a kötelezett felszámolás alatt áll [2013. évi V. törvény 6:53-6:55. §-ai, 6:57. § (1) bekezdése, 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 1. § a) pontja, 19. § (1) bekezdés d) pontja, 28. §-a].

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével az M. Kft. letevő által a Törvényszék Gazdasági Hivatalánál befizetett 838 633 forintot bírósági teljesítési letétként elfogadta. A letéti kezelés utolsó napját 2016. május 4. napjában határozta meg, és felhívta a Gazdasági Hivatalt, hogy a további intézkedésig az összeget kezelje letétként. Döntését azzal indokolta, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:57. § (1) bekezdés 1. fordulata szerint a jogosult köteles a letevő, mint harmadik személy részéről felajánlott teljesítést elfogadni, miután a P. Zrt. kötelezett a teljesítést nem kifogásolta, és a letevő által teljesített szolgáltatás nem személyhez kötött, és olyan szakértelmet vagy képességet nem igényel, amellyel a harmadik személy nem rendelkezik, és miután a jogosult a teljesítést nem fogadta el, a letevő jogosult bírósági letétbe helyezés útján is teljesíteni a Ptk. 6:53. § (1) bekezdés c) pontja, és a bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 1. § a) pontja alapján.

A végzés ellen a jogosult terjesztett elő fellebbezést, kérte az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, és a teljesítési letét iránti kérelem elutasítását. Utalt arra, hogy az adós felszámolási eljárás alatt áll, és a Cstv. nem ismer olyan jogi lehetőséget, hogy az adós helyett a hitelezőnek harmadik személy teljesíthet. A Ptk. nem mögöttes, kiegészítő szabály, másrészt a felszámolási eljárásban mint hitelezőnek az eredeti kötelemhez képest többletjogosítványai vannak, így az ő beleegyezése nélkül egyoldalú jognyilatkozattal a helyébe teljesítéssel nem léphet senki, az joggal való visszaélésnek minősül.

A fellebbezés alapos.

A bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 1. § a) pontja szerint bírósági letétbe helyezésnek teljesítés céljából (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:53-6:55. §, továbbiakban: teljesítési letét) van helye. A Ptk. 6:53. § (1) bekezdés c) pontja szerint a kötelezett a pénz visszafizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettségét bírósági letétbe helyezés útján is teljesítheti, ha a jogosult a kötelezett részéről megfelelően felajánlott teljesítést nem fogadja el. A Ptk. 6:57. § (1) bekezdése szerint a jogosult a harmadik személy részéről felajánlott teljesítést köteles elfogadni, ha ehhez a kötelezett hozzájárult és a szolgáltatás nincs személyhez kötve, és nem igényel olyan szakértelmet, vagy képességet, amellyel a harmadik személy nem rendelkezik. A kötelezett hozzájárulása nem szükséges, ha a harmadik személynek lényeges jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a teljesítés megtörténjék, és a kötelezett a teljesítést elmulasztotta vagy nyilvánvaló, hogy időben nem tud teljesíteni. A 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 19. § (1) bekezdés d) pontja szerint a kérelemben valószínűsíteni kell a letétbe helyezés okát.