A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20892/2010/5. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 78. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

Pfv.IV.20.892/2010/5.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szalay Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Németh L. Zsolt ügyvéd által képviselt I.r. és a II.r. alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.20.692/2009. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.21.418/2009/3. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperesek által 9. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit - a perköltség és az illeték viselésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 50.000 (ötvenezer) forint fellebbezési és felülvizsgálati költséget, valamint az államnak - külön felhívásra - 96.000 (kilencvenhatezer) forint fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

..-én a .. című napilap interjút tett közzé a felperessel, amelyben a felperes a Kormány által a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodást tette kritika tárgyává, megfogalmazva azt, hogy a hitel "az MSZP választási céljait fogja majd szolgálni".

A II.r. alperes által kiadott .. című újság ..-i számában, és a lap internetes kiadásában ..-én " .. " felvezetéssel jelent meg az " .. " című cikk, amely közölte a pénzügyminiszter I.r. alperes reagálását a felperes által elmondottakra.

A felperes kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az I.r. alperes annak állításával, a II.r. alperes pedig annak híresztelésével, hogy a felperes, ha tehetné, biztosan "ellopná" az IMF-hitel összegét, megsértette becsülethez és jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát.

A II.r. alperest a jogsértés abbahagyására és a további jogsértéstől való eltiltásra kérte kötelezni. Mindkét alperes elégtétel adásra kötelezését kérte oly módon, hogy sajnálkozásukat is tartalmazó közleményt tegyenek közzé a .. című napilapban. Ezen túlmenően a jogsértés miatt az I-II.r. alpereseket egyetemlegesen 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítés és kamatai megfizetésében kérte marasztalni.

Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték, álláspontjuk szerint nem sértették meg a felperes személyhez fűződő jogait, az I.r. alperes politikai véleményt közölt a felperes korábbi nyilatkozatáról. A nem vagyoni kártérítési igénnyel kapcsolatban az I.r. alperes azt fejtette ki, hogy a felperest ért kár köztudomású ténynek nem tekinthető, az igényelt nem vagyoni kártérítés összege pedig eltúlzott.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az I-II.r. alpereseknek 50.000 forint perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 60.000 forint illetéket. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a felek között olyan politikai tartalmú vita alakult ki, amelyben a vitát a felek "kriminalizálták". Kifejtette: a konkrét szöveg alapján nem juthat senki arra a következtetésre, hogy a felperes magánemberként saját családi céljaira kívánja felhasználni ezt a rendkívüli pénzösszeget. A vitatott kifejezések egyértelműen a felperes közéleti, politikai tevékenységére utalnak. Az I.r. alperes által megformált vélemény erőteljesen éles, de nem lépi túl a politikai közszereplővel szemben politikai tevékenysége kapcsán megengedhetőnek ítélt tágabb véleménynyilvánítási határokat, ezért a felperes keresetét jogalap hiányában elutasította.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és megállapította, hogy az I.r. alperes annak állításával, míg a II.r. alperes annak híresztelésével, hogy a felperes, ha "lehetősége lenne rá, biztosan ellopná az IMF-hitel összegét", megsértették a felperes becsületét és jóhírnevét. A II.r. alperest a jogsértés abbahagyására kötelezte és eltiltotta a további jogsértéstől. Egyetemlegesen kötelezte az I-II.r. alpereseket, hogy a jogsértésért 15 napon belül, az ítélet jogsértést megállapító rendelkezésének a Népszava című napilapban - saját költségükön - történő megjelentetésével és a jogsértés elkövetése miatti sajnálkozásuk kifejezésével adjanak elégtételt.

Egyetemlegesen kötelezte az I-II.r. alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 500.000 forintot és ezen összeg után 2008. december 27. napjától a kifizetésig, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző, utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot.

Az I-II.r. alpereseket egyetemlegesen 40.000 forint, míg a felperest 20.000 forint kereseti illeték megfizetésére kötelezte - felhívásra - az állam javára. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Egyetemlegesen kötelezte az I-II.r. alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 20.000 forint + áfa összegű első- és másodfokú perköltséget, valamint az államnak 40.000 forint fellebbezési eljárási illetéket. A felperest 20.000 forint fellebbezési eljárási illeték megfizetésére kötelezte.

A jogerős ítélet kifejtette, hogy valóban nem lehet eltekinteni a sérelmezett kijelentések összefüggéseitől. Az adott esetben is a nyilatkozat és a válasznyilatkozat viszonyában kell vizsgálni a sérelmezett kijelentést. A politikai élet közszereplői esetében, akik az átlagot meghaladóan kötelesek tűrni a személyüket érintő, esetenként éles hangvételű kritikai megnyilvánulásokat, különösképpen figyelembe kell ezt venni. Rámutatott, hogy az a körülmény, hogy a politikai közéleti megnyilatkozások hangneme eldurvult, nem jelenthet automatikus mentesülést a személyiségi jogsértés következményei alól. A felperes nyilatkozatát illetően azt állapította meg, hogy a felperes az MSZP-kormány pénzügyi politikájára, ezen belül a Nemzetközi Valutaalaptól felvett kölcsönre vonatkozóan tett éles kritikai megjegyzéseket. Az I.r. alperes válasznyilatkozata azonban kifejezetten a felperes személyére irányuló konkrét ténytartalmat hordoz. Olyan konkrét támadást fogalmaz meg, amellyel sérült a kölcsönös nyilatkozatok közötti arányosság követelménye. Az I.r. alperes ugyanis ezt a követelményt túllépte a felperesre vonatkoztatott sértő, őt valótlanul bűncselekmény elkövetésével kapcsolatba hozó konkrét kijelentésével. Mivel a társadalmi értékítélet egyértelmű elutasítással reagál arra, hogy ha valakit bűncselekmény elkövetésével hoznak kapcsolatba, ezért a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Ptk. 76. §-ának és a 78. §-ának megfelelően megállapította, hogy az I-II.r. alperesek megsértették a felperes becsületét és jóhírnevét.

Objektív jogkövetkezményként a keresettel egyezően a II.r. alperest kötelezte a jogsértés abbahagyására és eltiltotta a jogsértéstől, továbbá elégtétel adására kötelezte az I-II.r. alpereseket.