A Legfelsőbb Bíróság Bfv.516/2011/6. számú határozata emberölés bűntette (ALJAS INDOKBÓL elkövetett emberölés bűntette) tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 351. §] Bírók: Akácz József, Demeter Ferencné, Kónya István

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.829/2008/150., Fővárosi Ítélőtábla Bf.69/2010/36., *Kúria Bfv.516/2011/6.* (BH 2012.11.255)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.III.516/2011/6.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2011. év október hó 25. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

Az aljas indokból, különös visszaesőként elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a III. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Bíróság 9.B.829/2008/150. számú, és a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.69/2010/36. számú ítéletét a III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Bíróság a 2009. november 17-én meghozott - és a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.69/2010/36. számú ítélete folytán 2011. január 13-án jogerőre emelkedett - 9.B.829/2008/150. számú ítéletével a III. rendű terheltet emberölés bűntettének kísérlete (Btk. 166.§ (1) bek. és (2) bek. f), h) pont), 11 rendbeli társtettesként elkövetett rablás bűntette (Btk. 321.§ (1) bek. és (3) bek. a), c) pont, valamint (4) bek. b) pont), 1 rendbeli, a Btk. 321.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bek. a) pontja szerint minősülő társtettesként megvalósított rablás bűntette, 1 rendbeli, a Btk. 321.§ (1) bekezdésébe ütköző, de a (3) bek. a) és c) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett rablás bűntette, 3 rendbeli társtettesként véghezvitt kifosztás bűntette (Btk. 322.§ (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdésének b) pontja), lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette (Btk. 263/A.§ (1) bek. a) pont), továbbá 3 rendbeli - egy esetben bűnsegédként elkövetett - közokirat-hamisítás bűntette (Btk. 274.§ (1) bek. a), b), c) pont) és 1 rendbeli okirattal visszaélés vétsége (Btk. 277.§ (1) bek.) miatt halmazati büntetésül - mint többszörös visszaesőt - 20 évi fegyházbüntetésre, valamint 10 évi közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.

A tényállás a következőket tartalmazza:

A III. rendű terheltet a Somogy Megyei Bíróság a másodfokon 1994. szeptember 15-én jogerőre emelkedett ítéletével emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt 8 év börtönbüntetésre ítélte, amelyet az összbüntetésbe foglalást követően 2005. szeptember 30-án töltött ki.

A III. rendű terhelt további három társával együtt elhatározta, hogy zálogházak sérelmére rablásokat követ el. Ebből a célból - álnevet használva - mobiltelefonokat vásároltak, lakásokat béreltek. A bűncselekmények helyszínét lopott gépkocsikkal közelítették meg, ezekre esetenként lopott rendszámot szereltek fel. A bűncselekmények elkövetése során gépfegyvert és maroklőfegyvereket használtak, s magukat igyekeztek álcázni is.

Ilyen módon a III. rendű terhelt 2001. január 25-én, 2001. március 9-én, 2001. április 5-én, 2001. április 11-én, 2001. május 10-én, 2001. május 31-én, 2001. június 14-én, 2001. június 21-én, 2001. július 17-én, 2001. július 25-én, 2001. augusztus 14-én és 2001. augusztus 27-én zálogházak, 2001. május 9-én pedig a Díjbeszedő Rt. sérelmére hajtottak végre bűncselekményt. Az elsőként említett esetben a rablást különösen nagy, a többi cselekménynél jelentős értékre követték el. A 2001. június 14-i, a 2001. augusztus 14-i és a 2001. augusztus 27-i rablás alkalmával egy-egy zálogházi alkalmazott értékeit is eltulajdonították.

2000. augusztus 18-áról 19-ére virradó éjszaka a III. rendű terhelt a diszkóban szórakozott. A III. rendű terhelt ennek során italra meghívott két lányt, akik ezt elutasították. Az erre felfigyelő és emiatt fellépő biztonsági őrök és a III. rendű terhelt között szóváltás, majd tettlegesség alakult ki úgy, hogy B.T. több esetben megütötte a III. rendű terheltet. Ezt követően - a biztonsági őrök felszólítására - a III. rendű terhelt a szórakozóhelyet el is hagyta. Fél óra múlva azonban visszatért, s 10-15 méterre megközelítette a két biztonsági őrt, akik egy gépkocsinak támaszkodtak. A III. rendű terhelt a pólója alól elővett egy 7,62 mm-es Tokarev kaliberű, M57 típusú öntöltő pisztolyt, s azzal "most mindketten megdöglötök" kijelentést téve B.T. irányába lőtt. A terhelt megindult B.T. felé, mire mindkét sértett a kocsik közé bújt. Itt B.T. felkapott egy követ, amelyet a III. rendű terhelt irányába dobott. A III. rendű terhelt ekkor a közeli híd felé indult, a két sértett pedig utána ment. A III. rendű terhelt azonban megfordult, karját kinyújtva két irányzott lövést adott le az egymás mögött futó sértettek felé. Az egyik lövés B.T. feje mellett elhaladva, a mögötte lévő sértettet a fejének jobb oldalán, a belső szemzúgnál találta el úgy, hogy a lövedék a bal fül mögött hagyta el a sértett fejét. A sértett a kórházban meghalt, mivel a sérülés olyan súlyos volt, hogy a halált az azonnali szakszerű orvosi segítség sem háríthatta el.

H.G. személyi igazolványát, vezetői engedélyét és TB-kártyáját ismeretlen személy 2001 januárjában ellopta. Az elsőként említett két igazolványba a III. rendű terhelt fényképe került bele, s a terhelt 2001 szeptemberében ezzel az igazolvánnyal igazolta magát. Az igazolványokat és a TAJ-kártyát a III. rendű terhelt lakásában foglalták le 2001. október 27-én.

A III. rendű terhelt Sz.F.P. adatainak felhasználásával útlevelet kért és kapott 2001. október 11-én.

Az eljárt bíróságok egyébként - e tényállást alapul véve - az elkövetéskor hatályos büntető anyagi jogi szabályokat alkalmazták.

A jogerős ügydöntő határozat ellen a III. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416.§-a (1) bekezdésének a), b) és c) pontjára alapozottan.

Sérelmezte, hogy a megismételt elsőfokú eljárásban a bíróság a hatályon kívül helyező végzésben megadott szempontokat figyelmen kívül hagyta. Így nem öttagú tanácsban tárgyalta az ügyet, a teljes bizonyítási eljárást nem ismételte meg, hanem ehelyett iratismertetést tartott. Nem folytatta le a szükséges bizonyítást a telefonhasználatra, a terheltek kapcsolatrendszerére sem. A másodfokú bíróság az iratok tartalma alapján egészítette ki e vonatkozásban a tényállást, ám bizonyítás felvétele nélkül erre nem lett volna mód.

Számos esetben a bíróság a tanúkat hiányosan figyelmeztette az eljárási jogaikra, illetve H.M. tanú tekintetében a szó szerinti jegyzőkönyvezés elmaradt.

Az ítélet iratellenes megállapításokat is tartalmaz, s a bizonyítékok értékelése is következetlen volt.

A megismételt eljárásban a bíróság nem tisztázta a III. rendű terhelt védekezésében előadottakat, nem hallgatta ki azokat a személyeket sem, akiket H.M. tanú a vallomásában megjelölt. A DNS tekintetében - a védői indítvány ellenére - nem került sor új szakértői vélemények beszerzésére, miként nem adott helyt a bíróság az együttes orvosi és fegyverszakértői vélemény beszerzésére irányuló indítványnak sem. Így nem lehetett tisztázni, hogy a sértettet ért lövés milyen irányú volt, és az szándékosnak tekinthető-e.