1119/2004. (XI. 13.) Korm. határozat
az egységes szövetkezeti törvény koncepciójáról és az egyéb szükséges intézkedésekről
1. A Kormány megtárgyalta és e határozat mellékletében foglaltak szerint elfogadta az egységes szövetkezeti törvény koncepcióját.
A koncepció alapján ki kell dolgozni a törvényjavaslatot és azt a Kormány elé kell terjeszteni.
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
igazságügy-miniszter
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
gazdasági és közlekedési miniszter
pénzügyminiszter
Határidő: 2005. augusztus 31.
2. A különleges társadalmi-gazdasági előnyöket hordozó új szövetkezeti együttműködési forma elterjedésének, megerősödésének elősegítése érdekében javaslatot kell kidolgozni - az uniós szabályok figyelembevételével - a közösségi célokat szolgáló (különösen kulturális, képzési, oktatási) feladatok ellátásához nyújtható kedvezményekről, amelyeket az új szövetkezeteknek a fel nem osztható vagyonelem képzésére kell fordítaniuk.
Felelős: pénzügyminiszter
Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
gazdasági és közlekedési miniszter
igazságügy-miniszter
Határidő: 2005. augusztus 31.
Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök
Melléklet az 1119/2004. (XI. 13.) Korm. határozathoz
Az egységes szövetkezeti törvény koncepciója
1. A szövetkezet fogalmi meghatározásánál az alábbiakat kell alapul venni:
A szövetkezet személyek önkéntes, jogi személyiséggel rendelkező társulása, abból a célból, hogy gazdasági és más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi stb.) céljaikat demokratikusan irányított szervezetük útján megvalósítsák.
2. A szabályozásban a következő alapelveket kell érvényesíteni:
a) Önkéntesség és nyitott tagság elve. A szövetkezetek önkéntesen létrehozott szervezetek, az alapítók szabadságát annak eldöntésében, hogy szövetkezetet hozzanak létre, semmi nem korlátozhatja. Ez az elv nem áll ellentétben azzal, hogy meghatározott tevékenységek végzésére alapítandó szövetkezetek létrehozásához és működéséhez hatósági engedélyre van szükség.
A személyek között tilos mindenféle különbségtétel a szövetkezeti taggá válás tekintetében.
Bárki szövetkezeti tag lehet, aki elfogadja a tagsággal járó felelősséget.
b) Demokratizmus. A szövetkezet azonos jogokkal rendelkező tagok együttműködése. A tagok - azonos jogokat élvezve - részt vesznek a döntéshozatali folyamatokban, ahol az egy tag - egy szavazat elv érvényesül.
A szövetkezet a tagok által ellenőrzött szervezet.
c) Autonómia és függetlenség. A szövetkezetek önfenntartó szervezetek. A működésük során más szervezetekkel kötött megállapodások, esetleges külső tőkebevonások esetén is biztosítaniuk kell az autonómia fenntartását és a tagi ellenőrzés érvényesülését.
d) A tagok gazdasági részvétele. A tagok a szövetkezet vagyonához hozzájárulnak. A vagyoni hozzájárulás ellenében részjegyhez jutnak. A vagyoni hozzájárulások összege a szövetkezet részjegytőkéje (jegyzett tőkéje) . A tagok az Alapszabály erre vonatkozó rendelkezése alapján a közgyűlés döntésével a részjegytőke csökkenése esetén pótbefizetésre kötelezhetők.
A szövetkezet és a tagja viszonyában a korlátolt felelősség elve érvényesül. A tag a szövetkezet tartozásaiért a saját vagyonával nem felel.
e) A szövetkezet - a szociális szövetkezetek kivételével - befektető tagokkal is rendelkezhet, amelyek száma nem haladhatja meg a taglétszám 10%-át.
f) Gazdasági és társadalmi célok egysége. A szövetkezet nem lehet kizárólag gazdasági célok megvalósítója. A gazdasági feladatokkal egységben közreműködik a tagjai oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi és egyéb társadalmi igényei kielégítésében, a tagság, mint közösség, folyamatos fejlődésében.
3. A szövetkezet alapításához az alábbi feltételek együttes megléte szükséges:
a) Legalább hét alapító tag elhatározása. Korhatárként a 14. életévet kell előírni azzal, hogy a kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez a törvényes képviselője nyilatkozatára van szükség. A tagságot tilos toborzás útján gyűjteni.
b) A szövetkezetnek természetes személy és jogi személy tagjai lehetnek. A jogi személy tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám egyharmadát. A szociális szövetkezeteknek csak természetes személyek lehetnek a tagjai.
c) Alakuló közgyűlés tartása, amelyen el kell fogadni a szövetkezet alapszabályát, meg kell választani az igazgatóságot, külön az igazgatóság elnökét, a felügyelő bizottságot és a szövetkezet tagságának létszámától függően a könyvvizsgálót. Az alapszabályban meg kell határozni a szövetkezet nevét, székhelyét, tevékenységi körét, szervezetét, működési szabályait, vagyoni kérdéseit.
d) Cégbírósági bejegyzés. A szövetkezet alapításával kapcsolatban keletkezett dokumentumok alapján cégbírósági eljárásra kerül sor. A bejegyzéssel a szövetkezet létrejön.
4. A szövetkezet jegyzett tőkéje
A jegyzett tőke minimumát a törvény nem határozza meg, azt az alapítók az alapszabályban kötelesek rögzíteni.
5. A szövetkezet szervezete
a) A legfőbb döntést hozó szerv a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. Minden tag egy szavazattal rendelkezik. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe kell utalni a szövetkezet működésével összefüggő legfontosabb kérdések eldöntését, a hatályos szabályozásnak megfelelően.
Az alapszabályban kell részletesen meghatározni azokat a közösségi célokat, amelyeket a szövetkezet a tagjai számára finanszíroz.
A közgyűlési határozatképességet a tagok több mint a felének a részvételéhez kell kötni. A határozathozatalhoz általában egyszerű szavazattöbbség elegendő, kivéve az alapszabály megváltoztatását, amelyhez a szavazatok legalább 2/3-os többsége szükséges.
Ha a szövetkezet taglétszáma indokolttá teszi, az alapszabály részközgyűlések és küldöttgyűlés intézményesítését is elhatározhatja.
b) A szövetkezet tevékenységét az igazgatóság irányítja. Az igazgatóság dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe. Gondoskodik a közgyűlési döntések végrehajtásáról, beszámol a szövetkezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, a kifejtett tevékenység eredményéről.
Az igazgatóság tagjává csak nagykorú szövetkezeti tag választható. Speciális képzettségi előírások esetén - meghatározott tevékenységet végző szövetkezeteknél - a tagsági követelmény alól eltérés engedhető.
c) A szövetkezet tevékenységét - különösképpen az igazgatóság működését - a felügyelő bizottság ellenőrzi.
Felügyelő bizottsági taggá a szövetkezet nagykorú tagjai, valamint meghatározott munkavállalói létszám esetén a dolgozók képviseletét ellátó munkavállaló választhatók.
d) A szövetkezeti törvény, a számviteli törvény, valamint az alapszabály betartását - ahol a törvény a könyvvizsgáló választását kötelezővé teszi - a közgyűlés által választott könyvvizsgáló ellenőrzi.
6. A szövetkezet törvényességi felügyelete
A szövetkezet a törvényekben és az alapszabályában meghatározott követelmények szerinti működést köteles megvalósítani. A működés törvényessége feletti felügyeletét a cégbíróság gyakorolja.
A tagnak jogában áll a közgyűlés vagy az igazgatóság határozatát bíróság előtt megtámadni. A bírósági felülvizsgálat kizárólag törvényességi szempontú lehet, annak vizsgálatára korlátozódhat, hogy az megfelel-e a törvényeknek és az alapszabálynak.
7. A szövetkezet vagyona és gazdálkodása
A szövetkezet vagyona jegyzett tőkéből, tőketartalékból, eredménytartalékból, lekötött tartalékból, értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből áll.
A szövetkezet tagjai nem gazdasági jellegű feladatai, céljai, törekvései megvalósításának anyagi alapját a lekötött tartalékba helyezett fel nem osztható vagyonelem képezi.
A működés folyamatában megszerzett, felhasználható jövedelem közgyűlés által meghatározott részét a lekötött tartalékba kell helyezni.
A szövetkezet eredményéből való részesedés alapvetően a szövetkezettel való gazdasági együttműködés mértékétől függ.
A szövetkezet gazdasági tevékenysége alapján képződő nyereség azon része, amely nem a tagokkal való gazdasági együttműködés eredményeként a tagoknál csapódik le, és nem a fel nem osztható vagyonelem részévé válik, a részjegyek tulajdonosai között kiosztható.
8. Munkavégzés a tag részéről
A szövetkezeti tag munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt is létesíthet a szövetkezettel. Ebben az esetben külön kell választani a tagsági viszonyból, valamint a munkaviszonyból (egyéb jogviszonyból) fakadó jogokat és kötelezettségeket.
Az egyik jogviszony megszűnése nem érinti a másik jogviszony létét.
9. A tagsági viszony megszűnése
A hatályos szabályok alapján meg kell határozni a megszűnési okokat. Megszűnés esetén a taggal (örökösével vagy jogutódával) el kell számolni. A szövetkezet kifizeti a volt tag részére a saját tőkéjéből a volt tag vagyoni hozzájárulásárajutó hányadot.
A saját tőkénél nem kell számításba venni a közösségi célokat szolgáló, fel nem osztható vagyonelem értékét.
10. A szövetkezet átalakulása, megszűnése
Az átalakulás, amely összeolvadás, beolvadás, szétválás lehet, csak a szövetkezeti intézményrendszer keretei között mehet végbe.
A szövetkezet gazdasági társasággá is átalakulhat, de az átalakulási vagyonból ki kell venni a közösségi célokat szolgáló, fel nem osztható vagyonelemet és azt szövetkezeti célra kell felhasználni.
Ha a szövetkezet megszűnik, a hitelezők kielégítése után fennmaradó fel nem osztható vagyonelem a szövetkezeti szférában marad (más szövetkezet vagy szövetség közösségi célokat szolgáló, fel nem osztható vagyonrészét gyarapítja).
11. Másodlagos szövetkezetek
A jogi személy szövetkezetek által létrehozható az ún. másodlagos szövetkezetek, amelyeknek egyetlen céljuk az alapító szövetkezetek működésének eredményesebbé tétele.
12. Szövetkezeti szövetségek
Az előbbiektől eltérő szerveződések a szövetkezeti szövetségek, amelyekre az egyesületi szabályok irányadók.
13. Az új szabályozás viszonya a jelenleg hatályos szabályokhoz
A működő szövetkezetek nem mindenben felelnek meg a koncepcióban foglaltak alapján kidolgozandó szabályoknak. Annak érdekében, hogy működési zavar ne keletkezhessen, az új törvény nem ír elő módosítási kötelezettséget, de elősegíti az új szabályokhoz való alkalmazkodást.
Az egységes szövetkezeti törvényben megfelelő átmeneti szabályokat kell kidolgozni a zökkenőmentes alkalmazkodás érdekében, ehhez megfelelő időkeretet biztosítva.