BH 1984.9.353 I. A valóságot sértheti, illetőleg a valóságot hamis színben tüntetheti fel az, ha valamilyen tényt - valamely más tényközléssel összefüggésben - elhallgatnak. Valóságsértő az a közlési mód, amely a büntető ítélet rendelkezését csak a marasztaló részében ismerteti, a felmentő rendelkezését pedig elhallgatja, noha éppen ez vonatkozik arra a cselekményre, amelyről a korábbi - helyreigazítani rendelt - sajtóközlemény szólt.

II. Ha a sajtóközlemény valósághűen ismerteti a büntető bírósági eljárásban érintettek megítélése, az olvasók tájékoztatása szempontjából lényeges tényeket, sajtóhelyreigazítást nem lehet kérni. A büntető eljárásról szóló valósághű tájékoztatáshoz azonban büntető ítélet esetében hozzátartozik annak közlése is, hogy az első fokon hozott ítélet nem jogerős [Ptk. 79. §].

1. A Magyar Rádió két munkatársa riportot készített a Vendéglátó vállalat egyik üzemegységében, amelynek Sz. S. felperes a helyettes üzletvezetője. A riport elkészülte után a személyi igazoltatással kapcsolatban a rádió munkatársai és a felperes között vita, sőt dulakodás keletkezett. Az ügyészség vádindítványában személyi szabadság megsértésének vétségével és könnyű testi sértés vétségével vádolta Sz. S-t.

Az alperes napilap az 1983. május 7-i számában "Nem örült a riportereknek" címmel tudósítást közölt. Az eseményeket úgy írta le, hogy Sz. S. az ajtót bezárta, majd a riporterekre támadt, az egyiknek a kezét összekarmolta. Azzal zárul a cikk, hogy a bíróság Sz. S-t "egyebek között" személyes szabadság megsértése miatt vonja felelősségre.

A felperes sajtóhelyreigazítást követelt. Az alperes ezt megtagadta, a felperes a bírósághoz fordult. Az első fokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Ezt az ítéletet azonban a Legfelsőbb Bíróság ítéletével megváltoztatta, és az alperest a következő szövegű közlemény közzétételére kötelezte:

"Helyreigazítás. A N. (alperes napilap) 1983. május 7-i számában az utolsó oldalon "Nem örült a riportereknek" címmel megjelent cikkében a valóság hamis színben történő feltüntetését jelenti annak elhallgatása, hogy Sz. S. üzletvezető-helyettes a bisztróban megjelent riporterek személyi adatait az igazgató-helyettes utasítására kívánta tisztázni.

Nem felel meg a valóságnak, hogy ennek során Sz. S. a riporterekre támadt és Sz. riporter kezét összekarmolta. A valóságban közte és Sz. riporter között kisebb dulakodás keletkezett amiatt, hogy Sz. S. a tőle elvett, az egyik riporter adatait tartalmazó papírtálcát próbálta visszaszerezni. Sz. kezének kisebb karmolásos sérülése eközben keletkezett.

A cikk megállapításával ellentétben Sz. S. ellen nem »egyebek között«, hanem kizárólag könnyű testi sértés vétsége mellett indult büntető eljárás a személyi szabadság megsértésének vétsége miatt."

Időközben a büntető ügyben eljáró bíróság ítéletet hozott, és Sz. S. vádlottat 3 rendbeli személyi szabadság megsértésének vétségében találta bűnösnek, amiért pénzbüntetésre ítélte. Az ellene 1 rendbeli könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vád alól felmentette.

Az ítélet marasztaló rendelkezése ellen Sz. S. fellebbezett; a felmentést tartalmazó rendelkezés nyomban jogerőre emelkedett. A bűnügyben a másodfokú tárgyalásra még nem került sor.

Az alperes napilap az 1983. szeptember 17-i számában tett eleget az ítéletben megállapított kötelezettségének, és az elrendelt helyreigazítást szó szerint közzétette. A közleményben azonban - a helyreigazítási idézet után - a következő szöveg is olvasható:

"Magyarázatul idézünk a bíróság ítéletéből:

Sz. S. vádlott .... bűnös 3 rb. személyi szabadság megsértésének vétségében. Ezért őt a bíróság - halmazati büntetésül . . 7000 Ft pénzbüntetésre ítéli."

2. A felperes ismét helyreigazítást követelt az utóbb idézett közlemény miatt. Sérelmezte, hogy a büntető idézet közlésénél elhallgatták azt, hogy az a bűnösség megállapítása tekintetében nem jogerős, és hogy a könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vád alól a felperest jogerősen felmentették. Az alperes a helyreigazítást megtagadta, a felperes pert indított.