A Kúria Kfv.35683/2018/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §] Bírók: Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán, Stefancsik Márta

A határozat elvi tartalma:

A határozathozatalra meghatározott törvényi határidő túllépése önmagában nem teszi a közigazgatási eljárást tisztességtelenné. Az elsőfokú bíróság a becslés jogalapja, módszere vonatkozásában valamennyi jelentős körülmény okszerű értékelésével hozta meg döntését, a felperes a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő módon nem bizonyította.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.V.35.683/2018/5.

A tanács tagjai: dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke

dr. Stefancsik Márta előadó bíró

dr. Kurucz Krisztina bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: dr. Lassányi Gábor Krisztián ügyvéd

Az alperes: Nemzeti Adó és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

Az alperes képviselője: dr. Ungi Noémi kamarai jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. szeptember 18. napján kelt 20.K.33.475/2017/14. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 20.K.33.475/2017/14. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 50.000 (azaz ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 257.200 (azaz kétszázötvenhétezer-kétszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Adó Főigazgatósága a zöldség-,gyümölcs és egyéb élelmiszer jellegű kiskereskedelmi tevékenységet folytató felperesnél 2006. január - március hónapokra általános forgalmi adó (áfa) adónemben lefolytatott bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés alapján a 2017. március 24. napján kelt határozatával a felperes terhére 2.572.000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyből 2.198.000 Ft-ot adóhiánynak, 374.000 Ft-ot jogosulatlan igénylésnek minősített, kötelezte az adóhiány és 1.286.000 Ft adóbírság megfizetésére. Késedelmi pótlékot nem számított fel.

[2] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2017. szeptember 20. napján meghozott határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatát az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 119. § (1)-(2) bekezdéseire, 120. § a) pontjára, 127. § (1) bekezdés a) pontjára, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 108. § (3) bekezdés c) pontjára alapította.

[3] Indokolása szerint az adóhatóság a felperesnél 2015. évben helyszíni ellenőrzéseket tartott, amely keretében forgalomszámlálás történt. Ezek adatait összevetve a felperes által használt online pénztárgép adataival, megállapította, hogy a felperes bevételei az ellenőrzési napokon 150-450% többlet mutatnak, az ellenőrzések napján a kibocsátott nyugták száma is nagyságrenddel magasabb volt a szokásosnál. A felperes működési körülményei 2016. vizsgált időszakában nem változtak a korábbi évhez képest, így a feltárt tények azt bizonyítják, hogy a felperes bevételeit nem vallotta be, bevallása, nyilvántartásai nem alkalmasak az adós valós alapjának megállapítására, ezért az adóalap becslésének jogalapja fennáll. A becslés módszerének meghatározásakor a 2015. évi általa végzett forgalomszámlálás adatait több szempontból összevetette az online pénztárgép adatokkal. Megvizsgálta az ellenőrzés előtt és utáni napok forgalmát, két ellenőrzés közti időszak forgalmát, az ellenőrzéssel érintett napok forgalmának átlagforgalomhoz való viszonyát, illetve a vizsgált időszak átlagforgalmát (217.973 Ft/nap), áttekintette az átlagos napi nyugtaszám és az ellenőrzéssel érintett napok átlagos nyugtaszámának viszonyát, a hét egyes napjaira vonatkozó forgalmi adatokat a hét ugyanolyan napján végzett ellenőrzés adataival. A vizsgálat a becslés jogalapját alátámasztotta, mert az ellenőrzési napokon a bevétel és a kibocsátott nyugták száma egyaránt magasabb volt a többi nap számított átlagánál.

[4] Megállapította, hogy a 7 ellenőrzési napból 2 nem teljes nap volt, illetve 2 nap kiugró (alacsonyabb, illetve magasabb) bevételt mutatott. Ezért a szélső értékeket figyelmen kívül hagyva a 2015. éves ellenőrzések alapján a felperes átlagos bevételét 358.644 Ft/nap összegben állapította meg a pénztárgép alapján számított 217.973 Ft-tal szemben. A megfelelő adókulcs alkalmazásával a felperes vizsgált időszaki fizetendő adóját a bevallásban szereplő 4.334.000 Ft helyett 6.839.000 Ft-ban határozta meg.

[5] A határozata meghozatalakor figyelembe vette a felperes, munkavállalói, az üzlet üzemeltetését 2016. október 1-jén átvevő Z.V. Kft. ügyvezetője nyilatkozatait, illetve utóbbi társaság forgalmi adatait.

[6] A felperes fellebbezése alapján indult másodfokú eljárásban az alperes az ügyintézés határidejét 2017. július 17. napjától kezdődő 30 nappal meghosszabbította, a másodfokú határozat kiadmányozására 2017. szeptember 28-án került sor, azt a felperes - jogi képviselője által - 2017. október 04. napján vette át.